HÓNAP TÉMÁJA

A földhasználat jelene és jövője
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótós Attila)
A földhasználat, földbérlet szinte kimeríthetetlen téma, amellyel kapcsolatban jó lenne már egy kicsit tisztábban látni. Ezért is kértük fel, a nem régiben elindított, jogi ismeretekről tájékoztató rovatunk szerzőit, hogy egy cikk keretében a jogászok szemével világítsák meg a birtokpolitika egyes kérdéseit.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Ismeretátadás más módon
(Dr. Radics László, Dr. Szalai Zita)
A BCE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke 15 éve az európai unió hathatós támogatásával belekezdett az oktatás fejlesztésébe, nemzetközi projektek felhasználásával. Az elmúlt évek során elért eredményeiket mutatja be ez az írás.

A parti köles (Panicum riparium) H. Scholz megjelenése, terjedése és gyomirtási lehetőségeinek vizsgálata Magyarországon
(Nagy Margit és mtsai)
A hazai szántóföldi gyomflóra mára egy frissen kimutatott fajjal, a parti kölessel is „gazdagodott”, melynek rendszertani helyét, határozóbélyegeit, elterjedését, ökológiai igényeit, biológiáját, kártételét, valamint az agrotechnikai és a vegyszeres védekezés lehetőségeit tekinthetik át a cikkből.

Milyen a jó kukorica-gyomirtószer? (x)
(Rácz Tibor)
A Cheminova Magyarország Kft. a Nic-It Turbo kukorica-gyomirtó csomagot ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

Növényvédelmi előrejelzés korszerűen (4.) Szilva károsítók előrejelzésének módszerei (1.)
(Dr. Benedek Pál)
A növényvédelmi előrejelzési sorozatunk mostani részében a szilvabetegségek (szilvahimlő, szilvalevél-vörösfoltosság) előrejelzési módszereivel, lehetőségeivel foglalkozik a szerző, ill. olyan kórokozó gombák esetében is hasznos ismereteket közöl a növényvédelmi döntések meghozatalához, amelyek előrejelzése még nem megoldott.

Prosaro – több mint azol (x)
(Farády László)
Új mérföldkő a Bayer CropScience kínálatában a búza fuzáriumos betegsége elleni védekezés és a mikotoxin-csökkentés jegyében.

Vészhelyzet esetén… A kórokozók terén is várjuk a váratlant
(Dr. Békési Pál)
A szerző arra hívja fel a figyelmet írásában, hogy a növényvédelem területén nem árt mindig ébernek lenni, hiszen nem várt módon is jelentkezhetnek számottevő betegségek, ugyanis egy kórokozó a számára tartósan kedvezőtlen viszonyok után, sokszor szokatlanul nagy agresszivitást mutathat. A cikk keretében sorra vesz néhány nagyobb területen termelt szántóföldi növényt, abból a megközelítésből, hogy mely betegségekre számíthatunk jobban és melyekre kevésbé az elkövetkező időszakban.

A gombaölő szeres kezelés mindig megtérül (x)
(A. Gy.)
Gyakorlati szakemberek vallanak a DuPont növényvédelmi kezelések előnyeiről kalászosokban.

Bakteriofágok növényvédelmi alkalmazása
(Dr. Kovács Tamás)
Az írás a bakteriofágokat, azaz a baktériumokat fertőző vírusokat helyezi középpontjába, lerántva a leplet a fágterápia előnyeiről és korlátairól, ill. a jövőbeli perspektíváiról.

A hozambiztonság növelése a kapások termesztésében (x)
Hozamnövelési megoldások kukoricában és napraforgóban a Timac Agro Hungáriától.

Az évjárat és a műtrágyahatások kapcsolata
(Dr. Csathó Péter, Dr. Árendás Tamás)
Milyen kapcsolat van az időjárás és a trágyázás hatása között? Milyen trágyázási gyakorlattal csökkenthető leginkább az eltérő csapadékellátottság okozta jelentős termésingadozás? Milyen összefüggés van a tápanyag-ellátottság és az aszálykár mértéke között. A kérdésekre választ nyerhetnek az MTA ATK szakembereinek trágyázási tartamkísérleteik eredményei alapján készített írásából.

Könyvismertetés. Kádár Imre és mtsai: A nyírlugosi műtrágyázási tartamkísérlet 50 éve
(Ragályi Péter)
Ez a szakkönyv az egyik legrégebbi hazai szabadföldi tartamkísérlet 50 évének eredményeit ismerteti, melyet haszonnal forgathatnak az agronómia, a környezetgazdálkodás, a biológia és a környezetvédelem területén dolgozó kutatók, oktatók, a homoki növénytermesztést folytató gazdaságok, egyéni termelők egyaránt.

N-Tester^®: innováció a nitrogéntrágyázásban (x)
(Vári Rita)
Linzer Agro Trade Hungary Kft. szakembere egy készüléket ajánl a gazdálkodók figyelmébe, amellyel a kijuttatandó gazdaságos és hatékony nitrogénmennyiség könnyen meghatározható.

A Spodnam DC alkalmazásának megtérülése repcében (x)
(Salamon György)
Termésmentő megoldások repcetermesztők számára a Nufarm Hungária Kft.-től.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

A pohánka betegségei
(Dr. Fischl Géza)
Az elmúlt években az Agrofórum szaklapban több szakcikk foglalkozott az alternatív növények termesztésével. Ez a mostani írás a pohánka növényvédelmét helyezi előtérbe, bemutatva a gombák okozta megbetegedéseket, a pohánka speciális gombabetegségeit, valamint nem utolsó sorban a védekezési lehetőségeket is.

Nyáron rajzó cserebogarak csapdázása
(Sipos Kitti és mtsai)
A szerzők írásukban a nyáron rajzó változatos megjelenésű kártevő cserebogarak különféle csapdázási lehetőségeit (fény- és szexferomon csapdák), valamint az ezen a téren végzett rajzás-megfigyelési vizsgálataik eredményeit mutatják be.

Támogatott mezőgazdasági biztosítás a Generalitól (x)
Tekintsék át a Generáli gazdálkodóknak szóló biztosítási ajánlatait!

Termelői vetőmagfogás
(Somogyi Norbert)
Az írás a termelői vetőmagfogást szabályozó új franciaországi rendelettel foglalkozik, mely lényeges változásokat hozott a korábbi évek gyakorlatához képest.

Sikeres tavaszi vetőmagszezon a Cargillnál (x)
(Vad Zoltán)
Hírek a Cargill „háza tájáról”.

Gazdaképző (3.) A talaj kialakulása és fizikai jellemzői
(Kovács József)
A sorozat mostani részében megvizsgáljuk, miből és hogyan is alakul ki a talaj. Milyen fontos tulajdonságai határozzák meg a növények fejlődését, és a mi talajművelő munkánkat. Megismerkedünk néhány egyszerű talajvizsgálati módszerrel is.

Kalászos növényvédelmi stratégia a vízmegőrzésért (x)
(Vig József)
A Kwizda Agro növényvédelmi ajánlata kalászosokban.

Hivatástudat és Emberség. Beszélgetés Gyulavári Oszkárral
(Dr. Oláh István)
Beszélgetés a 88. éves, vasdiplomás Gyulavári Oszkár kukoricanemesítővel a pályafutásáról, a hivatásáról, az elért eredményeiről és a családjáról.

Csillag született… Hozzászólás
(Dr. Kopácsi János)
Meszezéses talajjavítás hatékonyságának vizsgálata… (2.)
(Dr. Horváth Jenő)
A cikkben egy nagyüzemi viszonyok között elvégzett vizsgálat alapján mutatjuk be a meszezéses talajjavítás szükségességét, valamint annak a talajok állapotára és a hozamok alakulására gyakorolt kedvező hatásait.

Egész évben kiskert. Májusi teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
Ha megérkezik az eső, akkor májusban kivirul, kitelik a határ. A nyárra várakozva minden növény izgatott változásban, készülődésben van. Palántázzunk, ültessünk és élvezzük a friss virágözönt!

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(PP–T. I. E.–VE)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (22.) Transzgénikus (GM) fajták termesztésének helyzete Magyarországon
(Dr. Heszky László)
Az előző részekben bemutattuk a transzgénikus (GM) növények termesztésének globális helyzetét, valamint a termesztési tapasztalatokat az USA-ban és az EU-ban. Ebben a részben a magyarországi eseményeket ismertetjük az 1990-es évek elejétől napjainkig.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Biogázüzem testközelből. Beszámoló
(Kosztolányi Attila)
Tabuk nélkül nyíltan, egyenesen!” – volt a mottója annak a konferenciának, melyet a Kaposszekcsői

Mg. Zrt. szervezett 2012. április 5-én. A rendezvény középpontjában – lévén a Zrt. biogázüzemébe szólt a meghívó – a biogáz állt, továbbá lehetőség nyílt a már két éve működő üzem „testközeli” megtekintésére is.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A foszforellátottság és a gyökérfejlődés összefüggése
(Benedek Szilveszter)
A zöldségtermesztés rovatban többször foglalkoztunk a zöldség-palántanevelés és a starter trágyázás kapcsán a palántanevelő közegek, a talajok foszforellátottságával, illetve a foszfortrágyázással. Tudjuk azt is, hogy az egészséges, fejlett gyökérzet milyen előnyt jelent a hajtatásban, az oltott palánták használata során, a korai ültetésű dinnyénél, a szabadföldi paprikánál, nem is beszélve a zöldség-vetőmagtermesztésről. A technológiákban a kettő sokszor nem kapcsolódik össze ok és okozati szinten, pedig a gyakran emlegetett „okszerű” tápanyagellátás fontos része. Ezt a hiányt igyekszik pótolni ez az írás.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Az almamoly elleni új hatásmechanizmusú rovarölő szer: MADEX^® (x)
(László Gyula)
Új és egyedi hatásmechanizmusú, almamoly-granulovírus hatóanyagú rovarölő szer a Biocont Magyarország Kft. kínálatában.

Őszibarackfajták téli fagykárosodása
(Dr. Szalay László, Gyökös Imre Gergő, Dr. Timon Béla)
Hazánk az őszibarack gazdaságos termeszthetőségének északi határa közelében fekszik. A legnagyobb problémát az ültetvényekben a virágrügyek téli, illetve a virágok tavaszi fagykárosodása jelenti. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes egy cikk keretében áttekinteni a BCE Gyümölcstermő Növények Tanszékén idén február végén 25 őszibarackfajtával végzett rügyvizsgálat legfontosabb eredményeit és megállapításait.

Indul! Levélanalízis szolgáltatás a Yara-tól! (x)
(Dr. Czinege Erik)
Egy új szolgáltatást ismerhetnek meg a Yara kínálatában.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Turán
(Fazekas István, Dr. Zanathy Gábor)
A festőlevű fajták közül most a Turánt, annak származását, elterjedtségét, termőképességét, valamint termesztési sajátosságait, az alkalmazható tőkeművelésmódokat mutatjuk be.

Új minőség a szőlő és a zöldségfélék növénykondicionálásában: ALGINURE^® (x)
(László Gyula)
Új, növényi indukált rezisztencia kialakítására alkalmas készítmény a Biocont Magyarország Kft.-től.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(27.) Lágyszárú energianövények betakarítása
(Dr. Bense László, Nagy István)
A betakarító gépeket bemutató sorozatunk mostani részében a különféle lágyszárú energiaültetvények (energiafű, energianád) betakarításának gépi hátterével, ill. lehetőségeivel ismerkedhetnek meg.

Új és megújult gépek az AXIÁL Szakmai Napokon
(Dr. Demes György)
A hazai gépes rendezvények közül az egyik legnagyobb és legrangosabbnak számító eseményre, az Axiál Szakmai Napokra március 22-24. között immár tizenegyedik alkalommal került sor. Ebben az évben is számos szakmai program gazdagította az eseményt, azonban ez az írás a rendezvényen kiállított gépújdonságokról számol most be.

„A mai mezőgazdasági gyakorlat egyik legnagyobb kihívását a víz megőrzése jelenti” (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati szakemberek vallanak a Horsch TIGER 3MT szántóföldi nehéztárcsa-kultivátor használatának előnyeiről, tapasztalatairól.

Gépmúzeumok – muzeális gépgyűjtemények (4.) Gépgyűjtemény Jászkíséren
(Dr. Szekeres László)
Egy gépgyűjtő „ars poeticája” – beszélgetés Farkas Lászlóval.

30 éves az Austro Diesel
(dgy)
Az Austro Diesel 400 osztrák, magyar, cseh, szlovák és román forgalmazó partnerével, munkatársaival, valamint az anyakonszern AGCO képviselőivel megtartott nagyszabású emlékrendezvény keretében ünnepelte az évelején 30 éves cégjubileumát Bécsben.

Massey Ferguson díjnyertes szervizhálózat – biztos háttér a csúcstechnika mögött (x)
Ismerjék meg a Massey Ferguson szervizhálózat sikerének alapvető elemeit.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A jövedelmezőség tényezőiről
(Kurucz Miklós)
A jövedelmezőségre gazdaságon kívüli és belső tényezők egyaránt hatnak. A mostani Jegyzet a témával kapcsolatban a személytől független, a gazdaságon belüli tárgyi, fizikai körülményeket igyekszik számba venni.

Agrármúltunk nagyjai. Keleti Károly (1833-1892)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Keleti Károly életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

NÖVÉNYVÉDELEM ÉS TÁPANYAG-ELLÁTÁS

Milyen kihívásokra készüljünk 2012-ben?
(Dr. Dula Bencéné)
A szerző írásában az elmúlt két évjárat történéseire alapozottan veszi számba a 2012-es évben várható kártételi veszélyhelyzetet a járványos betegségokozók és a kártevők oldaláról a szőlőben.

Enervin^®: Forradalmian új szer a szőlő peronoszpóra elleni védelmében (x)
(Najat Attila)
A BASF peronoszpóra elleni új készítményét ajánlja a szőlőtermesztők figyelmébe.

A szőlőn súlyos károkat okozó fitoplazmás betegségek
(Ember Ibolya, Ács Zoltán, Dr. Kölber Mária)
A szőlőtermesztésben világszerte komoly és napjainkig is növekvő mértékű veszteségeket okoznak a szőlő sárgaság néven összefoglalt fitoplazmás betegségek, amelyek kórokozói táptalajon nem tenyészthető, a növények szállító szöveteiben élő, sejtfal nélküli baktériumok. Jelen írás nemcsak a fitoplazma tünetek leírásával, a fitoplazmák általános jellemzésével, történetével és osztályozásával foglalkozik, hanem bemutatja a szőlőn Európában előforduló fitoplazmákat, valamint nem utolsó sorban az ellenük alkalmazható lehetséges védekezési eljárásokat.

A szőlő legpusztítóbb sárgaság betegsége: a Flavescence dorée
(Kriston Éva, Dancsházy Zsuzsanna)
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a szőlő veszélyes karantén károsítója, melyet Magyarországon eddig még nem észleltek. A vektor elleni védekezés hiányában a tőkék 80-100 %-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt nagy részük ki is pusztulhat. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes áttekinteni a betegség terjedésmódját és földrajzi elterjedtségét, tüneteit, valamint a megelőzés és védekezés lehetőségeit.

A szőlő feketerothadása
(Dr. Dula Bencéné)
A szerző jelen cikkében az utóbbi években egyre gyakrabban felbukkanó, fokozódó kártételi veszéllyel fenyegető, komoly kihívást jelentő, Észak-Amerikában őshonos kórokozóval, a szőlő feketerothadásával, jellemző tüneteivel, életciklusával, a fertőzés körülményeivel, valamint a védekezési lehetőségeivel ismerteti meg az olvasókat.

Kettős hatás a szürkepenész és a monília ellen – Switch^® (x)
A Syngenta szürkepenész és monília elleni gombaölő szer ajánlata a szőlő- és gyümölcstermesztők számára.

Szőlő talajuntság vagy gyökérbetegség?
(Dr. Véghelyi Klára, Dr. Zanathy Gábor)
Szőlőtermesztésünk gyakorlatában régóta jól ismert, de tudományosan korábban nem bizonyított a talajuntság előfordulása az újratelepített szőlőültetvényekben és a rövid forgóval üzemelő szőlőiskolákban. Mára már tudjuk, hogy egy olyan komplex problémáról van szó, melynek több kiváltó oka lehet, amelyek külön-külön, de együtt is jelentkezhetnek. Ezeket taglalja most részletekbe menően ez az írás.

A szőlő jelentős állati kártevői 2011-ben és 2012-ben várható kártételük
(Dr. Gyulainé Garai Adrienne)
A hagyományos szőlőkártevők (ékköves faaraszoló hernyói, pajzstetvek, atkák és a szőlőmolyok) mellett csapadékszegény, meleg időjárás esetén nagyobb egyedszámban jelenhetnek meg az utóbbi években előtört fajok (kabócák, darazsak, tripszek, harlekinkatica), amelyek védekezés hiányában jelentős károkat is okozhatnak – figyelmeztet a szakember írásában.

Atkák az ökológiai szőlőtermesztésben
(Dr. Németh Krisztina)
Az írás nemcsak a szőlő atka kártevőit mutatja be közelebbről, hanem áttekinti a fitofág atkafajok felszaporodásának okait, a fitofág atkák elleni védekezés lehetőségeit – beleértve a ragadozó atkák mesterséges betelepítését –, valamint a leggyakoribb ragadozó atkafajokat a hazai szőlőültetvényekben.

A szőlő legfontosabb gyomnövényei, a gyommentesítés lehetőségei, a szőlő vegyszeres gyomirtása
(Szentey László)
A szőlő mechanikai gyomirtása mellett a vegyszeres védekezés lehetőségeit járja körbe az írás a telepítés előtti időszaktól, a fiatal, 0-3 éves ültetvény gyomirtásán át a 4 évesnél idősebb ültetvényekig.

Új minőség a növénykondicionálásban: ALGINURE^® (x)
(László Gyula)
Növényi indukált rezisztencia kialakítására alkalmas készítmény a Biocont kínálatában.

A szőlő tápanyag-gazdálkodásának szempontjai
(Csikászné dr. Krizsics Anna, Bene László)
A szerzők írásukban a tápanyag-utánpótlás elemeinek rövid áttekintésével azokra a bonyolult kölcsönhatásokra és komplex rendszerre szerettek volna utalni, amelyben az emberi beavatkozás kedvező és kedvezőtlen változásokat idézhet elő.

Így tápláljuk a szőlőt tavasszal! (x)
(Dr. Czinege Erik)
Yara készítmények a szőlő optimális tápanyagellátására.

TERMELŐI TAPASZTALATOK

Helyzetkép a szőlőültetvényekből – 2011/2012
(Czink János, Hollósy Attila, Mészárosné Pólya Diána, Mukli Dániel, Rakusz Róbert, Somogyi László)
Ahogy már azt a korábbi években megtettük, idén is különböző borvidékeink gyakorlati szakembereit kérdeztük meg a szőlő elmúlt évi termesztési és növényvédelmi tapasztalatairól. Szakértőinket arra bíztattuk, hogy osszák meg megfigyeléseiket, tapasztalataikat Olvasóinkkal a 2011-es évjárat sajátosságairól, a kórokozók, károsítók fellépéséről, s az ellenük folytatott védekezésről.

Kellemes meglepetést okozott a DuPont technológia (x)
(A. Gy.)
A DuPont növényvédelmi technológiája szőlőben.

SZŐLŐFAJTÁK

Az Olasz rizling fajta szerepe, jelentősége napjainkban
(Dr. Májer János)
A Szőlészet és Pincészet kiállításon elhangzott előadásból nemcsak a legnagyobb területen termesztett fehérborszőlő-fajtánk, az Olasz rizling eredményes termesztésének technológiai és termőhelyi feltételeit, hanem a bormarketing terén benne rejlő lehetőségeket is megismerhetik.

Elfelejtett régi fajták?! – Csemegeszőlő házikertekbe
(Werner János)
A cikk célja a figyelem felkeltése – a teljesség igénye nélkül – olyan régi hazai nemesítésű csemegeszőlőfajtákra, amelyek minőségükkel a mai korban is elsősorban a házikertek számára ajánlhatók. Továbbá a meglévő értékek felkarolása, természetesen nem lebecsülve az újonnan nemesített fajták minőségét

Amit a Syrah-ról tudni érdemes
(Villangó Szabolcs)
A világ hatodik legelterjedtebb és egyben az egyik legnépszerűbb szőlőfajtája, a Syrah, melynek most nemcsak az eredetét, ampelográfiai jellemzőit, termesztési értékét, hanem borának aromajegyeit és a legnépszerűbb termőhelyeit is megismerhetik az írásból.

A ligeti szőlő, avagy mentsük, ami még menthető
(Bodor Péter és mtsai)
A ligeti szőlő a középhegységi lombos erdők és ártéri növénytársulások liánnövénye. Honos, védett fajunk, melyet a XX. század elejétől egyre inkább a kipusztulás veszélye fenyeget. Jelen írásukban a szerzők képet kívánnak adni a faj elterjedéséről, alaktanáról, veszélyeztetett fajjá válásának körülményeiről és a védelmének lehetőségeiről.

Kitől van a gyerek? – Szőlőfajták származása a genetikai kutatások tükrében
(Györffyné Jahnke Gizella és mtsai)
A morfológiai bélyegeket a környezeti hatások kisebb-nagyobb mértékben módosítják, ezért a fajok, illetve fajták közti genetikai távolság meghatározásához kevésbé használhatók. Az elmúlt mintegy harminc évben alkalmazott molekuláris markerek különböző típusai ugyanakkor nem, vagy csak minimális mértékben függenek a környezeti hatásoktól, ezért a genetikai távolságok meghatározásának megbízhatóbb módszerét adják. A szerzők írásukban mikroszatellit (SSR) analízissel végzett vizsgálataik eredményeit adják közre, melyben különböző szőlőfajták szülő-utód kapcsolatát kutatták.

ARCKÉPCSARNOK

„A bor egy isteni csoda, mint maga az ember”. Beszélgetés Vida Péterrel
(Dr. Bódis László)
Munkatársunk az Év bortermelőjével, Vida Péterrel beszélgetett.

ÉVJÁRAT

Téli fagyok, fagykárok
(Dr. Hajdu Edit)
A 2011/2012-es tél fagyos időjárása besorakozott a szintén súlyos károkkal járó, emlékezetes fagyos évek sorába. Ezen a télen a rendkívül hideg, sőt fagyos légáramlat sok hóval érkezett a Kárpát-medence déli részeibe nagy károkat okozva. A szerző ennek kapcsán számba veszi írásában az elmúlt téli fagy jellemzőit, általánosságban a fagykárok előidézőit, valamint a fagykárok megállapításának menetét és módját.

2011: Stresszes évjárat, jó borminőség
(Werner János, Dr. Teszlák Péter, Csikászné dr. Krizsics Anna)
A szerzők e cikkben a 2011-es évjáratot meteorológiai, fenológiai, élettani és növény-egészségügyi szempontból, szőlész szemmel értékelik, hogy tapasztalataikat összegezve a szőlészek és borászok az előttünk álló évre is felkészülhessenek.

Mediterrán jellegű évjáratok elemzése a Tokaji borvidéken
(Leskó István, Dr. Leskó Annamária)
A szerzők 1988 óta végzett meteorológiai és szőlőfenológiai megfigyeléseik között megkülönböztetett figyelemmel fordultak az ún. mediterrán évjáratok felé. Jelen cikküket a 2011. évi tapasztalatai ihlették, melyben két évjárat (2000 és 2011) eseményeit elemezik a növény-egészségügyi helyzet és a fenológia oldaláról, majd azok alapján következtetéseket vonnak le.

Mindig visszatérő téma – szárazságstressz a szőlőültetvényben
(Dr. Mikóczy Nárcisz)
Mikor egy „esős év” után azt hisszük, felesleges az aszálykárral foglalkoznunk, akkor mindig következik egy „aszályos év”. Az idei évre való felkészülés jegyében éppen ezért, úgy gondoltuk érdemes egy olyan vizsgálattal és annak eredményeivel megismerkedni, melyben az aszálykár hatásait figyelték és mérték, a hőmérséklet- és csapadékeloszlás extrém viszonyainak következtében a termés mennyiségére és a must minőségére.

GÉPEK

Traktorújdonságok az Antonio Carraro-tól (x)
(dgy)
Tekintsék át a szőlő és gyümölcsültetvények egyik legkeresettebb traktormárkájának újdonságait!

RENDEZVÉNY

Ökoszőlészek a Normafánál. Beszámoló
(Dr. Zanathy Gábor)
Az ökoszőlészek nem a testi, hanem a szellemi felüdülés, feltöltődés céljából látogattak el a címben szereplő kedvelt budai kirándulóhelyre, ugyanis a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Biocont Magyarország Kft. szakmai továbbképzést hirdetett számukra. A kétnapos rendezvényen összesen 25 külföldi és hazai előadót hallgathattak meg az érdeklődők.  Tanulságos lett volna valamennyi előadásról részletesen beszámolni, ezt azonban a terjedelmi korlátok nem ették lehetővé. Ezért – a teljesség igénye nélkül – csupán néhány érdekességről, újdonságról ad számot ez az írás.

XII. Szőlészeti és Borászati Konferencia. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Immár 12. alkalommal tartotta meg a BASF a szőlőről és a borról szóló konferenciáját 2012. február 16-án Herceghalomban. Az idei rendezvényen az osztrák Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezet- és Vízgazdálkodási Minisztérium szakértőjének, illetve egy sikeres osztrák borászat tulajdonosának beszámolójából fény derült az osztrák borászat sikereinek titkára, de szó esett a BASF számos, a szőlővédelemben elért eredményeiről, így többek között a 2011-es év szőlővédelmi tanulságairól, illetve arról, mi várható 2012-ben.

***

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

MELLÉKLET

Termékválaszték a szőlő növényvédelméhez

(Összeállította: Rózsahegyi Péter, Schmidt Ágnes, dr. Varga László)

E lapszámunk összeállításában, előkészítésében dr. Zanathy Gábor működött közre.

HÓNAP TÉMÁJA

„A magyar földért”
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
Rohanó ütemű mai világunkban nem hagyható el történelmünk legnevezetesebb alkotó embereinek időről időre történő felidézése: tevékenységük értékelése és „szembesítése napjainkkal.” Az 1889. évi XVII. t.c. szerint önállóvá vált földmívelésügyi minisztérium eddigi 123 éves működése alatt vitathatatlanul legnevezetesebb miniszterének, Darányi Ignác tekintendő, akire – halálának 85. évfordulóján – emlékezés kötelezi az utókort.

FÓKUSZBAN A SZÓJA

A szója termesztés kritikus elemei
(Fülöpné Kuszák Katalin)
A szerző célja írásával nem a szója termesztéstechnológiájának minden részletre kiterjedő bemutatása, mindössze néhány összefüggésre, fontosnak tartott tényre kívánja felhívni a figyelmet az egyes termesztéstechnológiai elemek terén.

Szója fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2011
(Szekrényes Gábor)
Az államilag elismert és állami elismerés céljára bejelentett szójafajták különböző éréscsoportok, illetve minőségi tulajdonságok alapján végzett kisparcellás fajta-összehasonlító vizsgálatainak 2011-es eredményeit tekinthetik át az írásból.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Szója vetőmaghelyzet
(Benke Zoltán)
Az elővetemény és takarmányozás szempontjából igen fontos növényfaj, a szója vetőmag-előállítási helyzetét járja körbe az írás, bemutatva a szója vetőmag fémzárolások, a termésátlagok és a szója vetőmag-szaporító területek alakulását az elmúlt évektől napjainkig.

Fejleszteni pontosan, szépen… Tudósítás
(Dr. Oláh István)
A Lajtamag Kft. és partnerei pályázatot nyertek „A szójatermesztés és -feldolgozás kiterjesztését megalapozó, technológia-fejlesztő kutatás a hazai GMO-mentes fehérjebázis megteremtésére a dél- és észak dunántúli tájegységekben” címmel és témakörben.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

A magyarországi őszi búza tételek Fusarium-fertőzöttség felmérésének eredményei 2011-ben
(Halász Ágnes, Valovics Attila)
A megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (NTI) – illetve azok jogelődei –, már az 1970-es évek eleje óta figyelemmel kísérik a búza Fusarium-fajokkal való fertőzöttségét. Most a szerzők a felmérés 2011. évi eredményeit, ill. a kalászfuzáriózis szempontjából kiemelkedő szerepet játszó időjárási elemek alakulását tekintik át, összevetve az extrém csapadékos 2010-es év hasonló időszakával.

Bayer kalászos gombaölő szerek: az univerzális, a komplett és a specialista (x)
(Farády László)
A Bayer kalászos védelmi technológiáját ajánlja a növénytermesztők számára.

Miről árulkodik a repcetarló?
(Dr. Varga Zsolt, Dr. Fischl Géza)
Az írás az „intenzívvé” vált repcetermesztés növénykórtani veszélyei közül a repce fómás megbetegedésének kiemelkedő jelentőségére hívja fel a figyelmet, egyben a betegséggel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat adva közre.

Kentaur 5 G, az új talajfertőtlenítő mikrogranulátum! (x)
(Dr. Varga Zsolt)
Ismerjék meg a Cheminova Magyarország Kft. új talajfertőtlenítő mikorgranulátumát!

A kártevők telelése
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A 2011-12-es év telének klimatológiai szélsőségeit tapasztalva nyilván több gazdálkodóban felmerült a kérdés, hogy ez milyen károsító helyzetet teremt a tavaszi vegetációs periódusban. Annak érdekében, hogy minél objektívabb képet alkothassunk a 2012-es vegetációs periódusban fellépő kártevő helyzetről, érdemes áttekinti e cikkben a károsító rovarok telelési stratégiáit.

Rovarkárvevők elleni védekezés kalászosokban (x)
(Salamon György)
A Nufarm Hungária Kft. a Sumi Alfa 5 EW-t ajánlja a kalászosok rovarkártevői ellen.

A mandulapalka és az ellene való védekezés lehetőségei
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
Magyarországon 1993-ben találták meg először a mandulapalkát. Akkor még csak sejteni lehetett, hogy ez a szubkozmopolita trópusi-szubtrópusi faj hazánkban is komoly gondot okozhat. Sajnos a feltételezés napjainkra valósággá vált. Éppen ezért, úgy gondoltuk, érdemes összefoglalni az e gyomnövényről rendelkezésre álló ismereteket, nem utolsó sorban a vegyszeres védekezés lehetőségeit is.

Tavasszal gyomokkal és szerekkel sakkoznak (x)
(A. Gy.)
Gyomirtási tapasztalatok DuPont készítményekkel.

A mák gyomnövényei és alkalmazott gyomirtási technológiái
(Tóth Kálmán és mtsai)
A cikk célja, hogy egyfajta hiánypótlásként átfogó képet adjon a hazai mákvetések gyomnövényzetéről és gyomszabályozásának lehetőségeiről.

Új sztár a kalászos gyomirtásban! (x)
(Tóth Balázs)
Újdonság a kalászosok gyomirtása terén a Cheminova Magyarország Kft.-től.

A mák termesztése – saját tapasztalatok
(Tamási Péter)
Gazdák vallanak gyakorlati tapasztalataikról a máktermesztés terén.

Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (V.) (x)
Felhasználói vélemények a Santana 1G talajfertőtlenítő szer használatáról.

Az MKK szezonnyitó – rendhagyó helyszínen. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
2012. február 16-án, rendhagyó helyszínen, az ELTE Botanikus kertjében, azaz a Füvészkertben tartotta a Magyar Kukorica Klub idei szezonnyitó munkaprogramját, melynek középpontjában a Top20 Fajtakísérletek, valamint a Kukorica Termésverseny, annak bővítési lehetőségei, értékelési és a szponzori rendszerének ki- és átdolgozása állt.

Spirit – csak nyer vele! (x)
(Dr. Lukács Domonkos)
Ismerje meg a Makhteshim Agan új kukorica gyomirtó szerét, a SPIRIT-et!

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Gazdaképző (2.) A talaj és a növények védelme az időjárás káros hatásaitól
(Kovács József)
A rossz időjárás esetén jó, ha nagyobb terméscsökkenés nélkül sikerül eljutni a betakarításig. Szerencsére vannak tapasztalatok arra, milyen módszerekkel csökkenthetjük a kárt. A mostani cikkben ezeket tekinteni át a szerző.

A Sharda India bemutatkozik (x)
Ismerjék meg a Sharda Hungary Kft., amely a Sharda India magyarországi növényvédő szer forgalmazását hivatott megszervezni-, beindítani és a folyamatos növekedését biztosítani.

„Méhészet és növényvédelem – közös ügyünk”. Beszámoló
(Molnár Zoltán)
A Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán 2012. február 29-én megtartott tanácskozás – melyet a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szervezett – évtizedes vitatott kérdéseket célzott meg tisztázni a termelők, a méhészek és a növényvédelmi hatóság között.

10 éves a BAYER. Kihívások a Bayer CropScience előtt 2012-ben
(Dr. Demes György)
A 2011. év értékelése és az idei év tervezett üzletpolitikája állt a Bayer CropScience megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából megtartott, egyúttal szezonnyitónak is szánt kereskedelmi rendezvény fókuszában.

XVIII. Növénynemesítési Tudományos Nap. Beszámoló
(B. L.)
Ismét a Magyar Tudományos Akadémia székháza adott otthont 2012. március 6-án a címbéli rendezvénynek, melyről e tudósítás keretei között számolunk be.

Megéri-e napraforgóban az intenzív tápanyag-ellátás? (x)
A Yara tápanyag-utánpótlási ajánlata napraforgó-termesztők számára.

Egyesült a Syngenta két üzletága
(Dr. Demes György)
Befejeződött a Syngenta két üzletágának 2011. február elején bejelentett integrációja. A korábban két különálló magyarországi cégből álló vállalat vetőmag és növényvédelmi üzletága a 2012-es mezőgazdasági szezonban már együtt lép fel a magyar piacon, egységesen ajánlva termékeit és szolgáltatásait a termelőknek.

Szalmabálák lázadása. Beszámoló
(Dr. Bódis László)
A 2012. március 8-án tartott szakmai rendezvényen, amelyre a Baranya Megyei Területi Agrárkamara várta az érdeklődőket, a szalmáról és annak ipari és/vagy mezőgazdasági hasznosításáról volt szó – foglalhatjuk össze a tudományosnak is beillő konferencia lényegét.

Lehet, hogy rosszul gondolom…
(Dr. Bódis László)

Nézzük meg a címkét és kérjünk számlát (x)
(A. Gy.)
A növényvédőszer-hamisításról beszélgetett a DuPont munkatársa Sipos Tiborral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatójával.

Meszezéses talajjavítás hatékonyságának vizsgálata… (1.)
(Dr. Horváth Jenő)
A cikkben egy nagyüzemi viszonyok között elvégzett vizsgálat alapján mutatjuk be a meszezéses talajjavítás szükségességét, valamint annak a talajok állapotára és a hozamok alakulására gyakorolt kedvező hatásait.

Egész évben kiskert. Áprilisi teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
Bármerre nézünk, a sarjadó növényzet bíztató látványa fogad. Az április az egyik legtöbb munkát adó hónap: a kerti munkaruha szinte le sem kerül a gondos gazdáról.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(PP–VE)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (21.) A GM fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban (Dr. Heszky László) 108

A sorozat előző, 20. részében bemutattuk a tartós (15 éves) termesztés tapasztalatait az Egyesült Államokban, ahol a kukorica, a szója és a gyapot GM-fajtáinak termőterülete elérte a 65-94 %-ot. Európában a termőterület csak 0,05 %. Az USA-ban és az EU-ban zajló ellentétes folyamatok okaival foglakozunk ebben a részben, kiemelve az európai specialitásokat.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Energianövények tápanyag-ellátásának nyírségi tapasztalatai…
(Dr. Simon László)
Több hazai kutatóhelyen vizsgálják már az energianövények termesztéstechnológiáját, közte a növények tápanyagellátását műtrágyákkal és biohulladékokkal. Ilyen kísérletek folynak a Nyíregyházi Főiskolán is, melynek első tapasztalatait ebben a cikkben adja közre a szerző.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Szinergisták vagy antagonisták? (Segíti vagy akadályozza egymás felvételét a kálium és a magnézium?)
(Dr. Terbe István)
A zöldségtermesztésben az integrált technológiák bevezetésével – amelyeknek fontos része volt a tápanyagadagok növelése mellett a tápanyagellátás korszerűsítése (pl. tápoldatozás, retardált műtrágyák alkalmazása stb.) – olyan fejlődési zavarokat is okoztunk a termesztett növényeken, amelyek korábban csak nagyon ritkán voltak megfigyelhetők, többnyire csak trágyázási kísérletekben fordultak elő. Napjainkban ezeknek a fejlődési rendellenességeknek az okaival – annak ellenére, hogy maguk a jelenségek ismertek és egyáltalán nem mondhatók ritkáknak – nem vagyunk igazán tisztában, nem tudatosultak azok a tényezők, amelyek kiválthatják, amelyek okozzák, ezen hivatott változtatni ez az írás megvizsgálva a magnéziumnak és a káliumnak az egymáshoz való viszonyát.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A magyarországi diótermelés helyzete
(Radóczné Kocsis Teréz)
Magyarország dióterülete a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő. A dió más gyümölcsfajokkal ellentétben sikerterméknek számít, ami a termékpályán a nemesítés, a termelés, az áruvá készítés és a kereskedelem kiegyensúlyozott működésének köszönhető. A legjövedelmezőbb szegmens a méretes héjas dió külpiaci értékesítése, ami a magyar fajták kiváló minősége mellett korai érési idejüknek tudható be. A legnagyobb magyarországi exportőr véleménye szerint e termék kivitele mintegy 1000-1500 tonnával lenne bővíthető.

A dió metszése
(Dr. Bujdosó Géza)
Számos tévhittel ellentétben a diót is csak megfelelő termesztési és növényvédelmi technológia mellett lehet eredményesen termeszteni. A dió termesztéstechnológiájának tehát egyik fontos eleme a metszés, melynek legfontosabb ismérveit foglalja össze az írás.

Arysta gyümölcsös konferencia – hogy ne legyen rés a pajzson! Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Az Arysta LifeScience Magyarország Kft. 2012. február 24-én a margitszigeti Danubius Health Spa Resortban tartotta immár hagyományszámba menő gyümölcsös növényvédelmi szakmai tanácskozását, melynek középpontjában a gyümölcsminőség-javítás speciális lehetőségei álltak.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Lugasok
(Dr. Zanathy Gábor)
A szőlőlugasok rendkívül gazdag formavilágúak. Funkciójuk sokrétű: az árnyék biztosítása, épületvédelem, és esztétikai hatás legalább olyan fontos, mint a terméshozás. Most a szőlőtőkék változatos formai kialakításának legszebb példáit, a lugasműveléseket, azok különböző változatait tekinthetik át az írásból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(26.) Szántóföldi favágók
(Dr. Bense László, Nagy István)
A betakarító gépeket bemutató sorozatunk mostani részéből a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények betakarításának egy- és többmenetes technológiájával, gépi hátterével ismerkedhetnek meg.

„E gép működtetése takarékos műtrágyahasználat mellett még többlettermést is ígér” (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati szakemberek „vallanak” az Axiál Kft. kínálatában szereplő Sulky X36 WPB Stop and Go típusú műtrágyaszóróról.

„A DPA rendszerű, sebességarányos kijuttatás gazdasági haszna nem vonható kétségbe” (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati tapasztalatok a Berthoud Racer DPA típusú permetezővel.

GAZDÁLKODJ JOGOSAN

Új rendszer a mezőgazdasági termelést érintő természeti kockázatok kezelésére
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótós Attila)
Január elsején hatályba lépett az új, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert létrehozó 2011. évi CLXVIII. törvény. Cikkünkben röviden bemutatjuk az új szabályozás lényeges sajátosságait, valamint kitérünk azokra a jogi-technikai buktatókra is, melyekre a kárenyhítő juttatás igénybevétele során mindenképp érdemes odafigyelni.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Agrármúltunk nagyjai. Guba Sándor (1927-1984)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Guba Sándor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

In memoriam Petró Ede
(Nechay Gábor)

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A mezőgazdasági kárenyhítésről (2.)
(Kurucz Miklós)
A jegyzet mostani része is a mezőgazdasági kárenyhítéssel foglalkozik, bemutatva azt, hogy a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló összeg az időjárási kockázatok kezelésére szánt egyik, de nem egyetlen lehetőség. Ugyanis az állam más kedvező feltételeket is teremt, mert anyagilag támogatja az üzleti alapú biztosítást.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

KALÁSZOSTERMESZTŐKNEK

Az agrotechnikai elemek hatékonyságának növelési lehetőségei a búzatermesztésben
(Dr. Pepó Péter)
Az írásból az őszi búza termesztéstechnológiájában a hatékonyság növelésének módjait és eszközeit tekinthetik át, egyben megismerkedve olyan termesztéstechnológiai modellekkel is, amelyekben összefüggő módon kapcsolódnak egymáshoz az ökológiai, biológiai és agrotechnikai elemek azonos intenzitási szinten.

Ne az időjárás határozza meg a nyereséget! (x)
(Mathiász Tivadar)
A Kwizda Agro termékajánlata napraforgó-termesztők számára.

Őszi búza posztregisztrációs fajtakísérletek, 2011 (GOSZ-VSZT)
A GOSZ és a VSZT annak érdekében, hogy a termelők számára évről évre hasznosítható, objektív adatokat nyújthasson, a posztregisztrációs fajtakísérletek folyamatossá tételére kötelezte el magát. Most az elmúlt évi, tíz helyszínen beállított összehasonlító vizsgálatok alapján, 30 minősített búzafajta agronómiai és beltartalmi jellemzőit adják közre táblázatos formában.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hozzászólása

Bayer készítmények a gazdaságos gabonatermesztésért (x)
(Farády László)
Tekintsék át a Bayer CropScience komplett kalászosvédelmi termékpalettáját.

Minden célra más búzafajta az optimális
(Dr. Láng László, Dr. Bedő Zoltán)
Tavaly ősszel három új, korai érésű martonvásári nemesítésű őszi búzafajta kapott állami elismerést, melyek legfontosabb ismérveit, valamint a martonvásári búzanemesítés sikérminőség javításában elért eredményeit összegzi az írás.

Új kalászos fajták Szegedről
(Dr. Cseuz László)
Az elmúlt két évben a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. őszi búza fajtajelöltjei közül hat új őszi búza és egy új őszi tritikále fajta nyert állami elismerést, amelyek legfontosabb tulajdonságait adja közre a szerző írásában.

Sörárpatermesztési ismeretek
(Dr. Tomcsányi András)
A tavaszi árpát elsősorban a söripari értékesítés lehetőségéért termesztjük. A tavaszi árpa takarmánynak való termelésekor is messzemenőkig figyelembe veszik a sörárpatermesztés ajánlásait. E cikkben elsősorban ez utóbbiakat foglalja össze a szerző, természetesen a takarmányárpa-termesztés sajátos szempontjaira is utalva. A két termesztési mód fajtaválasztásában, tápanyagellátásában és termőhely iránti igényességében különbözik egymástól.

Szélsőségek kezelése 2012-ben, a kalászosokban (x)
(Buda Richárd)
Ismerje meg a FitoHorm lombtrágya-ajánlatát kalászosokban.

Fordulat előtt? Tritikáletermesztés és -hasznosítás
(Dr. Bóna Lajos)
Az írásból nemcsak három új, magyar nemesítésű egy vagy több különleges agronómiai tulajdonságot, a ma divatos kifejezést használva „hozzáadott értékeket” képviselő tritikále fajtát ismerhetnek meg, hanem számos olyan felhasználási irányát is, melyek kitörési lehetőséget jelenthetnek e növény számára.

Kedvezőtlen ökológiai körülmények között nemesített őszi kalászos gabonafajták
(Győri V. Zoltán és mtsai)
Az észak-alföldi régió kutatóintézeteinek összevonásával megvalósulhat a hazai őszi kalászos gabonák nemesítésének egyik nagyon fontos célkitűzése, miszerint az Alföld kedvezőtlen ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó növényfajtákat állítsanak elő. A kutatóhelyek együttműködésének szorosabbra fűzésével egyedül álló kísérleti tér jött létre hazánkban, ami ötvözi szinte az egész ország talajtípusainak megfelelő mintatereit. Ezen széleskörű kutatási és tesztelő adottságokat kihasználva igyekszenek a szakemberek a gyakorlat számára korszerű, széleskörű igényeket is kielégítő új növényfajtákat nemesíteni. E munka eredményeként már számos őszi árpa, őszi búza, tritikále, valamint rozs fajtát állítottak elő, melyek rövid bemutatásra kerül sor jelen írásban.

Az őszi árpa termesztése
(Dr. Murányi István)
Az írás átfogó ismereteket nyújt az őszi árpa termesztéstechnológiájáról, az éghajlat és talajigénytől, a fajtahasználattól, a vetőmag előkészítéstől és a vetéstől kezdve a talajművelésen, a tápanyagellátáson és a növényvédelmen át, egészen a betakarításig.

Kalászos fajtahasználat vetőmag-szaporítási adatok alapján
(Benke Zoltán)
Az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság szakembere az elmúlt három év adatainak tükrében tekinti át a fémzárolt vetőmag felhasználás, valamint a fajtaválaszték alakulását a kalászos gabonák esetében.

Általános alapelvek az őszi búza tápanyag-ellátásában (x)
Őszi búza tápanyag-utánpótlási javaslat a Yarától.

Szenzorok alkalmazása az őszi búza differenciált fejtrágyázására precíziós gazdálkodás esetén
(Dr. Schmidt Rezső és mtsai)
A búza trágyázásának, elsősorban N-ellátásának egyik legnagyobb gondját az jelenti, hogy az optimum intervalluma lényegesen szűkebb más növényekkel összehasonlítva, ebből kifolyólag sokkal könnyebb alul- vagy túltrágyázni a növényt. Erre jelenthet megoldást a precíziós gazdálkodás, mely figyelembe veszi a termőhely és az ott termesztett növénykultúrák térbeli heterogenitását. A precíziós mezőgazdaság egyik legígéretesebb alkalmazása lehet a differenciált N-trágyázás, mellyel optimalizálható a nitrogén-felhasználás hatásfoka és csökkenthetők a kedvezőtlen környezeti hatások. A szenzorok alkalmazása alapvetően új helyzetet teremt a tápanyagellátásban. Akár online, akár offline alkalmazzuk őket, gyorsabb beavatkozásra teremtenek lehetőséget, mintha csak a hagyományos talajtápanyag-vizsgálati módszerekre támaszkodnánk.

A durum búza jelentősége és szerepe a tésztagyártásban
(Dr. Beke Béla)
A Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. szakemberének írásából nemcsak a világ és az EU-27 – köztük Magyarország – jelenlegi durum búza termeléséről tájékozódhatnak, hanem olvashatnak a durum búza elterjedtségéről, felhasználásának vonatkozásairól, valamint a tésztagyártás számára támasztott minőségi igényekről is.

Az őszi durum búza biológiai alapjainak és termesztés technológiájának fejlesztése… (x)
Ismerjék meg a Lajtamag Kft.-nél végzett őszi durum búza termesztéstechnológiai fejlesztés eredményeit.

Az integrált védelem lehetőségei az őszi búza betegségek elleni védelmében
(Dr. Békési Pál)
Integrált védekezésről akkor beszélünk, ha a betegségek elleni védekezés lehetséges útjait-módjait okszerűen hangoljuk össze a minél eredményesebb védelem érdekében. E szemléletet köszön vissza jelen cikkből is, melyben a szerző számba veszi az őszi búza betegségek elleni védelmében az alapvető (genetikai, agrotechnikai és kémiai), valamint a nem alapvető (biológia stb.) védelmi módokat és lehetőségeket.

„Nagyot szólt” a Yamato bemutató. Beszámoló
(Molnár Zoltán)
Február közepén tartotta a Sumi Agro Hungary Kft. új, korszakváltónak nevezett kalászos fungicidjének bemutatóját a budapesti Novotel Kongresszusi Központban.

Kalászos gabonák kórokozók elleni állományvédelme
(Hertelendy Péter)
A kalászos gabonák jelentős értékű termésének megvédése a mennyiséget és minőséget egyaránt veszélyeztető különböző növénybetegségek kártételétől szükséges és az évek túlnyomó többségében megkerülhetetlen beavatkozás. Éppen ezért érdemes egy cikk keretében összefoglalni, hogy mely kórokozók ellen, milyen időpontban és milyen készítmények állnak a növényvédős szakemberek rendelkezésére.

Járványhelyzetekben is a csúcson a búzavédelemben (x)
(Dr. Füzi István)
Ismerjék meg a BASF búzavédelmi technológiáját!

A kalászosok legfontosabb rovar kártevői
(Vasas László)
Ebben a cikkben azok a már ismert rovarkártevők (levéltetvek, gabonafutrinka, vetésfehérítő bogár, szipolycserebogarak) kerülnek kiemelésre és bemutatásra, melyek ellen – a kalászosok termesztésének hazai gyakorlatában – valóban és rendszeresen történnek védekezések.

Kenyérgabonák az egészséges táplálkozásért
(Ács Péterné dr.)
Bár a hazai kenyérválaszték uralkodó gabonanövénye a búza, változó ízlésvilágunk mindinkább befogad más fajú, esetleg egészen új gabonanövényből készülő termékeket, különösen akkor, ha azok táplálkozás-élettani előnyökkel is rendelkeznek. E gabonanövények közül az írás a tritikále és a rozs táplálkozási, felhasználási értékét tárja az olvasók elé.

A francia gabonapiac (egyik) kapuja a világra – a gabonakikötő Rouenban
(Dr. Somogyi Norbert)
Az írásból a francia gabonapiac egyik jelentős tengeri kapuját, Rouent ismerhetik meg, mely ugyan közel száz kilométerre fekszik a Szajna torkolatától, mégis hatalmas kikötő alakult ki ott az elmúlt évszázadok alatt – hasonlóan Brémához, Hamburghoz vagy Anvershez.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

GYOMIRTÁS

„Régiségek” és újdonságok – gondolatok a kalászosok gyomirtásáról
(Benécsné dr. Bárdi Gabriella)
„2010 az elmúlt 100 év legcsapadékosabb, 2011 a legszárazabb éve volt. Csak félve gondolok arra, hogy 2012 milyen ’leg’-gel fog minket ’megörvendeztetni’. Annyi bizonyos, hogy a gyomok elleni védekezésben már megint nem lehet majd a bevált rutinmegoldásokra támaszkodni: helyzetfelmérni, gyomfelvételezni, elemezni és mérlegelni elkerülhetetlen folyamat lesz.” Ehhez kíván segítséget nyújtani a szerző a kalászosok – elsősorban a búza – gyomosodási, gyomszabályozási problémáinak és lehetőségeinek meghatározott szempontú áttekintésével.

Axial One^®. Egyszikű, kétszikű, nagyszerű (x)
(Tóth Csantavéri Szilvia)
A Syngenta az őszi és tavaszi kalászosok posztemergens gyomirtására, magról kelő egyszikű- és kétszikű gyomok ellen az Axial One-t (pinoxaden + floraszulam + cloquintocet-mexyl) ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

Egyszikű gyomnövények a kapás kultúrákban
(Molnár Ferenc, Szabó László)
A kapás kultúrák gyomirtási technológiáiban jelentős változások következtek be az elmúlt évek során. A változások közben, következtében – az országos gyomfelvételezések eredményei alapján – megfigyelhető az egyszikű gyomnövények gyakoriságának, borításának növekedése – figyelmeztetnek a szerzők írásukban, amelyben nemcsak a legfontosabb egyéves és évelő egyszikű gyomokat ismertetik a kapás kultúrákban, hanem a védekezés lehetőségeinek közreadásáról sem feledkeznek meg.

ElumisPeak^®– régi-új termék a kukorica gyomirtására (x)
(Tóth Csantavéri Szilvia)
A Syngenta gyomirtási ajánlata a takarmány és a vetőmag kukorica magról kelő egyszikű és kétszikű gyomnövényei, valamint a fenyércirok ellen.

A cukorrépa előveteményének vegyszeres gyomirtása
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
2011-ben több termelő újra bekapcsolódott a cukorrépa-termesztésbe, részint hazai feldolgozásra, részint külföldi feldolgozásra termelik a répát. Ez a tendencia az idei évben is várhatóan folytatódik. Az új termelők azonban gyakran nem gondolnak arra, hogy a cukorrépa előveteményének a gyomirtása, konkrétan annak következményeként a talajban esetleg előforduló gyomirtószer-maradvány a cukorrépában kárt okozhat, ezért úgy gondoltuk, érdemes áttekinteni az elővetemény gyomirtószer-használatának szempontjait, felhívva a figyelmet az esetleges korlátozásokra, kockázatokra.

Köles…, de melyik? Új köles fajok a kukorica gyomosításában! (x)
(Dr. Varga Zsolt)
Cheminova Magyarország Kft. egyszikű gyomnövények elleni gyomirtási technológiája kukoricában.

Parlagfű anomáliák – a túlélés jegyében
(Szabó Roland)
A szerző írásában kizárólag a parlagfű életfolyamatainak, életciklusának kevésbé ismert részleteire és az ellene célzottan kivitelezett kémiai gyomirtásában fellelt anomáliákra összpontosít.

A hamisított vagy illegálisan forgalmazott növényvédő szer mindig drágább… Felhívás
A felhívásból a hamisított növényvédő szerek használatának veszélyeit tekinthetik át.

A gyomirtás hatékonysága aratáskor vizsgázik (x)
(A. Gy.)
Termelői tapasztalatokat ismerhetnek meg a DuPont gyomirtó szerek használatáról.

Az eredményes gyomirtás műszaki feltételei
(Dr. Dimitrievits György)
A gyomirtási munkákat tavasszal idejében el kell végezni, különben nem számíthatunk megfelelő termésre. A védekezéseket nemcsak a talaj állapota hátráltathatja, hanem a gyomirtás időszakában gyakori erős „böjti szelek”, amelyek szintén akadályozzák a munkák elvégzését. A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének szakembere éppen ezért az eredményes gyomirtás műszaki feltételeit veszi számba az elérhető területteljesítmény, a megfelelő munkaminőség (alkalmazott szórófejek, illetve fúvókák kialakítása stb.) oldaláról.

17 éve a Partnerek szolgálatában
(Egri Tamás)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

A jövő mezőgazdasága, a mezőgazdasága jövője (3.)
(Pócs János)
A bankszakmában járatos, de egykor aktív nagyüzemi gazdálkodó szakember, beavat bennünket azokban a világgazdasági és pénzügyi rejtelmekbe, amelyek egy „mezei gazda” számára nem mindig egyértelműek, mint ahogy az sem, hogy a felszín, a látszat sokszor elfedi a „spanyolfal” mögötti történéseket, rejtve maradnak azok az érdekszférák, amelyek a gazdasági folyamatokat a háttérből mozgatják.

FÓKUSZBAN A TALAJMŰVELÉSI TECHNOLÓGIÁK

Talajművelési technológiák a gazda szemével. Kerekasztal-beszélgetés
(Dr. Bódis László)
Kerekasztal-beszélgetés formájában gyakorlati szakemberek „vallanak”a talajművelési filozófiájukról, arról, hogy miként birkóznak meg az időjárás jelentette extrém helyzetekkel, mint ahogy azt tették a belvizes 2010-es és a rendkívül száraz 2011-es évben is.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Könyvismertetés. A beforgatott jövő – Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek
(Vajda Sándor)
Megjelent a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörőnek szánt könyve. A 76 oldalas kötet szemléletesen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Dicsőség a krumplinak – A burgonya kultúrtörténete
(Bédai Katalin)
Az írás a burgonya kultúrtörténetét öleli át, bemutatva elterjedése során az európai hódító körútja legfontosabb állomásait.

Yara műtrágyákkal sikerülni fog! (x)
(Dr. Czinege Erik)
A Yara tápanyag-utánpótlási javaslata különböző szántóföldi kultúrákban.

A burgonya régi-új betegségének ismétlődő fellépése és károsítása Magyarországon
(Dr. Gergely László)
Az elmúlt évtizedben az egymást követő, sokévi átlagnál melegebb és gyakran szárazabb évjáratok, valamint a mezőgazdasági környezet romlása (rossz talajmunka, kiegyensúlyozatlan víz- és tápanyagellátás, nagymértékű gyomosodás) elősegítette egy már-már elfeledett növényi betegség, a sztolbur ismételt fellépését és károsítását hazánkban.

Több szem közt… A Gábor Dénes-díjas Matuz János köszöntése
(Dr. Oláh István)
Matuz János köszöntését olvashatják ebben az írásban, abból az alkalomból, hogy a gabonafélék, különösen az aestivum és durumbúzák nemesítése terén elért eredményeiért 2011. december 15-én, a Parlamentben a rangos Gábor Dénes-díjat vehette át a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. búzanemesítője.

Starterműtrágyák a Fertilia 2012 tavaszi ajánlatában (x)
(Nagy Margit)
A Fertilia Kft. a Gramix NP, Gramix NPK kukorica és napraforgó starterműtrágyáit ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

Állami elismerésben részesített kukoricahibridek kísérleteinek növénykórtani eredményei…
(Hertelendy Péter, Birtáné Vas Zsuzsanna)
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2011-ben már ötödik éve hajtotta végre az állami elismerésben részesített kukoricahibridek posztregisztrációs kísérleteit a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, valamint a Vetőmag Szövetség és Terméktanács finanszírozása és szervezése mellett. E cikk keretében közreadott kísérleti eredmények segíthetnek dönteni abban, hogy egy adott hibrid termesztésbe vonásával egy adott termőhelyen, milyen növénykórtani kockázatra kell a termesztőnek nagy valószínűséggel felkészülnie.

Kihelyezett „akadémiai ülés” Keszthelyen. Beszámoló
(Molnár Zoltán)
Beszámoló a XXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum plenáris üléséről.

Plusz lehetőségek a lombtrágyázásban biostimulátorral (x)
(Raj Péter)
A Timac AGRO biostimulátor-tartalmú lombtrágyáit ajánlja a repce és a búza hozamainak megalapozásához.

Napraforgófajták betegségekkel szembeni rezisztenciavizsgálatának eredményei, 2011
(Dr. Gergely László és mtsai)
A szerzők az országos napraforgó kisparcellás fajtakísérletek növénykórtani vizsgálatainak értékelését adják közre írásukban, mely vizsgálatok különböző gombás eredetű megbetegedésekre (fehérpenészes szártő- és tányérrothadás, a diaportés szárfoltosság és -korhadás, a hamuszürke szártőkorhadás, az alternáriás szár- és tányérfoltosság, a fómás (fekete) szárfoltosság), valamint a napraforgó-szádorral szembeni viselkedés értékelésére terjedtek ki.

Lehet, hogy rosszul gondolom…
(Dr. Bódis László)
Tudósítás a 2012. évi Mezőgazdasági Könyvhónapról.

Leander Top – Új kalászos gombaölő szer a Makhteshim kínálatában (x)
(Dr. Lukács Domonkos)
Ismerjék meg a Makhteshim két hatóanyagot (epoxikonazol + fenpropidin) tartalmazó új kalászos gombaölő szerét, a Leander Top-ot.

A főbb szántóföldi és gyümölcskultúrák növényvédelmi helyzete Pest megyében (2.)
(Grünwaldné Almási Andrea)
E cikk keretében a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere a gyümölcskultúrák, növényvédelmi előrejelzésük látókörébe került, fontosabb károsítóinak tavalyi helyzetképét foglalja össze.

Új Műszaki és Természettudományi Oktató Központ a SZIE-n. Tudósítás
(dgy)
A felsőoktatási intézmények közötti versenyképesség növelését és a hallgatók magasabb színvonalú oktatását szolgálják a Szent István Egyetemen (SZIE) a közelmúltban megvalósult beruházások. A végrehajtott 1,7 Mrd Ft értékű beruházásnak köszönhetően hatékony infrastruktúra-fejlesztés valósult meg Gödöllőn, melynek eredményeként a Gépészmérnöki Kar gyakorlati oktatási kapacitása teljes mértékben megújult, laborterülete közel kétszeresére növekedett és korszerű eszközparkkal egészült ki.

Cherokee^® – Teljes körű lomb- és kalászvédelem a gombabetegségek ellen (x)
(Kurtz György)
Tekintsék át a Syngenta gombabetegségek elleni növényvédelmi ajánlatát kalászosokban!

A Dávid-kutyatej felbukkanása hazánkban
(Molnár Szilárd és mtsai)
E cikkben, egy hazánkban eddig ismeretlen, Észak-Amerikában és Mexikóban honos, Európába már többfelé behurcolt, főként vasútvonalak mentén terjedő, nyár végén és ősszel virágzó gyomnövényről, a Dávid-kutyatejről olvashatnak, melyre 2011 augusztusában, Igar község határában növényvédelmi felügyelők bukkantak rá.

Megkezdték a 2011. évi területalapú támogatások (SAPS) folyamatos végkifizetését. Tudósítás
(dgy)
A témához illő, de a megszokottól eltérő, formabontó környezetben indította el dr. Fazekas Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárminisztere a 2011. évi területalapú támogatások (SAPS) végkifizetését, megkezdve ezzel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatkörébe tartozó területalapú támogatások (SAPS) második részletének utalását. Az eseményre 2012. január 19-én a Bicskei MG Zrt. Ödön Majori 950 férőhelyes szarvasmarha telepén, Etyeken került sor, amelyre meghívást kaptak a szaksajtó képviselői.

A VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály felhívása
Felhívás a zárlati károsítók azonosításával kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésére.

Kettős védelem a kalászosok gombabetegségei ellen (x)
(Salamon György)
A Nufarm Hungária Kft. szakembere a Mystic Pro gombaölő szert ajánlja kalászosokban.

Ismét a dió buroklégyről
(Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós)
Az Agrofórum gyümölcstermesztőknek szóló Extra 43-as különszámában már felhívtuk a figyelmet a dió buroklégyre, azonban a téma fontosságára való tekintettel most további olyan, e kártevővel kapcsolatos kérdésekre is szeretnénk kitérni, amely jelenleg számos gyümölcstermesztőt, növényvédő szakembert foglalkoztat.

Gazdaképző (1.) Az időjárás hatása a növénytermesztésre
(Kovács József)
A sorozat indító részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen időjárási feltételek szükségesek a növény egészséges fejlődéséhez, és mi mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt a meg is kapják.

Új készítmények a Sumi Agro palettáján. Riport (x)
(Kosztolányi Attila)
Az idei Sumi Agro újdonságokról kérdeztük a Sumi Agro ügyvezető igazgatóját, Wirth Lászlót és a cég fejlesztési és engedélyezési menedzserét, Jáger Ferencet.

Egész évben kiskert. Márciusi teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
Március még gyakran indul faggyal, hóval; de az olykor megfontoltan, máskor annál viharosabban érkező tavaszi, lassan melegedő időjárásban a gondos kertész egyre több munkát végez a kiskertben.

A BASF új üzenetei a termelőknek 2012-ben. Tudósítás
(Dr. Demes György)
A BASF 2011-ben sikeres évet zárt, s különleges szakmai újdonságokkal készül a 2012. évi mezőgazdasági szezonra. Erről, illetve a BASF új üzleti elképzeléseiről, filozófiájáról szólt az a szezonnyitó találkozó, amelyre meghívást kaptak a szaksajtó képviselői, és amelynek hívó jelszavai többek között a kiszámíthatóságban, a megbízhatóságban, az együttműködési készségben és felelősségteljes magatartásban jelölhetők meg.

Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (IV.) (x)
Felhasználói vélemények a Santana 1G talajfertőtlenítő szer használatáról.

Hatékonyságuk és rugalmasságuk megnyugtató (x)
(A. Gy.)
Kalászosok növényvédelme DuPont készítményekre alapozva.

Biztonságos gyomirtás minden körülmények között (x)
(Tóth Csantavéri Szilvia)
A Syngenta a Lumaxot kínálja a kukorica alapgyomirtására.

Tisztelt Olvasó!
(Galankó Attila) (x)
Ismerjék meg a Saatbau Linz Hungária Kft. és a Lajtamag Kft. közös kínálatában szereplő szójafajták leglényegesebb erényeit.

Bayer gyomirtó készítmények a tiszta gabonákért (x)
(Farády László)
A Bayer CropScience gyomirtási megoldásai kalászosokban.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(PP–VE)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (20.) Transzgénikus (GM) fajták termesztésének tapasztalatai az Egyesült Államokban
(Dr. Heszky László)
A jelenleg is termesztésben lévő GM-kukorica, gyapot- és szójafajták termesztésének ma már több mint egy évtizedes múltja van az Egyesült Államokban. A tartós termesztés pozitív és negatív tapasztalatait adjuk közre ebben a részben.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Biomassza termelés és hasznosítás Svédországban
(Dr. Gyuricza Csaba, Dr. Aleksza László)
E cikkben Svédországban, Enköping város környékén tanulmányozott, 3 különböző méretű biomassza hasznosítási módot mutatunk be.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Klímaszabályozás a szabadföldi zöldségtermesztésben
(Dr. Slezák Katalin és mtsai)
Szabadföldön, az intenzív termesztési technológiák alkalmazásával elért kedvező terméseredmények azt mutatják, hogy a környezeti feltételek, azaz a fény, a léghőmérséklet, a páratartalom és a légmozgás szabályozása zárt terek nélkül is hatékonyan működhet, melynek módszereit és lehetőségeit adja közre ez az írás.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Gyümölcsfák saját gyökéren?
(Dr. Szalay László)
A Good Fruit Grower magazin legfrissebb számában egy olyan 10 éves ausztráliai körteültetvényről számolnak be, amelyben a ’Packham’s Triumph’ fajtájú fák saját gyökéren állnak. Ennek kapcsán a cikk szerzője azt vizsgálja, hogy valóban olcsóbban és gyorsabban lehet-e így saját gyökerű fát előállítani, mint oltványt, valamint tudjuk-e nélkülözni az alany nyújtotta előnyöket.

Gyümölcsmolyok ellen szermaradékok nélkül (x)
(László Gyula)
A Biocont Magyarország Kft. szakembere az ISOMATE®-ISONET® feromon légtértelítési eszközök és a MADEX® granulovírus hatóanyagú rovarölő szer szerepét mutatja be a korszerű növényvédelemben.

A környezetkímélő, jövedelmező és versenyképes gyümölcstermesztés új módszerei
(Dr. Szalay László)
Az utóbbi években sok új módszer, készítmény és technológiai elem került kifejlesztésre, amelyek az integrált és az ökológiai gyümölcstermesztésben nagyon jól alkalmazhatók. Ezek közé enged most betekintést a 2012 januárjában a Biocont Magyarország Kft. és a Biokontroll Hungária Kft. közös szervezésében tartott szakmai konferencia és továbbképzés kapcsán készített írás.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

A madárodúk titkai
(Dr. Zanathy Gábor)
Az integrált, illetve az ökológiai ültetvény célprogram résztvevőinek a program megvalósítása során legalább két különböző méretben, hektáronként legkevesebb 6 darab madárodút kellett kihelyezni a szőlőbe, ezzel is elősegítve az odúlakó madárfajok megtelepedését. A szerzők cikkükben arra a kérdésre keresik a választ, hogy az előírások betartásával milyen mértékben sikerült becsalogatni a madarakat a szőlőbe. Fényt derítenek arra, hogy milyen arányban vették birtokba a madarak a különböző odútípusokat, de kitérnek az „idegenek” megjelenésére is.

Enervin^®: Forradalmian új szer a szőlő peronoszpóra elleni védelmében
(Najat Attila)
A BASF új peronoszpóra elleni gombaölő szer készítménye szőlőben.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(25.) Az a csodálatos burgonyakombájn!
(Dr. Bense László, Nagy István)
A figyelemfelkeltő című írás nem mással, mint a burgonya betakarításával foglalkozik, és annak gépi eszközeit, az egyes változatok felépítését és működését mutatja be.

A mezőgazdasági gépüzemeltetés várható költsége 2012-ben
(Dr. Gockler Lajos)
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) a bázisgazdaságokban folyamatosan figyelemmel kíséri a mezőgazdasági gépek teljesítéseit, költségeit, és az adatokat, valamint a gépvizsgálatok eredményeit felhasználva minden évben költség-előrejelzést is készít.

A fejlődés szakadatlan: új telephely Pécsett is. Tudósítás
(dgy)
Tudósítás az Axiál Kft. új pécsi telephelyének átadási ünnepségéről.

„Ebben a gépben nem csalódtam, ezért is vettem hozzá még egyet” (x)
(Dr. Demes György)
Az Axiál Kft. kínálatában szereplő MONOSEM vetőgépekkel szerzett gyakorlati tapasztalatok.

Gépmúzeumok – muzeális gépgyűjtemények (3.). Gépmúzeum Mezőkövesden (2.)
(Dr. Szekeres Béla)
A mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum gépgyűjteményének legtekintélyesebb részét a lokomobilok és a traktorok képezik. Ezek a 2-3 tonna súlyú, a 20. század elején készült – benzines, egyhengeres négyütemű, nagy lendkerekes – „ős” gépek a kisparaszti gazdaságok első motoros erőgépei voltak. A traktorok teljes elterjedéséig használták, vontatták lóval, vagy emberi erővel, de leginkább cséplőgépek meghajtására vették igénybe a 19. század utolsó éveitől az 1930-as évek végéig.

GAZDÁLKODJ JOGOSAN

A munkavállalók kártérítési felelősségének szabályozása az új Munka Törvénykönyvében
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótós Attila)
Az Agrofórum agrárjogi rovatában ebben a hónapban az új Munka Törvénykönyv talán egyik legjelentősebb újításával a munkavállalók kártérítési felelősségének szabályozásával foglalkozunk.

KITEKINTÉS

A világ rostlen-termesztésének középpontja: Normandia
(Dr. Somogyi Norbert)
Vert-Galant” lentiloló szövetkezet a normandiai mezőgazdaság egyik nagyon érdekes és jellegzetes, egyben egyedi példája, mivel olyannal foglalkozik, amire sem Franciaországban, sem Európában nincs sok más példa. Alsó-Normandia ugyanis, pontosabban a Caen városától Belgiumon át a holland-német határig terjedő terület a rostlen-termesztés igazi hazája.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A mezőgazdasági kárenyhítésről (1.)
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő része a mezőgazdasági kárenyhítés új rendszerét mutatja be.

Agrármúltunk nagyjai. Ormándy János (1872-1962)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Ormándy János életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

A repce- és napraforgó-termelés világpiaci helyzete
(Pájtli Péter, Varga Edina)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakemberei a világ repce- és a napraforgó-termelésének középtávú kilátásairól, a főbb termelő és felhasználó országok szerint a várható export és import alakulásáról adnak számot írásukban.

A francia olajnövény-ágazat helyzete, kihívásai
(Dr. Somogyi Norbert)
Az írásból a franciaországi olajnövény-ágazat helyzetébe nyerhetnek betekintést az olvasók a gabona-, kukorica, olaj- és fehérjenövény-termelők országos szövetsége (ORAMA) éves kongresszusának tükrében.

Olajos növények lombtrágyázása újszerű megvilágításban (x)
(Buda Richárd)
Ismerjék meg a FitoHorm repcecsomagját!

Az olajnövények 2011. évi termesztési eredményei és a 2011-es vetésű őszi káposztarepce állapota
(Lukács József)
Az MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságának szakembere írásában a repce és a napraforgó 2011-es betakarításának hazai eredményeit adja közre táblázatos formában, megyei bontásban, illetve az azt befolyásoló legfontosabb körülményeket foglalja össze, valamint beszámol az új repcevetések állapotáról is.

Tallózás külföldi szaklapokban (Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

NAPRAFORGÓ-TERMESZTÉS

Kockázatok és lehetőségek a napraforgó-termesztésben
(Dr. Pepó Péter)
A napraforgó – a többi szántóföldi növényfajjal összehasonlítva – lényegesen kedvezőbb adaptációs képességekkel rendelkezik mind a változó ökológiai, mind az agrotechnikai feltételekkel szemben. Ennek ellenére – ahogy más szántóföldi kultúráké – nőtt a hazai napraforgó-termesztés kockázati faktora. Célszerű ezért azt megvizsgálni, hogy melyek azok a legfontosabb kockázati tényezők a napraforgó termesztéstechnológiájában, amelyek optimalizálásával csökkenteni tudjuk a termésingadozás mértékét, nem mondva le a termésnövelés (mennyiség, olaj) lehetőségéről sem ezzel párhuzamosan.

Győződjünk meg, mi van előttünk, gondoljuk meg, mi van mögöttünk (x)
(Bíró János)
Napraforgó hibridajánlat a Syngentától.

Napraforgó fajták kísérleti eredményei, 2011
(Szekrényes Gábor)
Az állami elismerés céljára bejelentett napraforgó-hibridek különböző éréscsoportok, különleges agronómiai, illetve minőségi tulajdonságaik alapján végzett kisparcellás fajta-összehasonlító vizsgálatainak 2011-es eredményeit tekinthetik át az írásból.

SAATEN-UNION: A csúcsteljesítmény biztonságos megoldásai! (x)
(Varga Gábor)
Napraforgó-hibridek a SAATEN-UNION Hungária Kft.-től.

A napraforgó vetéséről – nem csak a kórtanos szemével
(Dr. Békési Pál)
A szerző írásában a betegségek elleni védelem három alapvető módja közül az agrotechnikát, azon belül a vetést helyezi a figyelem középpontjába, bemutatva az egyes vetésidő-változatok növénykórtani következményeit, a vetés minőségének szerepét.

A parlagfű a napraforgó vegyszeres gyomirtásának mind a mai napig kulcsproblémája
(Szentey László)
A szerző a napraforgó gyomirtásának tervezése során figyelembe veendő szempontokat, az egyes alkalmazható gyomirtási technológiákat, az imidazolinon-, valamint tribenuron-metil-toleráns hibridekben rejlő gyomirtási lehetőségeket és a lehetséges buktatópontokat foglalja össze írásában, különös tekintettel a napraforgó legproblémásabb gyomnövényére, a parlagfűre.

Megéri „etetni”! Pár gondolat a napraforgó tápanyag-ellátásáról (x)
(Gyuris Kálmán)
Yara Hungária Kft. tápanyag-ellátási javaslata a napraforgó-termesztők számára.

A napraforgó hamuszürke szárkorhadása
(Dr. Békési Pál)
Mit tudunk a napraforgó hamuszürke szárkorhadása betegségről és a betegség kórokozójáról? Miért tartjuk a betegséget különösen veszélyesnek? Mindezekre a kérdésekre választ nyerhetnek elolvasva az írást.

Atonikot – napraforgóban? (x)
(Somos Ferenc)
Az Arysta Magyarország Kft. szakembere az Atonik használatának előnyeire világít rá napraforgóban.

Védelem a napraforgó kártevői ellen
(Dr. Szeőke Kálmán)
A napraforgó-termesztés biztonságát számos kártevő veszélyeztetheti, amelyek ellen hatékony védelmet kell biztosítanunk. A hatékony védelmet – takarékosan és környezetkímélő módon –, csak helyi felvételezésre alapozva, táblaszintű előrejelzéssel érhetjük el. Mindehhez azonban nem árt számba venni a napraforgó talajlakó, a keléstől 4-6 leveles fejlettségnél károsító, valamint a beállt állomány kártevőit, az ellenük való védekezés lehetőségeit.

Napraforgó betakarítás, betakarító adapterek
(Dr. Kelemen Zsolt)
Az írásból a hazai napraforgó-betakarítás helyzetét és fejlesztési irányait, a legújabb napraforgó betakarító adaptereket, azok felépítését és működését ismerhetik meg, valamint gazdálkodási mérettől függetlenül, hasznos ajánlásokat is olvashatnak arra vonatkozóan, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy esetleges adapter vásárlás során.

REPCETERMESZTÉS

Mit ígér a repce 2012 tavaszán? Mire építhetünk a tavalyi tapasztalatok alapján?
(Dr. Kiss Erzsébet)
Mint minden évben, idén is kíváncsian és izgalommal várjuk a kitavaszodást. Van is okunk az izgalomra, hisz a repcének ebben a szezonban nemcsak a megszületéséért, de az életben maradásáért is nagyon meg kell küzdenie. Ebben a várakozással teli időszakban, úgy gondoltuk, érdemes visszatekinteni a repce elmúlt évi szintén küzdelemmel teli tenyészidőszakára is.

RAPOOL tavaszi technológiai ajánlások repcetermesztők számára (x)
(Blum Zoltán)
A repce termesztéstechnológiájának tavaszi elemei – ahogy azt a RAPOOL Hungária Kft.-nél látják.

Az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce fajták kísérleti eredményei, 2011
(Szekrényes Gábor)
Az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának szakembere írásában az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce fajták és hibridek kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteinek termőhelyenkénti, ill. beltartalmi eredményeit adja közre éréscsoportonkénti bontásban, táblázatos formában.

Ahány repce, annyiféle eredmény, avagy mindenki másképp csinálja… (x)
(Fehér Tamás)
Ismerjék meg a Kwizda Agro átfogó repcevédelmi stratégiáját!

A gyomirtás helye és szerepe az őszi káposztarepce növényvédelmében
(Szentey László)
Az őszi káposztarepce a napraforgó után a második legfontosabb olajnövényünkké vált, ennek ellenére az elmúlt öt év termésátlaga alig haladta meg a 2,0 tonnát hektáronként. Mindez világosan mutatja, hogy mind a termesztéstechnológián, mind a repce növényvédelmén is van még bőven javítani való. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes áttekinteni a repce növényvédelmi költségének egyik jelentős részét kitevő gyomirtást, az egyes alkalmazható gyomirtási technológiákat és az felhasználható készítmények körét.

A megújult LINZER AGRO TRADE ajánlata repcére (x)
(Vári Rita)
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. műtrágya-ajánlata a repcetermesztők számára.

A Caramba^® Turbo tavaszi alkalmazása (x)
A BASF szakemberei arra adnak választ, miért éri meg a Caramba Turbo-t kora tavasszal használni.

A 2010/11. évi repceszezon kártevőiről
(Farkas István, Havasréti Béla, Szántóné Veszelka Mária)
Tekintettel arra, hogy az őszi káposztarepce termőterülete jelentősen növekedett az elmúlt években, és ezzel párhuzamosan a repcekártevők egyedszáma is nőtt, arra kértük fel a Vas, a Győr-Moson-Sopron és a Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak szakembereit, hogy adják közre az elmúlt évi repceszezonban szerzett tapasztalataikat az egyes repcekártevők fellépése és az ellenük irányuló védekezés szempontjából.

Új hatásmechanizmusú termék repcében a fénybogarak ellen! – Plenum (x)
(Tóth János)
Ismerjék meg a Syngenta új, repcefénybogarak elleni rovarölő szerét!

A repcét csak intenzíven érdemes termeszteni. Riport
(Kosztolányi Attila)
A Dombóvár melletti, Attala községben családi vállalkozás kerete között gazdálkodó Gelencsér Istvánnal az elmúlt évek során szerzett repcetermesztési tapasztalatairól, valamint az idei repcéről és annak terméskilátásáról beszélgettünk.

Toprex – kihozza a repcéből a maximumot (x)
(Radvány Béla, Vajda Beáta)
Regulátorhatással is rendelkező fungicid a repcetermelők számára a Syngentától.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

A mezőgazdaság jövője és a jövő mezőgazdasága (2.)
(Dr. Raskó György)
Ez az írás azt vázolja fel, milyen módon, milyen eszközökkel lehet elérni azt, hogy a fenntartható fejlődés kívánalmainak megfelelve a következő néhány évtizedben a világ élelmiszertermelése az eddiginél gyorsabb ütemben növekedjen, hogy valóban legyen mindenki számára elégséges, jó minőségű és nem utolsósorban elérhető áron megvásárolható élelmiszer a XXI. században is.

FÓKUSZBAN A BOR

2012 – a visszafogott remények éve lehet
(Horváth Csaba)
A csendes téli napok kifejezetten alkalmasak arra, hogy számvetést készítsünk az előző év eredményeiről és felmérjük az előttünk álló esztendő kilátásait. Ezt teszi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is írásában, bemutatva a szőlő-bor termékpálya legfrissebb változásait.

A borharmónia kialakítása
(Nagy Ákosné dr.)
A borharmónia kialakításának, a sav-, az alkohol-, az extrakttartalom, és egyéb összetevők tekintetében a megfelelő mennyiségi arány beállításának és a fajtakarakter, a szép borjelleg kihangsúlyozásának módszereit tekinthetik át az írásból.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Nagy minőségű vörös borok
(Balga Irina, Villangó Szabolcs)
Az írásból a minőségi borkészítés egyik alapvető feltételével, a minőségi szőlőfeldolgozással ismerkedhetnek meg, a barrique technológiát a figyelem középpontjába állítva.

Milyen eredménnyel járhat a magyar borok termékleírása?
(Dr. Botos Ernő Péter)
Az EU-borreform hatása a magyar borszektorra. Az EU-borreform az európai borokat új kategóriákba sorolja. Ennek az a célja, hogy az egyes földrajzi eredetjelöléshez kapcsolódó borokat, azok termőhelyeit, technológiájukat, bormegnevezésüket és piaci megjelenésüket részletesen leírják, indokolják és ezáltal piaci és jogi védelmet adjanak.

A borpalackozás
(Dr. Pásti György)
A palackozás az elmúlt néhány évtizedben a borok forgalmazásának meghatározó eleme lett hazánkban is. Közismert, hogy az ilyen módon tárolt borok általában hosszabb ideig fogyasztható állapotban maradnak, és emellett a jól sikerült palack- vagy címkeválasztásnak vitathatatlan esztétikai, sőt marketing értéke van. A palackozás ma már nem kizárólagosan a nagyvállalatok sajátossága, éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes számba venni e munkaművelet során figyelembe veendő szempontokat.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Yara műtrágyákkal sikerülni fog! (x)
(Dr. Czinege Erik)
A Yara tápanyag-utánpótlási ajánlata számos szántóföldi kultúrában.

Nehéz a klíma-lecke, mégis meg kell tanulni!
(Dr. Birkás Márta)
Nehéz a klíma-lecke, mégis meg kell tanulni! Szerző tanulmánya elején a talajművelés valódi célját taglalja a talajrombolás elkerülését hangsúlyozva. Végül elemzi a repce hiányos kelésének lehetséges okait, értékeli a búzavetések minőségét, valamint a tavaszi vetésű növények őszi talajmunkáit.

Zantara – a Bayer CropScience új kalászos fungicidje (x)
(Farády László)
2012-ben már a növényvédelmi gyakorlat rendelkezésére áll a kalászos fungicidek legújabb generációjának első képviselője a Bayer CropSciences-től.

Tavaszi árpa posztregisztrációs fajtakísérlet, 2011
(Dr. Tomcsányi András)
A Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembere a hét helyszínen beállított tavaszi árpa posztregisztrációs fajtakísérletek 2011. évi terméseredményeinek elemzését adja közre írásában.

Fűféle gyomok az őszi kalászosokban
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A gyompázsitfüveknek a haszonnövényekkel a fényért, a vízért és tápanyagokért folyó versengése ugyanolyan jelentőségű, mint a kétszikű gyomfajoké, a fokozott gyomirtószer- és műtrágyahasználat, valamint a szűk vetésváltás hatására pedig, a művelés alatt álló területeken megnövekedett a fűféle gyomok szerepe. Ezek közül most az őszi kalászosokban előretörő fajokat mutatjuk be.

Axial One^® – Egyszikű, kétszikű, nagyszerű (x)
(Tóth Csantavéri Szilvia)
A Syngenta új, 2012 tavaszától elérhető kalászos gyomirtó szerét, az Axiál One-t ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

Egységben az erő! Három hatóanyag harmonikus együttműködése… (x)
(Vig József)
A Kwizda Agro Aurora Full kereskedelmi gyűjtőcsomagját kínálja a kalászosok gyomirtására.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

DuPont Növényvédelmi Konferencia – 2012 (x)
A DuPont Magyarország Kft. ez évben 18. alkalommal rendezte meg növényvédelmi konferencia sorozatát.

A főbb szántóföldi és gyümölcskultúrák növényvédelmi helyzete Pest megyében (1.)
(Grünwaldné Almási Andrea)
E cikk keretében a szántóföldi és gyümölcskultúrák, növényvédelmi előrejelzésünk látókörébe került, fontosabb károsítóinak tavalyi helyzetképét foglalja össze a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere.

Kukorica startertrágyázási kísérletek (x)
(Simon Péter)
A Fertilia Kft. starter műtrágyáit ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Az őszi búza tápanyag-utánpótlása, különös tekintettel a környezetkímélő nitrogénellátásra
(Dr. Pálmai Ottó, Dr. Horváth József)
Biztosra vehető, hogy a búzának a hazai növénytermesztésben elfoglalt helye jelentősen nem fog csökkenni a jövőben, de saját érdekünk miatt feltétlenül javítani kellene a termelési biztonságot és a minőséget, ami alapvető feltétele a jó kondíciójú exportértékesítésnek a hazai igények kielégítése mellett. Mindez csak megfelelő tápanyag-utánpótlással képzelhető el. Éppen ezért, jelen írásban a termés mennyiségére, minőségére legnagyobb hatással bíró és a környezetre is potenciális kockázatot jelentő nitrogén hatóanyag használatát tekinthetik át részletekbe menően.

A Zeagran 340 SE alkalmazása a kukorica gyomirtásában (x)
(Salamon György)
Sokoldalúan alkalmazható gyomirtó szer a Nufarm Hungária kft.-től a kukoricatermesztők számára.

„Nem a harcra kell koncentrálni, hanem a lehetőségeket kell megkeresni és kihasználni”. Beszélgetés dr.Csíbor Istvánnal
(Dr. Bódis László, Molnár Zoltán)
Életműdíjra érdemesítette egy amerikai cég hazai leányvállalata dr. Csíbor Istvánt, a Szekszárdi Növény Zrt. vezérigazgatóját, a mezőgazdaság érdekében végzett tevékenységéért. Az elismerés kapcsán beszélgettünk a kitüntetett lapalapítónkkal.

Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (III.) (x)
Felhasználói vélemények a Santana 1G talajfertőtlenítő szer használatáról.

Márciusban indul az AGROFÓRUM GAZDAKÉPZŐ
(AF)
Többen jelezték szerkesztőségünkben, hogy célszerű lenne elindítani egy „gazdaképzőt”, hiszen egyre többen választják a gazdálkodást, miután megnyíltak az új földbérleti lehetőségek. Az új gazdák egy része kellő végzettséggel rendelkezik – főként a fiatal gazdák –, de akadnak olyanok is szép számmal, akikben meg van az igyekezet és szándék, hogy földművelésre adják a fejüket, de eddig nem volt módjuk, ehhez kellő ismereteket szerezni. Ezen kíván segíteni az AGROFÓRUM GAZDAKÉPZŐ!

Pétisó, az éltető erő (x)
A PÉTISÓ és a növénytáplálás immár 80 éve összetartozó fogalmak.

Díjeső a Kukorica Termésverseny díjkiosztó ünnepségén
(Dr. Bódis László)
A Magyar kukorica Klub Egyesület 2011. december 16-án tartotta a III. Kukorica Termésverseny díjkiosztó ünnepségét Ráckevén, a Savoyai kastély kupolatermében.

Az őshonos bivalyok szerepe… (x)
A mórahalmi Nagyszéksós-tói bivalyrezervátum fejlesztésére irányuló pályázat lassan a végéhez közeledik.

Dow Seeds: a legjobbat adjuk magunkból! (x)
Ismerjék meg a Dow Seeds kukorica fajtaajánlatát!

Egész évben kiskert. Februári teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
A február a négy fal védelmébe űzi a kertészkedőt. De a jó gazda nem ül ölbe tett kézzel – tennivaló mindig akad: meg kell tervezni a veteményest, el lehet vetni a palántázásra szánt magvakat.

Spirit – az állománykezelés biztonsága (x)
(Dr. Lukács Domonkos)
Makhteshim Agan Hungary új gyomirtási megoldása a kukoricatermesztők számára.

A Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató-Fejlesztő Központ éves közgyűlése
(Dr. Hodossi Sándor)
A 31 professzor által 3 évvel ezelőtt alapított – egyesületként működő – Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató- Fejlesztő Központ 2011. decemberében tartotta éves közgyűlését Mátészalkán. A közgyűlésen a szakmai és a pénzügyi beszámolókat követően az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján a továbblépéshez szükséges tennivalók megfogalmazására, és ezek elfogadására került sor.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(VE – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Nagy értékű hungarikum: a fűszerpaprika
(Dr. Hodossi Sándor és mtsai)
Magyarországon a paprika (az étkezési és fűszerpaprika egyaránt) lényegesen nagyobb jelentőségű a zöldségfélék között, mint világviszonylatban. Jelen írás a fűszerpaprikával foglalkozik, ismertetve a nyersanyag és az őrlemény minőségét jelző mutatókat, valamint bemutatva a hazai fűszerpaprika-kutatás történetét, ill. a magyar fűszerpaprika vertikum jelenlegi kihívásait.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Az almatermésűek főbb károsítóinak előrejelzési lehetőségei és módszerei (2.)
(Tüh Annamária)
A károsítók elleni helyes időpontban végrehajtott védekezés elképzelhetetlen a különböző előrejelzési módszerek használata nélkül, melyek közül most az almatermésűek növényvédelmi szempontból meghatározó és gazdaságilag jelentős termésveszteséget okozó kártevői esetében alkalmazható lehetőségeket ismerhetik meg.

Gyümölcsmolyok ellen szermaradékok nélkül (x)
(László Gyula)
Az ISOMATE®-ISONET® feromon légtértelítési eszközök és a MADEX® granulovírus hatóanyagú rovarölő szer szerepe a korszerű növényvédelemben.

Pétisó, az éltető erő (x)
A Genezis partnerhálózat ajánlata a talajsavanyodás ellen.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

A klímaváltozás és a szőlőtermesztés
(Dr. Zanathy Gábor)
Nehéz a jövőt, beleértve az előttünk álló időszak klímáját pontosan megjósolni. Valóban kérdéses, hogy a számos éghajlati forgatókönyv közül melyik válik majd valóra, de bárhogyan is alakul térségünk klímája, a szőlészeknek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. Érdemes kiaknázni mind az ültetvényszerkezet megválasztásában, mind pedig az évjárati sajátosságokhoz igazodó termesztéstechnológiában rejlő lehetőségeket.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Hogyan válasszunk?… (16/2.) Felszínegyengető, ill. tömörítő eszközt
(Dr. Jóri J. István)
A sorozat mostani részében a tömörítő eszközöknek, azaz a különféle hengereknek a rendeltetését, felépítését, felszereltségét, összességében képességeit adjuk közre, annak érdekében, hogy a gazdálkodók e talajművelő eszközök kiválasztását, az adott gép alapos ismeretére alapozzák.

Telephelyavató Dombóváron. Új telephely váltotta fel a régit. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Az AXIÁL Kft. új dombóvári telephelyének ünnepélyes átadására került sor 2011. december 2-án. Az eseményen Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos ügyvezetője tett rövid visszapillantást az elmúlt 20 évre, illetve vetítette fel a várható jövőt, amely indokolja az ilyen és hasonló beruházások létrejöttének szükségességét még az egyre nehezebbé váló gazdasági környezet ellenére is.

GAZDÁLKODJ JOGOSAN

Zálogjog terményen
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótos Attila)
Év elején a mezőgazdasági kereskedelemben már indul a szezon, az üzletkötők és a termelők kötik a szerződéseket növényvédő szerre, vetőmagra, műtrágyára. Nagyon fontos momentuma ez az évnek, hiszen számos esetben olyan szerződések kötődnek, melyek jóval többet jelentenek egy egyszerű termék leszállításánál. Egy halasztott fizetés esetén, annak időtartamára a megrendelő által termelt termény javasolt fedezetül szolgálni, melynek legbiztosabb szerződéses eszköze, a közokiratra alapított ingó jelzálogjog.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapban megjelent érdekesebb írásból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A szerződéskötésről
(Kurucz Miklós)
A téma egyszer már szerepelt a Jegyzetben (2006. december), de úgy tűnik, az időszerűségéből nem veszített. Különösen az elmúlt két év rossz történései igazolták, hogy a gazdálkodó ember termelni tud, de értékesíteni nem.

Agrármúltunk nagyjai. Kadocsa Gyula (1880-1962)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Kadocsa Gyula életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Milyen évünk volt 2011?
(Szabó József)
FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakembere, egyfajta évértékelőként tekint vissza a mögöttünk hagyott 2011. évre, melyet az időjárás (fagy és aszály), a gyümölcstermelési potenciál, az árak, az ültetvényszerkezet esetleges változása szempontjából elemez, majd végül összefoglalja az egyes gyümölcsfajok aktuális helyzetét.

Az almaágazat múltja, jelene és jövőbeni kilátásai
(Dr. Gonda István, Dr. Apáti Ferenc)
Jelen tanulmányban a szerzők az almaágazatról szóló helyzetértékelésüket csak a legfontosabb tényezőkre (erősségek, gyengeségek) alapozva adják közre, majd ezekből kiindulva igyekszenek felvázolni a kiutakat, valamint a lehetséges megoldásokat is.

Könyvajánló. Gonda István, Fülep Imre: Az almatermesztés technológiája
(Dr. Nyéki József)
A szerzők évtizedek óta ismertek az almatermesztők köreiben. Könyvük egyedülálló vállalkozásnak tekinthető, amely az alma termesztéstechnológiájának helyzetét, illetve változásait mutatja be részletesen.

Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter szerepe Magyarország gyümölcstermesztésében
(Kállay Tamásné dr., Szenci Győző)
A gyakorlatban igen sokféle tényező játszik szerepet a gyümölcsösök telepítését megalapozó döntéseknél. Ezek közül a legjellemzőbbeket sorolja fel az írás, bemutatva az Országos Gyümölcs Termőhely Katasztert, létrejöttének előzményeit, használatát.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

Hazai tapasztalatok cseh őszibarackfajtákról
(Szani Zsolt)
Az őszibarack az egyik legintenzívebben nemesített gyümölcsfaj világszerte. A fajták száma évről évre rohamosan nő. Ugyanakkor a hazai termesztőknek az új fajtákról szóló információ és a hazai tapasztalatok hiányával kell szembenéznie. E hiányosságot igyekszik pótolni az írás, bemutatva a Magyarországhoz közel elhelyezkedő és számos vonásában hozzánk közel álló Csehország őszibarackfajtáit.

A cseresznyetermelés költség-jövedelem viszonyai az évjárat függvényében
(Dr. Apáti Ferenc)
Jelen tanulmányban egy magas színvonalon művelt, jó kondícióban lévő, de „hagyományos” művelési rendszerű cseresznye ültetvény három különböző „évjárati változatra” elkészített költség- és jövedelemviszonyait adjuk közre.

Tudnivalók a lombtrágyázásáról (x)
(Dr. Czinege Erik)
Lombtrágyázási „ABC” a Yara Hungáriától!

Betegség ellenálló meggy hibridek jellemzése
(Szügyi Sándor, Dr. Rozsnyay Zsuzsanna, Dr. Apostol János)
Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. fajtanemesítési célkitűzései között szerepel a betegségekkel szembeni tolerancia minél szélesebb körű érvényesülése, ezért a meggy nemesítési kísérletek során fontos szempont, hogy a keresztezéssel előállított hibridek a jó és kívánatos termesztési, értékesítési adottságok mellett kellő toleranciával rendelkezzenek a meggyfák egyik legveszedelmesebb kórokozójával, a moníliával szemben.

A szilva génbank szerepe és jelentősége: genetikai és kulturális forrás
(Dr. Surányi Dezső)
A Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben található hazánk legjelentősebb szilva génbanki gyűjteménye. Számos botanikai fajt, ezen belül fajtát, fajtaváltozatot, klónfajtát gyűjtöttek be, hiszen a szilva nem csak egy fajból áll. E gyűjtemény szerepére és jelentőségét mutat rá az írás.

Csonthéjasok (meggy, szilva) gépi betakarításának jelene és jövője
(Dr. Andor Domokos)
Az előző 10 év telepítési kedve, az új ültetvények termőre fordulása, a régi, öreg betakarítógépek amortizálódása, az elérhető állami támogatás, a kézi szüret költségeinek ugrásszerű emelkedése ismét megindította, fokozta a keresletet a betakarítógépek iránt. A cikk nemcsak a csonthéjasok hazai termesztésében elterjedt betakarítógépeket, hanem ezen túlmutatóan, az európai gépfejlesztési irányokat is bemutatja.

Fehér ribiszkék
(Dr. Kovács Szilvia)
A fehér ribiszkefajták termesztési értékeit járja körbe a szakember írásában.

Bogyósgyümölcsűek termesztése – Van-e fény az alagút végén? Riport
(Kosztolányi Attila)
A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékén professor emeritusként ma is aktívan oktató dr. Papp Jánossal, az integrált gyümölcstermesztés, a tápanyag-gazdálkodás és a bogyósgyümölcsűek nemzetközileg elismert szakemberével, számos bogyósgyümölcs témájú szakkönyv szerkesztőjével, a bogyósok jelenlegi helyzetéről, fő problémáiról, valamint a termesztők versenyhelyzetének javítási lehetőségeiről beszélgettünk.

A gyümölcsfák virágzásának késleltetése
(Dr. Szalay László)
A gyümölcsfák virágzásának időszakában Magyarországon sajnos gyakran előfordulnak fagypont alatti hőmérsékletek, amik károsíthatják a virágszerveket, és terméskiesést okozhatnak. A fagykárok elkerülése szempontjából tehát az a jó, ha minél később virágoznak a gyümölcsfáink, lehetőleg olyan időszakban, amikor már nem kell félni, hogy hajnalban kritikus szint alá csökken a hőmérséklet. Jelen írásban azt foglaljuk össze, hogyan, milyen módszerekkel is érhetjük el ezt a későbbi virágzást.

Új típusú támrendszerek a gyümölcsültetvényekben
(Szentpéteri Tamás)
Az elmúlt évtizedekben alkalmazott technológiai újítások és időjárási szélsőségek kialakulása kikényszeríti a gyümölcstermő ültetvények támrendszereinek folyamatos fejlesztését is. Hazánkban is egyre több nyugat-európai színvonalú támberendezés létesült az elmúlt tíz évben, amelyek kialakításának tapasztalatairól számolunk be jelen cikkben.

Szermaradékok és molykártétel nélkül feromon légtértelítéssel (x)
(László Gyula)
ISOMATE®-ISONET® feromon légtértelítési eszközök a gyümölcs- és szőlőmolyok ellen.

Az almatermésűek főbb károsítóinak előrejelzési lehetőségei és módszerei (1.)
(Tüh Annamária)
A károsítók elleni hatékony védekezés elképzelhetetlen a különböző előrejelzési módszerek használata nélkül, melyek közül most az almatermésűek növényvédelmi szempontból meghatározó és gazdaságilag jelentős termésveszteséget okoz kórokozói esetében alkalmazható lehetőségeket, valamint a kártételi és fertőzési veszélyhelyzetek kialakulását befolyásoló technológiai elemeket ismerhetik meg.

Védekezés a gombabetegségek ellen almában (x)
A BASF 2012-es gombaölő szer ajánlata az almatermesztők számára.

Előszó Dr. Véghelyi Klára: A gyümölcsfák gyermekbetegségei c. könyvéhez
(Dr. Probocskai Endre)
E kis könyv a faiskolai problémák közül a betegségek és a kártevők elleni védekezést tárgyalja szakavatottan. A védekezés alapvető a termesztés sikere érdekében. A szerző példázza, hogy milyen sokféle betegség és kártétel leselkedik a faiskolára és a gyümölcstermesztésre.

Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz!
(Dr. Véghelyi Klára)
A röszleriás gyökérgomba faiskoláinkban még elszigetelten fordul elő. Néhány fertőzött anyatelepről és oltványiskolából azonban széthurcolhatjuk az egész ország gyümölcsültetvényeibe. Mivel e kórokozó ellen a védekezés csak a megelőzésre korlátozódik, fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet morfológiájára, életmódjára, az okozott tünetekre, gazdanövénykörére, valamint a faiskolai import veszélyeire is.

A csonthéjas gyümölcsök betegségek elleni védelme (x)
A BASF technológiai ajánlata a csonthéjasokat veszélyeztető kórokozók ellen.

Agrármúltunk nagyjai. Schrikker Sándor (1892-1973)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében Schrikker Sándor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

A DuPont^™ Coragen^® (x)
A DuPont új hatásmódú rovarölő szerét ajánlja az almatermesztők figyelmébe.

Kártevők elleni növényvédelem változása a kertészeti állókultúrákban
(Dr. Pénzes Béla)
A kémiai növényvédelem területén az utóbbi időben több hatóanyagcsoport használata is visszaszorult, valamint új, környezetbarát növényvédelmi eljárások kerültek bevezetésre, mellyel a növényvédelem gyakorlatának korábbi kihívásai is megváltoztak. Kevés kivételtől eltekintve, napjainkban rendszerint így nem az új kártevők megjelenése, hanem a régről ismert, korábban kártételi jelentőséggel nem rendelkező fajok újbóli térnyerése figyelhető meg, melyet jól demonstrál ez az írás is.

Voliam Targo – kettős védelemmel a legveszélyesebb szívó- és rágókártevők ellen! (x)
(Nádudvari Éva, Lucza Zoltán, Forrai Ákos)
Ismerjék meg a Syngenta 2012-ben bevezetésre kerülő atka- és rovarölő szer újdonságát!

A szintetikus táplálkozási csalétek fontossága gyümölcskárosító fúrólegyek (Rhagoletis spp.) csapdázásában
(Dr. Voigt Erzsébet)
A kártevő rovarok jelenlétére, rajzásának megfigyelésére szolgáló csapdák kifejlesztésekor rendkívül körültekintőnek kell lenni, hogy ezek az eszközök minél tökéletesebben határozzák meg az egyes fajok populációját. Sokkal nehezebb a helyzet a színcsapdák, ill. a színt és táplálkozási attraktánst használó csapdák esetében, mert ezek készítésekor arra kell törekedni, hogy az adott rovarfaj környezettel szembeni igényét minél jobban modelláljuk. A szerzők a cseresznyét, meggyet és diót károsító fúrólégy fajok detektálására, rajzáskövetésére használható csapdák kifejlesztése érdekében végzett megfigyeléseiket adják közre.

Hatékony védelem szermaradékok nélkül lepkekártevők ellen: Madex^®, Dipel^®, Dipel^® ES, Trichoplus^® (x)
(László Gyula)
A Biocont Magyarország Kft. termékeiről ad rövid áttekintést, melyek a lepkekártevők elleni hatékony, szermaradékmentes védelem alapelemei.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

A mezőgazdaság jövője és a jövő mezőgazdasága
(Dr. Popp József)
Az AKI szakembere az élelmezés-, az energia-, valamint  a környezetbiztonság oldaláról elemzi a hazai agrárium helyzetét  és kilátásait, valamint a nemzetközi hatásokat írásában.

FÓKUSZBAN A FEHÉRJENÖVÉNYEK

A hazai „fehérje-probléma” – fehéren, feketén
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
Helyzetelemző írás a hazai élelmiszer-gazdaság termelésszerkezetéről, ágazati összetételéről, problémáiról a megvalósítandó fehérjeprogram kapcsán.

A pirospaprikától a szójáig. Riport
(Dr. Balikó Sándor)
Miként lehet Magyarországon eredményesen növényi fehérjét, illetve annak alapanyagát, jelesül a szóját termeszteni? Beszélgetés Harangozó Jánossal, a bátyai Terra Unió Mezőgazdasági Kft. ügyvezetőjével, annak apropóján, hogy szeptember 20-án a Bóly Zrt.-vel közösen szója fajtabemutatót és szakmai konzultációt tartottak a környék téma iránt érdeklődő gazdálkodóinak.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

A fehérjeprogram és a fehérjeprogram alapvetései
(Dr. Bódis László és mtsai)
Újra indul a fehérjeprogram!? Indulnia kell, hiszen része a nemzeti Vidékstratégiának. Több mint egy éve keresett meg a minisztérium néhány „fehérjében érintett” szakembert, hogy egy rövid vázlat formájában írják meg egy lehetséges, újra induló fehérjeprogram főbb kereteit, melynek alapvetésit adjuk most közre.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Arccal a mezőgazdaság felé! Hozzászólás
(Nagy Ferenc József)
Az agrárstratégiai elképzelések és benne a birtokpolitika, a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a szakemberekből, ezért most egy újabb hozzászólást közlünk a Nemzeti Vidékstratégiához.

Látomások. Hozzászólás
(Dr. Hajas Pál)
Az agrárstratégiai elképzelések és benne a birtokpolitika, a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a szakemberekből, ezért most egy újabb hozzászólást közlünk a Nemzeti Vidékstratégiához.

Rendkívüli időjárás mellett is bevált kukorica gyomirtási megoldások (x)
Kukorica gyomirtási ajánlások a Nufarm Hungária Kft.-től.

Az AGROFÓRUM a vizsgálatok tükrében
(AF)
Az AGROFÓRUM megbízásából a Kleffmann és Partner Kft. 2011 szeptemberében telefonos piackutatást végzett, melynek eredményeit osztjuk meg most az olvasókkal.

Jelentős változások előtt a hazai növényvédelem
(László Gyula)
Az írásból a peszticidek fenntartható használatáról kidolgozott 128/2009-es EU irányelv legfontosabb ajánlásait, valamint néhány új szemléletű integrált növényvédelmi módszert (feromon légtértelítés, biológiai növényvédelem) tekinthetnek át, melyek az irányelv alapján támogatásban kell, hogy részesüljenek.

2012 – kettős jubileum a Bayernél (x)
Múlt, jelen, jövő a Bayer CropScience háza tájáról.

Évadzáró Bayer újdonságokkal. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Bayer CropScience az idén is az ország öt különböző pontján, köztük 2011. december 2-án, Domonyvölgyben, rendezte meg immár hagyományosnak tekinthető szezonzáró szántóföldi növényvédelmi konferenciasorozatát, melyen a kalászosok, a repce és a kukorica növényvédelme mellett, a 2012. évi szezonban bevezetésre kerülő Bayer újdonságok álltak a figyelem középpontjában.

Fekete István emlékezetére
(Dr. Bódis László)
z egyik legnagyobb magyar természetíróra, Fekete Istvánra emlékezünk, a tiszteletére állított mosonmagyaróvári emlékmű felavatása kapcsán.

SANTANA 1G – Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (II.) (x)
Felhasználói vélemények a Santana 1G talajfertőtlenítő szer használatáról.

A Biblia gabonanövényei
(Dr. Juhász Miklós)
A tél a pihenés, a feltöltődés időszaka is a mezőgazda számára. Sokan veszik elő ilyenkor a Bibliát, ami ugyan nem könnyű olvasnivaló, de sorai sokunk számára megnyugvást hoznak. A Biblia a mezőgazdászként dolgozó ember számára is valóságos kincsesbánya! Ha csak a növények iránt érdeklődünk, lapjait olvasva megtudhatjuk, hogy milyen növények éltek az ókori ember környezetében, melyeket művelt, hogyan váltak e növények évezredek során az emberiség ma is nélkülözhetetlen élelmiszerei közé, életének fontos részeivé.

Karácsonyi partnertalálkozó a Chemturánál
(Demes Gabriella)
Ismét ünnepi hangulat fogadta a meghívott vendégeket a Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepének hagyományos karácsonyi partnertalálkozóján, amelyen egyfajta számvetésként a Chemtura 2011. évi eredményit és a jövőre vonatkozó terveket, újdonságokat ismerhették meg a meghívottak.

Szélsőségesen csapadékos év után, szélsőségesen száraz esztendő
(Vadász Vilmos)
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakembere – egyfajta évértékelőként – a szintén szélsőséges, de a 2010-es esztendőtől merőben eltérő 2011. év időjárását tekinti át a növénytermesztés szempontjából.

Force 1,5 G – nincs kockázat! (x)
(Vereczkey Katalin)
Talajfertőtlenítő granulátum a Syngentától a kukoricatermesztők számára.

Egész évben kiskert. Januári teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
Az Agrofórum most induló, új sorozata a házkörüli veteményeskertek és gyümölcsösök világát idézi meg, melyben hónapról hónapra foglalkozunk majd a veteményessel, a gyümölcsöt termő fákkal és bokrokkal, áttekintjük az időszerű teendőket. Időről időre rápillantunk egyes dísznövényekre és kitérünk a kerttel kapcsolatos egyéb feladatokra.

Legyen mákja ebben az évben is! (x)
(Dr. Czinege Erik)
A Yara tápanyag-ellátási javaslata máktermesztők számára.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(MZs – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (19.) Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei
(Dr. Heszky László)
A sorozat mostani és elkövetkező részeiben, a növényi géntechnológia vagy „Zöld Biotechnológia” gazdasági jelentőségével, továbbá a kereskedelmi forgalomba került transzgénikus (GM) fajták termesztésének helyzetével és tapasztalataival foglalkoznak.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Fás szárú energianövények termesztése (7.) Energiaültetvények: telepítés utáni növekedés és fejlődés
(Dr. Gyuricza Csaba)
A fás szárú energianövények telepítését követően az első évben elvégzett ápolási munkák – és különösen a gyomszabályozás – határozzák meg a teljes ültetvény sikerességét. Azonban mielőtt részletesen számot adnánk ezek módszereiről, most a telepítést követő növekedés és fejlődés legfontosabb tudnivalóit mutatjuk be.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

1996-ban jelentek meg az első uniós jogszabályok a zöldség-szaporítóanyag termesztésben
(Ertseyné Dr. Peregi Katalin, Rényi László)
A zöldség-szaporítóanyag termesztés jogi szabályozásának területén azt igyekszik áttekinti az írás, hogy az uniós szemlélet valóban beépült-e a hazai rendszerbe, milyen pozitív vagy negatív változásokat hozott, és merre tartunk most.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A termőre fordulás gyorsítása
(Dr. Szalay László)
A fák gyors termőre fordulásának titkait nagyon régóta fürkészik a gyümölcstermesztők, és a szakmai fogások már a régi szakkönyvekben is le voltak írva, melyek közül a legfontosabbakat mutatja most be a szerző a koronanevelés során.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Kálium a szőlőtalajokban
(Dr. Zanathy Gábor)
Szőlőtalajaink káliumtartalma és káliumszolgáltató képessége gyakran igencsak eltérő. Még a káliumban gazdag talajok sem feltétlenül biztosítják a szőlő kielégítő K-ellátását. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes áttekinteni a talajban található káliumformákat, a káliumfelvételt befolyásoló tényezőket, az alaptrágyázás szempontjait, valamint az egyes talajvizsgálati módszereket és eredményeiket.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Gépmúzeumok – muzeális gépgyűjtemények (2.). Gépmúzeum Mezőkövesden (1.)
(Dr. Szekeres Béla)
A „Matyóföld” fővárosába, Mezőkövesdre látogatónak feltétlenül időt kell szentelnie  a Mezőgazdasági Gépmúzeum megtekintésére. Ez az országos hírű, de ma már nemzetközi érdeklődést is kiváltó intézmény Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb skanzen jellegű szabadtéri múzeuma, ahol a paraszti uradalmi, valamint kis- és családi gazdaságokban egykor használt eszközök, gépek, agrártörténeti emlékek hihetetlenül gazdag gyűjteményét őrzik.

A legnagyobb agrár seregszemle 2012-ben: AGROmashEXPO (x)
2012. január 25-28. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban egy átfogó agráripari fórum, az AGROmashEXPO várja a látogatókat, ahol a széleskörű gépválaszték mellett az input és a logisztika is egyre erősödő kínálattal jelentkezik.

Újdonságok a hannoveri Agritechnica 2011 mezőgazdasági gépkiállításon. Tudósítás
(Dr. Hajdú József)
Az Agritechnica több mint harmincéves történetében az eddigi legnagyobb mezőgazdasági gépkiállítást rendezték meg 2011 novemberében, Hannoverben. Jelen összeállítással a mezőgépgyártók által a szakkiállításon bemutatott újdonságokat helyezzük a figyelem középpontjába.

Väderstad Tempo – magasabb szint a precíziós vetésben. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Szezonnyitó sajtótájékoztatóra szólt a Väderstad meghívója 2011. december 1-jén, amelyen először hallhattunk a 2012. év újdonságairól. Köztük is elsősorban arról a vetőgépről, amire a magyar piac már sok éve vár a svéd gyártótól, és amelynek kifejlesztése minden idők legdrágább költségvetésű programjának tekinthető.

GAZDÁLKODJ JOGOSAN

Gazdálkodj jogosan! Tervezett témáink
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótos Attila)
Az Agrofórum, az új, agrárjogi rovatának elindításával a mai magyar mezőgazdaságban működő vállalkozások, családi gazdaságok, őstermelők és a mezőgazdasági termelésben, kereskedelemben tevékenykedők érdeklődésére számot tartó témákban, illetve az agrárjog aktualitásai terén – közérthető nyelven, gyakorlatias szempontok alapján – igyekszik jogi ismeretterjesztést nyújtani.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

„Piros pántlikámat fújdogálja a szél…” A 80. éves Andrásfalvy Bertalan köszöntése
(Dr. Oláh István)
2011. november 19-én, stílusosan megválasztott helyszínen, az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében, köszöntötték a 80 éves Andrásfalvy Bertalan néprajztudós professzort, születésnapja alkalmából.

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. Egy kiállítás nem látható hasznáról
(Kurucz Miklós)
Minden rangosabb kiállítás után összegzést hallunk. A szervezők, a rendezők a rendezvény eredményességét igyekeznek bizonyítani a bemutató felület nagyságával, a kiállítók számával, a látogatók tömegével, a megkötött üzletek értékével, esetenként az étel-italkóstolók vitathatatlan népszerűségével. Nem volt ez másképp a 2011. évi OMÉK esetében sem.

Agrármúltunk nagyjai. Rubinek Gyula (1865-1922)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Rubinek Gyula életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Melléklet: Az AGROFÓRUM 22. évfolyam (2011) fő témakörök szerinti éves tartalomjegyzéke

A kukorica változatlanul a figyelem középpontjában
(Dr. Jolánkai Márton)
A kukorica jószerivel a teljes mezőgazdasági-élelmezési vertikum egyik alapköve, nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában is. A kukorica ugyanakkor nem csupán gazdasági súlya, de társadalmi, sőt sok tekintetben kultikus jelentősége okán is egyedülálló növény.

Tallózás külföldi szaklapokban…
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb, kukoricatermesztéssel foglalkozó, írásokból olvashatnak összeállítást.

A hazai kukoricatermesztés nemzetközi összehasonlításban
(Dr. Nagy János, Ványiné Dr. Széles Adrienn)
A Debreceni Egyetem szakemberei írásuk elején a kukorica világkereskedelme mellett, a kukoricatermesztés helyzetét mutatják be a világgazdaságban, majd a hazai piaci lehetőségeket, az export, a bioetanolgyártás, a takarmánycélú felhasználás alakulását foglalják össze az elmúlt évi adatok tükrében. Az írásuk második felében a kukorica széleskörű hasznosíthatósági lehetőségeivel ismerkedhetünk meg közelebbről.

A kukoricatermesztés jelene, jövője agrár-közgazdasági szemszögből
(Dr. Sulyok Dénes)
Megérte-e vajon 2011-ben kukoricát termeszteni? Erre a kérdésre keres egzakt választ a kukorica ágazati költségjövedelem viszonyainak elemzése során írásában a szerző.

Szemeskukorica-termesztési adatok és tapasztalatok 2011. évben
(Lukács József, Horpácsiné Zsulya Ágnes)
A szerzők e cikk keretében a hazai kukoricatermesztés 2011-es főbb adatairól, tehát a vetésterületről, az eddig betakarított termésmennyiségről és minőségről számolnak be megyei bontásban, elemezve egyúttal a termesztéstechnológiai folyamatokra hatást gyakorló időjárási tényezők alakulását.

Kukoricapiaci összefoglaló – Ismét rekordok dőlnek
(Varga Edina, Potori Norbert)
Noha a világ kukoricatermelése rohamléptekben nő, mégsem tud lépést tartani a felhasználással. Magyarországon az idén több mint 8 millió tonna kukoricát takarítottak be, ezzel az eredménnyel azonban csak negyedikek vagyunk az EU-tagállamok sorában. Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a többlettermés viszonylag jelentős hányadát középtávon a hazai bioetanol-ipar veszi majd fel.

A kukoricafejlődés és -termesztés 2011. évi kronológiája Somogy megyei tapasztalatokra alapozva
(Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella)
Tekintsék át az idei év klíma-szélsőségeinek hatásait a kukorica egyedfejlődésére, termesztési körülményeire, valamint a károsítók fellépésére!

Ki korán vet, korán arat (x)
(Vereczkey Katalin, Boncsarovszky Tivadar)
Korán vethető kukoricahibridek a Syngenta kínálatában.

Egy aszályos sikerév az agrotechnika szemszögéből
(Dr. Árendás Tamás és mtsai)
Az elmúlt két év jelentősen eltérő hazai termésadatait szemlélve, joggal merülhet fel a kérdés a gazdálkodókban, az agrotechnika mely területein kell fejleszteni ahhoz, hogy a kukorica ne számítson a leghektikusabban viselkedő szántóföldi kultúráink közé. A kérdésre választ nyerhetnek az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakemberei által közreadott – az idei évi martonvásári kukorica kísérleti eredményeket összegző – írás böngészése során.

Az évjárat és néhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica 2011. évi terméseredményeire
(Dr. Sárvári Mihály, Krivián Ágnes, Bene Enikő)
A hazai kukoricatermesztés eredményességét nagymértékben befolyásolja a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek növekedése. A Debreceni Egyetemen beállított kisparcellás kukorica tápanyagellátási és tőszámsűrítési kísérletek most közre adott eredményeivel e probléma megoldásához kívánunk segítséget nyújtani.

Tavaszi vetésű növényeink startertrágyázásáról (x)
(Nagy Margit)
A Fertilia Kft. megoldásait a tavaszi kapáskultúrák startertrágyázásához.

A kukorica tenyészideje
(Dr. Szieberth Dénes)
A Magyar Kukorica Klub szakembere írásában a kukorica érettségét megítélő különféle szempontokat, valamint a különböző érésidő meghatározási módszereket és ezek egységesítésének problémáját, továbbá a tenyészidő és a termőképesség összefüggésének ismérveit tárja az olvasó elé.

A kukorica hibridek növényszám reakcióját meghatározó tényezők eltérő csapadékellátottságú környezetben
(Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter)
A szerzők a növényszám és a terméskomponensek, valamint a növényszám és a termésstabilitás közötti összefüggések több évtizedre kiterjedő vizsgálati eredményeit adják közre martonvásári kisparcellás kukoricahibrid kísérletek alapján.

Dow Seeds – a legjobbat adjuk magunkból! (x)
A Dow Seeds az új szériás hibridjeit ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

A GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2011. évi eredményeiből
(Dr. Ruthner Szabolcs, Petőházi Tamás)
A GOSZ-VSZT szakemberei az általuk beállított posztregisztrációs fajtakísérletek éréscsoportok szerinti adatainak főátlagait, továbbá az egyes kísérleti helyek terméseredményeit adják közre táblázatos formában.

Kipróbált megoldások különböző kukorica gyomirtási helyzetekben (x)
(Salamon György)
A Nufarm Hungária Kft. különböző gyomirtási technológiákat ajánl a jövedelmező kukoricatermesztéshez.

A Top20 kisparcellás összehasonlító kukorica kísérletek 2011. évi eredményeiből
(Dr. Szieberth Dénes)
Az írásból a Magyar Kukorica Klub Top20 hibrid kukorica kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteinek 2011. évi éréscsoportonkénti összefoglaló eredményeit és a helyenkénti terméseredményeket tekinthetik át táblázatos formában.

Amiről a szegedi kukoricák bemutatóján beszéltünk 2011 őszén
(Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté)
A kukoricatermesztésre hatást gyakorló tényezők értékelése során (időjárás, műtrágyázás, növényvédelem, gyomirtás) három egymástól markánsan eltérő évjárat (2009-2011) adatait, valamint a kukoricanemesítési szempontokat, stratégiákat ismertetik írásukban a szegedi Gabonakutató szakemberei.

Duo System – Speciális megoldás a kukorica gyomirtásában (x)
Ismerjék meg a BASF két részből álló gyomirtási rendszerét, melynek egyik eleme a Focus Ultra ellenálló kukoricahibrid, a másik pedig a szuper-szelektív egyszikűirtó szer, a Focus Ultra.

Szemesnek korait, silónak későbbi hibridet válasszunk!
(Dr. Marton L. Csaba és mtsai)
A kukoricatermesztés gazdaságosságának biztosítása érdekében folyamatosan alkalmazkodni kell a – közgazdasági és ökológiai – környezet kihívásaihoz. A termesztett kukoricahibridek tenyészidejének változása egy ilyen érdekes alkalmazkodási folyamat eredménye. Ennek a folyamatnak az alakításában szerepet játszó néhány tényezőt emeltünk ki ebben a cikkben.

Az ezerarcú kukorica felhasználása hazánkban
(Hungrana Kft.)
Az írásból arra kaphatnak választ, milyen termékek előállításában játszik fontos szerepet a kukorica az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari cége, a Hungrana Kft. szabadegyházi gyárában.

Principal^® Plus a kukorica gyomirtó szer (x)
(A. Gy.)
A DuPont új kombinált hatóanyagú gyomirtó szerét ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Herbicid-károk, tápelemhiány tünetek kukoricán
(Dr. Bónis Péter és mtsai)
Ebben a tünetfotókkal gazdagon illusztrált összeállításban a kukorica termesztés-technológiájában leggyakrabban alkalmazott gyomirtó szerek által kiváltott szimptómákon kívül a nitrogén-, a foszfor-, a kálium-, a magnézium-, a kén és a cinkhiány jellegzetes tüneteit, valamint néhány, az időjárási tényezők által okozott kárképet mutatunk be a teljesség igénye nélkül.

Spirit – kukorica-gyomirtás újragondolva (x)
(Lukács Domokos)
Ismerje meg a Makhteshim Agan Hungary Zrt. új kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomagját!

Az amerikai kukoricabogár 2011. évi biológiai ciklusa, kártételi és védekezési tapasztalatok Tolna megyében
(Dr. Vörös Géza)
A szerző arra tekint vissza írásában, hogy a bogarak érési táplálkozásának, párzásának és tojásrakásának nem kedvező 2010. év nyári és kora őszi hűvös, esős időjárása után, milyen erősségű lárvakártételre számíthattunk 2011 tavaszán, és ehhez mekkora imágó-rajzás párosult a nyár folyamán Tolna megyében.

A kukoricamoly Magyarországon
(Dr. Szeőke Kálmán)
Az írásból egy közismert mezőgazdasági kártevő, a kukoricamoly fejlődési alakjait, életmódját, kártételi jelentőségét, továbbá az ellene irányuló védekezési lehetőségeket, valamint ehhez kapcsolódóan különböző technológiai kérdéseket (légi vagy földi gépes kijuttatás, időzítés, kombinációk, szerrotációk, a fejlesztés várható irányai) tekinthetnek át.

Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (1.) (x)
Gyakorlati szakemberek vallanak az Arysta Magyarország Kft. által forgalmazott Santana 1G talajfertőtlenítő készítményről.

A siker „Kovácsai” – avagy a tengernyi tengeri titka. Riport
(Kosztolányi Attila)
A Hajdú-Bihar megyében gazdálkodó Kovács Sándort és fiát, ifj. Kovács Sándort arra kértük fel, mutassák be a családi gazdaságukban kamatoztatott kukoricatermesztési tapasztalataikat. Adjanak számot az idei kiváló terméseredményeikről, a Magyar Kukorica Klub által életre hívott 3. Kukorica Termésversenyen, száraz kategóriában elért országos 3. helyezésről, valamint azok hátterét adó termesztéstechnológia leglényegesebb elemeiről.

Hírek Szekszárdról

Eredményes kukoricatermesztés mulcshagyó technológiával. Riport
(Kosztolányi Attila)
A szákszendi Hartmann Farm Kft. tulajdonosával, Hartmann Imrével és vejével, Takács Andrással a Magyar Kukorica Klub által meghirdetett és az Agrofórum révén is támogatott 3. Kukorica Termésversenyben a szántás nélküli kategóriában 1-2. helyezést elért szakemberekkel kukoricatermesztési gyakorlatukról, a 2011-es év tapasztalatairól beszélgettünk.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)