Az eredményes repcetermesztés sarokpontjai 2016-ban

2015 őszén, amikor a száraz talajainkon belekezdtünk a repce alá történő talaj előkészítésébe, akkor még nem hittük, hogy erről a növényről 2016 nyarán akár rekordterméseket is arathatunk!
A száraz nyárvég után a termelők Zala megyében mintegy 90 %-ban víztakarékos, forgatás nélküli alapművelést alkalmaztak a repce elé, megítélésem szerint ez volt az első pont, ahol a repcetermesztés sikeressége megalapozódott. A vetőágy-előkészítés kellő minőségben, bár sok helyen kissé porosra „sikeredett”. A termelők többsége a vetést szeptember legelején elkezdte, és a kegyes időjárásnak megfelelően sikeresen be is fejezte. Véleményem szerint a repce vetése a második sarkalatos pont, hiszen a repce a termesztett növényeink közül a legigényesebb a megfelelő tenyésző térre. Az intenzív repcetermelők a repcét általában dupla gabona sortávra vetik, de folynak próbálkozások a kukoricasortávra történő, szemenkénti vetésre is! Ez utóbbi módozatnál az optimális tenyésző tér szempontjából inkább fontosabb a precíziós, megfelelő vetési mélységben és távolságra elvetett vetőmag elhelyezése, mint a 75 cm-es sortáv!
A mai, modern genetikának köszönhetően a fajtatulajdonosok ajánlásában rengeteg új, nagy termésre képes repce hibrid áll a termelők rendelkezésére. A saját termőhelyünkre adaptálható hibrid kiválasztásánál legyünk figyelemmel a hibrid kezdeti növekedési erélyére, habitusára, nitrogénhasznosító képességére, betegség-ellenálló képességére, vagy esetleges rezisztenciájára (fóma-rezisztens hibridek). Manapság, a neonikotinoidos csávázószerek kivonása után, az őszi rovarölő szeres védekezésekre nagy figyelmet kell fordítani. Így volt 2015 év őszén is: kezdték a repcebolha elleni védekezésekkel, majd sok helyen folytatták a repcedarázs álhernyója elleni permetezésekkel. A mai modern repcetermesztés egyik sarokpontja az őszi gombaölő-regulátoros kezelés, ennek is köszönhető az, hogy az enyhe ősz ellenére az őszi fómás gombafertőzésekkel nem sok helyen volt probléma. Az állományok jól fejletten, 8-10 levélben, 8-10 cm-es karógyökérrel, illetve 8-10 mm-es gyökérnyakkal mentek a télbe. Az ilyen repce egy átlagosan hideg telet is gond nélkül kibír.
A repcék az enyhe télnek köszönhetően tavasszal gyorsan tudtak regenerálódni, korán megkapták az első fejtrágyát, szerintem ezzel a jó terméseket sikerrel megalapoztuk. A repceszár-ormányos elleni tavaszi védekezések, csakúgy, mint a gombaölő-regulátoros kezelések hatékonyak voltak, valamint a szinte már kihagyhatatlan virágzáskori gombaölőszeres kezelés is meghozta az eredményét, a tarló egészségesnek bizonyult, szklerotíniás töveket csak elvétve találtunk. Ellenben a nem kezelt állományokban a szklerotínia akár 500-1500 kg termést is elvitt! A gombakórokozók számára a fertőzés körülményei megfelelőek voltak, a májusban megérkezett esők miatt.
A betakarításra csaknem 100 %-ban deszikkálással és ragasztással készültünk fel.
A betakarításhoz érkezvén, az időjárás kegyes volt hozzánk, a gondos gazda hektáronként akár 4,0-4,2 tonnát is arathatott hektáronként, de nem volt ritka az 4,8-5,0 tonna közeli nagyüzemi tábla eredmény sem.
A zalai repce jórészt már a magtárban várja a jó terményárakat!