2000. áprilisi lapszám

Ízelítő a tartalomból

Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.

Tartalomjegyzék + ×

ÖKONÓMIAI KÉRDÉSEK

A növénytermesztés jövedelmezőségi kérdései.
(Kiss József)
A Szekszárdi Növényvédő Kft. partnereivel együttműködve még a tél folyamán növénytermesztési, növényvédelmi tanácskozást szervezett. A résztvevő szakemberek arra keresték a választ, hogy a legnagyobb szántóföldi növények (kukorica, búza, napraforgó) jövedelmezőségének az évek óta tartó csökkenését miként lehetne megállítani, ill. mérsékelni. A problémát a Naki Mezőgazdasági Szövetkezet példáján keresztül az említett fő kultúrák termése, önköltsége és árbevétele tükrében mutatja be a szerző, a szövetkezet elnöke. A jó természeti adottságok között, magas szakmai színvonalon gazdálkodó üzemben folyamatosan csökken a termesztés jövedelmezősége, amelynek fő oka a termelési költségek aránytalan növekedése a terményárakhoz képest. Az ezt ellensúlyozó intézkedések – pl. a szakmai tartalékok feltárása, a felhasznált energia és a kemikáliák csökkentése – csak részben nyújtanak megoldást, mert egy bizonyos határon túl ez már ésszerűtlen.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Gondolatok a Magyarországon kialakult gyomosodási helyzet okairól.
(Dr. Kőrösmezei Csaba)
Az elmúlt évtizedben hazánkban erőteljesen felszaporodtak a gyomnövények. Ennek okai több tényezőre vezethetők vissza (ezek szerepe tájegységenként változó), s amelyeket négy fő csoportba lehet sorolni: időjárási, emberi, gyombiológiai és technológiai okora. A közlemény ezeket tárgyalja rövid szöveges és azt kiegészítő táblázatos elemzés formájában.

1999. évi tapasztalatok a Merlinnel a kukorica gyomirtásában.
(Nagy Lajos)
Az izoxaflutol hatóanyagú Merlin gyomirtó szerrel 1999-ben szerzett üzemi tapasztalatokat ismerteti, 160 termelő 240 kukoricatáblájáról (kb. 23 ezer ha) gyűjtött adatok alapján.

Veszélyes tizenkettő. (III/12.) A disznóparéj fajok.
(Hartmann Ferenc, Tóth Ádám)
A gyomnövényekről szóló sorozat jelen szakaszának utolsó tagja a hazai növénytermesztés egyik leggyakoribb gyomnemzetségével foglalkozik. A részletesebben ismertetett három faj: a szőrös disznóparéj (Amaranthus  retroflexus), a karcsú disznóparéj (A. chlorostachys) és a henye disznóparéj (A. blitoides). E fajok részletes morfológiai és biológiai leírásán túl tárgyalja az Amaranthus nemzetség elterjedését, gazdasági jelentőségüket (kártételüket és hasznukat), majd a védekezés módszereit. Ez utóbbi kérdésben kitér az  érzékeny és herbicidrezisztens biotípusokra.

Környezetkímélő gyomirtási technológiák gyakorlata  erdősítésekben.
(Szidonya István, Dr. Varga Szabolcs)
Az utóbbi években a hazai erdők egyre nagyobb része került természetvédelmi oltalom alá, ennek következtében e területeken végzett vegyszeres eljárások is korlátozás alá esnek. Az erdőben nem lehet cél a teljes hatású gyomirtás. Az alkalmazható technológiát meghatározza az erdők egy részének nehéz megközelíthetősége, a nehéz terepviszonyok, az elegyes fajösszetétel és a felhasználásra engedélyezett herbicidek kevés száma. A speciális szempontok miatt az erdőben három lehetőség kínálkozik a vegyszeres eljárásokra: 1. sorcsíkpermetezés állományban vagy árnyékoló lemezzel a sor két oldalán; 2. granulátumszórás; 3. alternatív kezelési módok (pl. kanócos kenés, tuskókezelések).

A BÚZA VÉDELME

Még egyszer a búza pirenofórás levélszáradásáról.
(Dr. Farkas Béla)
A cikk a lap februári számában e betegségről megjelent közleményt egészíti ki újabb ismeretekkel. Így adatokat közöl a betegség elterjedéséről és hazai kártételéről. A kórokozó biológiájához kapcsolódva saját megfigyelései alapján közli a fertőzés időpontjait az elmúlt években. Végül pontokba foglalja a fertőzést elősegítő tényezőket.

Védekezzünk az őszi búza levélszáradása ellen!
(Rátainé Vida Rozália)
A cikk a búza pirenofórás levélszáradása elleni védekezés fontosságára hívja fel a figyelmet. Szól a betegség tüneteinek idei várható megjelenéséről. Ebben a tekintetben – a kórokozó biológiájából eredően – a monokultúrás termesztésű táblák a legveszélyeztetettebbek. Ismerteti a betegség elleni komplex védelem szempontjait. A vegyszeres védelem nélkülözhetetlen, amelynek első időpontja a szekunder tünetek megjelenésére (általában az utolsó levél megjelenéséig), ill. a kalászhányás végére-virágzás kezdetére tehető. Tárgyalja a hatékony fungicidek kiválasztásának szempontjait.

A vörösrozsda kártételi jelentősége hazánkban.
(Füzi István)
A cikk szerzője arra a kérdésre kíván választ adni, melyik a búza legveszélyesebb betegsége hazánkban. Szerinte – többek véleményével ellentétben – a vörösrozsda (Puccinia recondita). Elemzi a betegség nagy kártételi potenciálját, az 1999-ben tapasztalt rozsdakárokat, az ezévi várható helyzetet és a védekezés lehetőségeit. Az írást négy diagram egészíti ki.

Spórol és hatékonyságot növel a Granstar mellé ingyen adott Trend.
Az írás arról szól, milyen előnyökhöz jutnak a termelők a Granstar (tribenuron-metil) herbicid  és a Trend nedvesítő szer együttes használatával.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

A repcetermesztés időszerű teendői.
(Dr. Eőri Teréz)
Világszerte nő a növényi olajok jelentősége a táplálkozásban. Az olajnövények között – jelentőségét tekintve – a szója és a gyapot után a repce következik. Élelmezési jelentőségén túl a repce számos agrotechnikai előnnyel rendelkezik a vetésforgóban, de újabban a biodízel programok miatt is ráirányul a figyelem. A szerző kiemeli a repcetermesztés sikerét meghatározó tényezőket: vetés, trágyázás, tavaszi növényvédelem, betakarítás. Közülük a jelenleg aktuális teendőkre vonatkozóan ad termesztési tanácsokat.

Egy új alternatív növény, a sziki kender termesztés-technológiájáról.
(Dr. Márton László)
A sziki kender (Crotalaria juncea és C. spectabilis) mint ún. alternatív növény egyesíti magában mindazokat az előnyöket, amelyek lehetőséget adnak talajművelési és növénytermesztési rendszereink továbbfejlesztésére. Ismerteti a növény fajtáit, termőhely-,  éghajlat- és talajigényét, a vetésforgóban való elhelyezését, a vetés és tápanyag-ellátás tudnivalóit, majd a növényápolás, növényvédelem és betakarítás kérdéseit. Ezzel a sokoldalúan hasznosítható pillangós növénnyel a jövőben talán bővíteni lehetne a hazánkban termeszthető ún. alternatív kultúrák körét.

Tíz fontos szabály a növényvédő szerek és nitrogénoldat (Nitrosol) keveréséhez. (Fordítás)
(Dr. Demes György)
A top agrar c. folyóiratban megjelent közlemény fordítása hasznos tudnivalókat tartalmaz a címben jelzett témáról a hazai termelők számára.

Kúpos tárcsalevelekkel is készülhetnek az új tárcsás boronák. Tudósítás.
(Vései László, Dr. László László)

A GYÜMÖLCSFÁK ÉS A SZŐLŐ VÉDELME

Ismét a tűzelhalásról. Interjú Dr. Eke Istvánnal, az FVM főosztályvezetőjével.
AF
Az almatermésűek tűzelhalása, bár Európában már évtizedek óta ismert volt, mégis csak 1996-ban jelent meg Magyarországon. Az akkor nagy riadalmat kiváltó betegség ellen rendkívül szigorú, talán mondhatjuk: radikális intézkedéseket hozott a növényvédelmi szakirányítás. Sajnos, ennek ellenére a kórokozót nem lehetett megállítani, árutermelő gyümölcsösökben és házikertekben az országban egyre több helyen ütötte fel fejét a betegség. A tavaszi szezon kezdetén kérésünkre Dr. Eke István, az  FVM Növényvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Főosztályának vezetője tájékoztatja az  olvasókat az Erwinia amylovora baktérium által okozott tűzelhalás jelenlegi fertőzöttségi helyzetéről és a szükséges tennivalókról.

Biomit Plussz szőlőperonoszpóra elleni mellékhatásának vizsgálata.
(Dr. Szakál Mihály)
A lombtrágyaként ismert termék növeli a növények ellenállóképességét, átlagos fertőzöttségi viszonyok között a fungicidekkel együtt kijuttatva fokozza azok védő hatását.

A meggy monilia elleni védekezés tapasztalatai a Morello Kft.-ben. Riport.
(Dr. Demes György, Molnár Zoltán)
Az utóbbi években mind súlyosabb károkat okozó moniliás betegség leküzdése komoly gondot jelent a gyakorló termesztőknek. Az interjúban Szekendy Alajos, a csopaki Morello Kft. ügyvezetője ismerteti az üzemben követett védekezési technológiát.

Külföldi lapokban olvastuk.
(Fordítás)

EGYÉB KERTÉSZETI KULTÚRÁK VÉDELME

Kőzetgyapotban hajtatott kultúrák szubsztrátumból fertőző betegségei – a biológiai védekezés lehetőségei.
(Dormannsné Simon Erzsébet)
E termesztési módnak Nyugat-Európában több évtizedes hagyományai vannak, amely számos – többek között növényvédelmi – előnnyel rendelkezik. Az eljárás hazánkban is terjed. A hidrokultúrás termesztési rendszer nemcsak termesztéstechnikai, hanem növényvédelmi szempontból is különbözik a hagyományos hajtatástól. Ez indokolja a kőzetgyapotos termesztés növénykórtani problémáinak áttekintését. A cikk ismerteti a Floratom Kft.-ben végzett kétéves felmérés alapján e termesztési módban észlelt kórokozókat és a védekezés lehetséges módjait.

Megmenthetők-e a fővárosi vadgesztenyefák? Tudósítás.
(Kerényiné dr. Nemestóthy Klára, Sebestyén Rezsőné)
A cikk szerzői a fenti címmel tartottak előadást egy, a közterületek növényvédelmével foglalkozó szakmai tanácskozáson. Beszámolójukban a Budapest területén található mintegy 19 ezer vadgesztenyefa növényvédelmi helyzetét tárgyalják. A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) és a vadgesztenye levélbarnulás (Guignardia aesculi) ellen rendszeres vegyi védekezésre volna szükség, ami a parkokban jobban, a sorfák esetében nehezen kivitelezhető.

Tapasztalatok a vadgesztenyelevél-aknázómoly és a vadgesztenye levélbarnulás elterjedéséről és kártételéről.
(Dr. Kükedi Endre)
A szerző korábban már beszámolt a martonvásári kastélyparkban és az ország különböző városaiban a vadgesztenyelevél-aknázómolyra irányuló vizsgálatainak, megfigyeléseinek eredményeiről. Ezzel együtt a legfontosabb szakirodalmi adatokat is közreadta. E közleménye hazánk 30 városában 1999 folyamán végzett megfigyeléseinek eredménye alapján ismerteti a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) és vadgesztenye levélbarnulás (Guignardia aesculi) hazai elterjedését és kártételének mértékét.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Árutőzsde – a termelői lehetőségek szemszögéből. (3.)
(Szojka János)
A sorozat harmadik része az opciós ügyletek alapfogalmaival és az opciós piac lehetőségeivel ismerteti meg az olvasót, gyakorlati példákkal segítve ezek értelmezését, majd bemutatja a főbb tőzsdei termények áralakulását február 15. és március 15. között.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter rovata)

További ajánlataink

Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen (2020) Szerk.: Dr. Keszthelyi Sándor

Ft

ELFOGYOTT!

2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.

A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)

7000 Ft

2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.

A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.

Benécsné dr. Bárdi Gabriella: Veszélyes 48

Ft

ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.

Dr. Jóri J. István: A talajművelőgép választás és üzemeltetés kézikönyve

5000 Ft

A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.

Bódis László: Barangolásaim

7500 Ft

Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.

Légrádi Miklós gondolatai és ajánlásai nem csak repcetermesztőknek

2000 Ft

Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.

Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire

6500 Ft

2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.

Prof. Heszky László - Transzgénikus (GMO) növények - elmélet és gyakorlat

7000 Ft
ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen