HÓNAP TÉMÁJA

A mezőgazdaság jövője és a jövő mezőgazdasága (2.)
(Dr. Raskó György)
Ez az írás azt vázolja fel, milyen módon, milyen eszközökkel lehet elérni azt, hogy a fenntartható fejlődés kívánalmainak megfelelve a következő néhány évtizedben a világ élelmiszertermelése az eddiginél gyorsabb ütemben növekedjen, hogy valóban legyen mindenki számára elégséges, jó minőségű és nem utolsósorban elérhető áron megvásárolható élelmiszer a XXI. században is.

FÓKUSZBAN A BOR

2012 – a visszafogott remények éve lehet
(Horváth Csaba)
A csendes téli napok kifejezetten alkalmasak arra, hogy számvetést készítsünk az előző év eredményeiről és felmérjük az előttünk álló esztendő kilátásait. Ezt teszi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is írásában, bemutatva a szőlő-bor termékpálya legfrissebb változásait.

A borharmónia kialakítása
(Nagy Ákosné dr.)
A borharmónia kialakításának, a sav-, az alkohol-, az extrakttartalom, és egyéb összetevők tekintetében a megfelelő mennyiségi arány beállításának és a fajtakarakter, a szép borjelleg kihangsúlyozásának módszereit tekinthetik át az írásból.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Nagy minőségű vörös borok
(Balga Irina, Villangó Szabolcs)
Az írásból a minőségi borkészítés egyik alapvető feltételével, a minőségi szőlőfeldolgozással ismerkedhetnek meg, a barrique technológiát a figyelem középpontjába állítva.

Milyen eredménnyel járhat a magyar borok termékleírása?
(Dr. Botos Ernő Péter)
Az EU-borreform hatása a magyar borszektorra. Az EU-borreform az európai borokat új kategóriákba sorolja. Ennek az a célja, hogy az egyes földrajzi eredetjelöléshez kapcsolódó borokat, azok termőhelyeit, technológiájukat, bormegnevezésüket és piaci megjelenésüket részletesen leírják, indokolják és ezáltal piaci és jogi védelmet adjanak.

A borpalackozás
(Dr. Pásti György)
A palackozás az elmúlt néhány évtizedben a borok forgalmazásának meghatározó eleme lett hazánkban is. Közismert, hogy az ilyen módon tárolt borok általában hosszabb ideig fogyasztható állapotban maradnak, és emellett a jól sikerült palack- vagy címkeválasztásnak vitathatatlan esztétikai, sőt marketing értéke van. A palackozás ma már nem kizárólagosan a nagyvállalatok sajátossága, éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes számba venni e munkaművelet során figyelembe veendő szempontokat.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Yara műtrágyákkal sikerülni fog! (x)
(Dr. Czinege Erik)
A Yara tápanyag-utánpótlási ajánlata számos szántóföldi kultúrában.

Nehéz a klíma-lecke, mégis meg kell tanulni!
(Dr. Birkás Márta)
Nehéz a klíma-lecke, mégis meg kell tanulni! Szerző tanulmánya elején a talajművelés valódi célját taglalja a talajrombolás elkerülését hangsúlyozva. Végül elemzi a repce hiányos kelésének lehetséges okait, értékeli a búzavetések minőségét, valamint a tavaszi vetésű növények őszi talajmunkáit.

Zantara – a Bayer CropScience új kalászos fungicidje (x)
(Farády László)
2012-ben már a növényvédelmi gyakorlat rendelkezésére áll a kalászos fungicidek legújabb generációjának első képviselője a Bayer CropSciences-től.

Tavaszi árpa posztregisztrációs fajtakísérlet, 2011
(Dr. Tomcsányi András)
A Gabonakutató Nonprofit Kft. szakembere a hét helyszínen beállított tavaszi árpa posztregisztrációs fajtakísérletek 2011. évi terméseredményeinek elemzését adja közre írásában.

Fűféle gyomok az őszi kalászosokban
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A gyompázsitfüveknek a haszonnövényekkel a fényért, a vízért és tápanyagokért folyó versengése ugyanolyan jelentőségű, mint a kétszikű gyomfajoké, a fokozott gyomirtószer- és műtrágyahasználat, valamint a szűk vetésváltás hatására pedig, a művelés alatt álló területeken megnövekedett a fűféle gyomok szerepe. Ezek közül most az őszi kalászosokban előretörő fajokat mutatjuk be.

Axial One^® – Egyszikű, kétszikű, nagyszerű (x)
(Tóth Csantavéri Szilvia)
A Syngenta új, 2012 tavaszától elérhető kalászos gyomirtó szerét, az Axiál One-t ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

Egységben az erő! Három hatóanyag harmonikus együttműködése… (x)
(Vig József)
A Kwizda Agro Aurora Full kereskedelmi gyűjtőcsomagját kínálja a kalászosok gyomirtására.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

DuPont Növényvédelmi Konferencia – 2012 (x)
A DuPont Magyarország Kft. ez évben 18. alkalommal rendezte meg növényvédelmi konferencia sorozatát.

A főbb szántóföldi és gyümölcskultúrák növényvédelmi helyzete Pest megyében (1.)
(Grünwaldné Almási Andrea)
E cikk keretében a szántóföldi és gyümölcskultúrák, növényvédelmi előrejelzésünk látókörébe került, fontosabb károsítóinak tavalyi helyzetképét foglalja össze a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere.

Kukorica startertrágyázási kísérletek (x)
(Simon Péter)
A Fertilia Kft. starter műtrágyáit ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Az őszi búza tápanyag-utánpótlása, különös tekintettel a környezetkímélő nitrogénellátásra
(Dr. Pálmai Ottó, Dr. Horváth József)
Biztosra vehető, hogy a búzának a hazai növénytermesztésben elfoglalt helye jelentősen nem fog csökkenni a jövőben, de saját érdekünk miatt feltétlenül javítani kellene a termelési biztonságot és a minőséget, ami alapvető feltétele a jó kondíciójú exportértékesítésnek a hazai igények kielégítése mellett. Mindez csak megfelelő tápanyag-utánpótlással képzelhető el. Éppen ezért, jelen írásban a termés mennyiségére, minőségére legnagyobb hatással bíró és a környezetre is potenciális kockázatot jelentő nitrogén hatóanyag használatát tekinthetik át részletekbe menően.

A Zeagran 340 SE alkalmazása a kukorica gyomirtásában (x)
(Salamon György)
Sokoldalúan alkalmazható gyomirtó szer a Nufarm Hungária kft.-től a kukoricatermesztők számára.

„Nem a harcra kell koncentrálni, hanem a lehetőségeket kell megkeresni és kihasználni”. Beszélgetés dr.Csíbor Istvánnal
(Dr. Bódis László, Molnár Zoltán)
Életműdíjra érdemesítette egy amerikai cég hazai leányvállalata dr. Csíbor Istvánt, a Szekszárdi Növény Zrt. vezérigazgatóját, a mezőgazdaság érdekében végzett tevékenységéért. Az elismerés kapcsán beszélgettünk a kitüntetett lapalapítónkkal.

Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (III.) (x)
Felhasználói vélemények a Santana 1G talajfertőtlenítő szer használatáról.

Márciusban indul az AGROFÓRUM GAZDAKÉPZŐ
(AF)
Többen jelezték szerkesztőségünkben, hogy célszerű lenne elindítani egy „gazdaképzőt”, hiszen egyre többen választják a gazdálkodást, miután megnyíltak az új földbérleti lehetőségek. Az új gazdák egy része kellő végzettséggel rendelkezik – főként a fiatal gazdák –, de akadnak olyanok is szép számmal, akikben meg van az igyekezet és szándék, hogy földművelésre adják a fejüket, de eddig nem volt módjuk, ehhez kellő ismereteket szerezni. Ezen kíván segíteni az AGROFÓRUM GAZDAKÉPZŐ!

Pétisó, az éltető erő (x)
A PÉTISÓ és a növénytáplálás immár 80 éve összetartozó fogalmak.

Díjeső a Kukorica Termésverseny díjkiosztó ünnepségén
(Dr. Bódis László)
A Magyar kukorica Klub Egyesület 2011. december 16-án tartotta a III. Kukorica Termésverseny díjkiosztó ünnepségét Ráckevén, a Savoyai kastély kupolatermében.

Az őshonos bivalyok szerepe… (x)
A mórahalmi Nagyszéksós-tói bivalyrezervátum fejlesztésére irányuló pályázat lassan a végéhez közeledik.

Dow Seeds: a legjobbat adjuk magunkból! (x)
Ismerjék meg a Dow Seeds kukorica fajtaajánlatát!

Egész évben kiskert. Februári teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
A február a négy fal védelmébe űzi a kertészkedőt. De a jó gazda nem ül ölbe tett kézzel – tennivaló mindig akad: meg kell tervezni a veteményest, el lehet vetni a palántázásra szánt magvakat.

Spirit – az állománykezelés biztonsága (x)
(Dr. Lukács Domonkos)
Makhteshim Agan Hungary új gyomirtási megoldása a kukoricatermesztők számára.

A Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató-Fejlesztő Központ éves közgyűlése
(Dr. Hodossi Sándor)
A 31 professzor által 3 évvel ezelőtt alapított – egyesületként működő – Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató- Fejlesztő Központ 2011. decemberében tartotta éves közgyűlését Mátészalkán. A közgyűlésen a szakmai és a pénzügyi beszámolókat követően az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján a továbblépéshez szükséges tennivalók megfogalmazására, és ezek elfogadására került sor.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(VE – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Nagy értékű hungarikum: a fűszerpaprika
(Dr. Hodossi Sándor és mtsai)
Magyarországon a paprika (az étkezési és fűszerpaprika egyaránt) lényegesen nagyobb jelentőségű a zöldségfélék között, mint világviszonylatban. Jelen írás a fűszerpaprikával foglalkozik, ismertetve a nyersanyag és az őrlemény minőségét jelző mutatókat, valamint bemutatva a hazai fűszerpaprika-kutatás történetét, ill. a magyar fűszerpaprika vertikum jelenlegi kihívásait.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Az almatermésűek főbb károsítóinak előrejelzési lehetőségei és módszerei (2.)
(Tüh Annamária)
A károsítók elleni helyes időpontban végrehajtott védekezés elképzelhetetlen a különböző előrejelzési módszerek használata nélkül, melyek közül most az almatermésűek növényvédelmi szempontból meghatározó és gazdaságilag jelentős termésveszteséget okozó kártevői esetében alkalmazható lehetőségeket ismerhetik meg.

Gyümölcsmolyok ellen szermaradékok nélkül (x)
(László Gyula)
Az ISOMATE®-ISONET® feromon légtértelítési eszközök és a MADEX® granulovírus hatóanyagú rovarölő szer szerepe a korszerű növényvédelemben.

Pétisó, az éltető erő (x)
A Genezis partnerhálózat ajánlata a talajsavanyodás ellen.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

A klímaváltozás és a szőlőtermesztés
(Dr. Zanathy Gábor)
Nehéz a jövőt, beleértve az előttünk álló időszak klímáját pontosan megjósolni. Valóban kérdéses, hogy a számos éghajlati forgatókönyv közül melyik válik majd valóra, de bárhogyan is alakul térségünk klímája, a szőlészeknek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. Érdemes kiaknázni mind az ültetvényszerkezet megválasztásában, mind pedig az évjárati sajátosságokhoz igazodó termesztéstechnológiában rejlő lehetőségeket.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Hogyan válasszunk?… (16/2.) Felszínegyengető, ill. tömörítő eszközt
(Dr. Jóri J. István)
A sorozat mostani részében a tömörítő eszközöknek, azaz a különféle hengereknek a rendeltetését, felépítését, felszereltségét, összességében képességeit adjuk közre, annak érdekében, hogy a gazdálkodók e talajművelő eszközök kiválasztását, az adott gép alapos ismeretére alapozzák.

Telephelyavató Dombóváron. Új telephely váltotta fel a régit. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Az AXIÁL Kft. új dombóvári telephelyének ünnepélyes átadására került sor 2011. december 2-án. Az eseményen Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos ügyvezetője tett rövid visszapillantást az elmúlt 20 évre, illetve vetítette fel a várható jövőt, amely indokolja az ilyen és hasonló beruházások létrejöttének szükségességét még az egyre nehezebbé váló gazdasági környezet ellenére is.

GAZDÁLKODJ JOGOSAN

Zálogjog terményen
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótos Attila)
Év elején a mezőgazdasági kereskedelemben már indul a szezon, az üzletkötők és a termelők kötik a szerződéseket növényvédő szerre, vetőmagra, műtrágyára. Nagyon fontos momentuma ez az évnek, hiszen számos esetben olyan szerződések kötődnek, melyek jóval többet jelentenek egy egyszerű termék leszállításánál. Egy halasztott fizetés esetén, annak időtartamára a megrendelő által termelt termény javasolt fedezetül szolgálni, melynek legbiztosabb szerződéses eszköze, a közokiratra alapított ingó jelzálogjog.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapban megjelent érdekesebb írásból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A szerződéskötésről
(Kurucz Miklós)
A téma egyszer már szerepelt a Jegyzetben (2006. december), de úgy tűnik, az időszerűségéből nem veszített. Különösen az elmúlt két év rossz történései igazolták, hogy a gazdálkodó ember termelni tud, de értékesíteni nem.

Agrármúltunk nagyjai. Kadocsa Gyula (1880-1962)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Kadocsa Gyula életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Milyen évünk volt 2011?
(Szabó József)
FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakembere, egyfajta évértékelőként tekint vissza a mögöttünk hagyott 2011. évre, melyet az időjárás (fagy és aszály), a gyümölcstermelési potenciál, az árak, az ültetvényszerkezet esetleges változása szempontjából elemez, majd végül összefoglalja az egyes gyümölcsfajok aktuális helyzetét.

Az almaágazat múltja, jelene és jövőbeni kilátásai
(Dr. Gonda István, Dr. Apáti Ferenc)
Jelen tanulmányban a szerzők az almaágazatról szóló helyzetértékelésüket csak a legfontosabb tényezőkre (erősségek, gyengeségek) alapozva adják közre, majd ezekből kiindulva igyekszenek felvázolni a kiutakat, valamint a lehetséges megoldásokat is.

Könyvajánló. Gonda István, Fülep Imre: Az almatermesztés technológiája
(Dr. Nyéki József)
A szerzők évtizedek óta ismertek az almatermesztők köreiben. Könyvük egyedülálló vállalkozásnak tekinthető, amely az alma termesztéstechnológiájának helyzetét, illetve változásait mutatja be részletesen.

Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter szerepe Magyarország gyümölcstermesztésében
(Kállay Tamásné dr., Szenci Győző)
A gyakorlatban igen sokféle tényező játszik szerepet a gyümölcsösök telepítését megalapozó döntéseknél. Ezek közül a legjellemzőbbeket sorolja fel az írás, bemutatva az Országos Gyümölcs Termőhely Katasztert, létrejöttének előzményeit, használatát.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

Hazai tapasztalatok cseh őszibarackfajtákról
(Szani Zsolt)
Az őszibarack az egyik legintenzívebben nemesített gyümölcsfaj világszerte. A fajták száma évről évre rohamosan nő. Ugyanakkor a hazai termesztőknek az új fajtákról szóló információ és a hazai tapasztalatok hiányával kell szembenéznie. E hiányosságot igyekszik pótolni az írás, bemutatva a Magyarországhoz közel elhelyezkedő és számos vonásában hozzánk közel álló Csehország őszibarackfajtáit.

A cseresznyetermelés költség-jövedelem viszonyai az évjárat függvényében
(Dr. Apáti Ferenc)
Jelen tanulmányban egy magas színvonalon művelt, jó kondícióban lévő, de „hagyományos” művelési rendszerű cseresznye ültetvény három különböző „évjárati változatra” elkészített költség- és jövedelemviszonyait adjuk közre.

Tudnivalók a lombtrágyázásáról (x)
(Dr. Czinege Erik)
Lombtrágyázási „ABC” a Yara Hungáriától!

Betegség ellenálló meggy hibridek jellemzése
(Szügyi Sándor, Dr. Rozsnyay Zsuzsanna, Dr. Apostol János)
Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. fajtanemesítési célkitűzései között szerepel a betegségekkel szembeni tolerancia minél szélesebb körű érvényesülése, ezért a meggy nemesítési kísérletek során fontos szempont, hogy a keresztezéssel előállított hibridek a jó és kívánatos termesztési, értékesítési adottságok mellett kellő toleranciával rendelkezzenek a meggyfák egyik legveszedelmesebb kórokozójával, a moníliával szemben.

A szilva génbank szerepe és jelentősége: genetikai és kulturális forrás
(Dr. Surányi Dezső)
A Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben található hazánk legjelentősebb szilva génbanki gyűjteménye. Számos botanikai fajt, ezen belül fajtát, fajtaváltozatot, klónfajtát gyűjtöttek be, hiszen a szilva nem csak egy fajból áll. E gyűjtemény szerepére és jelentőségét mutat rá az írás.

Csonthéjasok (meggy, szilva) gépi betakarításának jelene és jövője
(Dr. Andor Domokos)
Az előző 10 év telepítési kedve, az új ültetvények termőre fordulása, a régi, öreg betakarítógépek amortizálódása, az elérhető állami támogatás, a kézi szüret költségeinek ugrásszerű emelkedése ismét megindította, fokozta a keresletet a betakarítógépek iránt. A cikk nemcsak a csonthéjasok hazai termesztésében elterjedt betakarítógépeket, hanem ezen túlmutatóan, az európai gépfejlesztési irányokat is bemutatja.

Fehér ribiszkék
(Dr. Kovács Szilvia)
A fehér ribiszkefajták termesztési értékeit járja körbe a szakember írásában.

Bogyósgyümölcsűek termesztése – Van-e fény az alagút végén? Riport
(Kosztolányi Attila)
A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékén professor emeritusként ma is aktívan oktató dr. Papp Jánossal, az integrált gyümölcstermesztés, a tápanyag-gazdálkodás és a bogyósgyümölcsűek nemzetközileg elismert szakemberével, számos bogyósgyümölcs témájú szakkönyv szerkesztőjével, a bogyósok jelenlegi helyzetéről, fő problémáiról, valamint a termesztők versenyhelyzetének javítási lehetőségeiről beszélgettünk.

A gyümölcsfák virágzásának késleltetése
(Dr. Szalay László)
A gyümölcsfák virágzásának időszakában Magyarországon sajnos gyakran előfordulnak fagypont alatti hőmérsékletek, amik károsíthatják a virágszerveket, és terméskiesést okozhatnak. A fagykárok elkerülése szempontjából tehát az a jó, ha minél később virágoznak a gyümölcsfáink, lehetőleg olyan időszakban, amikor már nem kell félni, hogy hajnalban kritikus szint alá csökken a hőmérséklet. Jelen írásban azt foglaljuk össze, hogyan, milyen módszerekkel is érhetjük el ezt a későbbi virágzást.

Új típusú támrendszerek a gyümölcsültetvényekben
(Szentpéteri Tamás)
Az elmúlt évtizedekben alkalmazott technológiai újítások és időjárási szélsőségek kialakulása kikényszeríti a gyümölcstermő ültetvények támrendszereinek folyamatos fejlesztését is. Hazánkban is egyre több nyugat-európai színvonalú támberendezés létesült az elmúlt tíz évben, amelyek kialakításának tapasztalatairól számolunk be jelen cikkben.

Szermaradékok és molykártétel nélkül feromon légtértelítéssel (x)
(László Gyula)
ISOMATE®-ISONET® feromon légtértelítési eszközök a gyümölcs- és szőlőmolyok ellen.

Az almatermésűek főbb károsítóinak előrejelzési lehetőségei és módszerei (1.)
(Tüh Annamária)
A károsítók elleni hatékony védekezés elképzelhetetlen a különböző előrejelzési módszerek használata nélkül, melyek közül most az almatermésűek növényvédelmi szempontból meghatározó és gazdaságilag jelentős termésveszteséget okoz kórokozói esetében alkalmazható lehetőségeket, valamint a kártételi és fertőzési veszélyhelyzetek kialakulását befolyásoló technológiai elemeket ismerhetik meg.

Védekezés a gombabetegségek ellen almában (x)
A BASF 2012-es gombaölő szer ajánlata az almatermesztők számára.

Előszó Dr. Véghelyi Klára: A gyümölcsfák gyermekbetegségei c. könyvéhez
(Dr. Probocskai Endre)
E kis könyv a faiskolai problémák közül a betegségek és a kártevők elleni védekezést tárgyalja szakavatottan. A védekezés alapvető a termesztés sikere érdekében. A szerző példázza, hogy milyen sokféle betegség és kártétel leselkedik a faiskolára és a gyümölcstermesztésre.

Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz!
(Dr. Véghelyi Klára)
A röszleriás gyökérgomba faiskoláinkban még elszigetelten fordul elő. Néhány fertőzött anyatelepről és oltványiskolából azonban széthurcolhatjuk az egész ország gyümölcsültetvényeibe. Mivel e kórokozó ellen a védekezés csak a megelőzésre korlátozódik, fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet morfológiájára, életmódjára, az okozott tünetekre, gazdanövénykörére, valamint a faiskolai import veszélyeire is.

A csonthéjas gyümölcsök betegségek elleni védelme (x)
A BASF technológiai ajánlata a csonthéjasokat veszélyeztető kórokozók ellen.

Agrármúltunk nagyjai. Schrikker Sándor (1892-1973)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében Schrikker Sándor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

A DuPont^™ Coragen^® (x)
A DuPont új hatásmódú rovarölő szerét ajánlja az almatermesztők figyelmébe.

Kártevők elleni növényvédelem változása a kertészeti állókultúrákban
(Dr. Pénzes Béla)
A kémiai növényvédelem területén az utóbbi időben több hatóanyagcsoport használata is visszaszorult, valamint új, környezetbarát növényvédelmi eljárások kerültek bevezetésre, mellyel a növényvédelem gyakorlatának korábbi kihívásai is megváltoztak. Kevés kivételtől eltekintve, napjainkban rendszerint így nem az új kártevők megjelenése, hanem a régről ismert, korábban kártételi jelentőséggel nem rendelkező fajok újbóli térnyerése figyelhető meg, melyet jól demonstrál ez az írás is.

Voliam Targo – kettős védelemmel a legveszélyesebb szívó- és rágókártevők ellen! (x)
(Nádudvari Éva, Lucza Zoltán, Forrai Ákos)
Ismerjék meg a Syngenta 2012-ben bevezetésre kerülő atka- és rovarölő szer újdonságát!

A szintetikus táplálkozási csalétek fontossága gyümölcskárosító fúrólegyek (Rhagoletis spp.) csapdázásában
(Dr. Voigt Erzsébet)
A kártevő rovarok jelenlétére, rajzásának megfigyelésére szolgáló csapdák kifejlesztésekor rendkívül körültekintőnek kell lenni, hogy ezek az eszközök minél tökéletesebben határozzák meg az egyes fajok populációját. Sokkal nehezebb a helyzet a színcsapdák, ill. a színt és táplálkozási attraktánst használó csapdák esetében, mert ezek készítésekor arra kell törekedni, hogy az adott rovarfaj környezettel szembeni igényét minél jobban modelláljuk. A szerzők a cseresznyét, meggyet és diót károsító fúrólégy fajok detektálására, rajzáskövetésére használható csapdák kifejlesztése érdekében végzett megfigyeléseiket adják közre.

Hatékony védelem szermaradékok nélkül lepkekártevők ellen: Madex^®, Dipel^®, Dipel^® ES, Trichoplus^® (x)
(László Gyula)
A Biocont Magyarország Kft. termékeiről ad rövid áttekintést, melyek a lepkekártevők elleni hatékony, szermaradékmentes védelem alapelemei.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

A mezőgazdaság jövője és a jövő mezőgazdasága
(Dr. Popp József)
Az AKI szakembere az élelmezés-, az energia-, valamint  a környezetbiztonság oldaláról elemzi a hazai agrárium helyzetét  és kilátásait, valamint a nemzetközi hatásokat írásában.

FÓKUSZBAN A FEHÉRJENÖVÉNYEK

A hazai „fehérje-probléma” – fehéren, feketén
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
Helyzetelemző írás a hazai élelmiszer-gazdaság termelésszerkezetéről, ágazati összetételéről, problémáiról a megvalósítandó fehérjeprogram kapcsán.

A pirospaprikától a szójáig. Riport
(Dr. Balikó Sándor)
Miként lehet Magyarországon eredményesen növényi fehérjét, illetve annak alapanyagát, jelesül a szóját termeszteni? Beszélgetés Harangozó Jánossal, a bátyai Terra Unió Mezőgazdasági Kft. ügyvezetőjével, annak apropóján, hogy szeptember 20-án a Bóly Zrt.-vel közösen szója fajtabemutatót és szakmai konzultációt tartottak a környék téma iránt érdeklődő gazdálkodóinak.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

A fehérjeprogram és a fehérjeprogram alapvetései
(Dr. Bódis László és mtsai)
Újra indul a fehérjeprogram!? Indulnia kell, hiszen része a nemzeti Vidékstratégiának. Több mint egy éve keresett meg a minisztérium néhány „fehérjében érintett” szakembert, hogy egy rövid vázlat formájában írják meg egy lehetséges, újra induló fehérjeprogram főbb kereteit, melynek alapvetésit adjuk most közre.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Arccal a mezőgazdaság felé! Hozzászólás
(Nagy Ferenc József)
Az agrárstratégiai elképzelések és benne a birtokpolitika, a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a szakemberekből, ezért most egy újabb hozzászólást közlünk a Nemzeti Vidékstratégiához.

Látomások. Hozzászólás
(Dr. Hajas Pál)
Az agrárstratégiai elképzelések és benne a birtokpolitika, a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a szakemberekből, ezért most egy újabb hozzászólást közlünk a Nemzeti Vidékstratégiához.

Rendkívüli időjárás mellett is bevált kukorica gyomirtási megoldások (x)
Kukorica gyomirtási ajánlások a Nufarm Hungária Kft.-től.

Az AGROFÓRUM a vizsgálatok tükrében
(AF)
Az AGROFÓRUM megbízásából a Kleffmann és Partner Kft. 2011 szeptemberében telefonos piackutatást végzett, melynek eredményeit osztjuk meg most az olvasókkal.

Jelentős változások előtt a hazai növényvédelem
(László Gyula)
Az írásból a peszticidek fenntartható használatáról kidolgozott 128/2009-es EU irányelv legfontosabb ajánlásait, valamint néhány új szemléletű integrált növényvédelmi módszert (feromon légtértelítés, biológiai növényvédelem) tekinthetnek át, melyek az irányelv alapján támogatásban kell, hogy részesüljenek.

2012 – kettős jubileum a Bayernél (x)
Múlt, jelen, jövő a Bayer CropScience háza tájáról.

Évadzáró Bayer újdonságokkal. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Bayer CropScience az idén is az ország öt különböző pontján, köztük 2011. december 2-án, Domonyvölgyben, rendezte meg immár hagyományosnak tekinthető szezonzáró szántóföldi növényvédelmi konferenciasorozatát, melyen a kalászosok, a repce és a kukorica növényvédelme mellett, a 2012. évi szezonban bevezetésre kerülő Bayer újdonságok álltak a figyelem középpontjában.

Fekete István emlékezetére
(Dr. Bódis László)
z egyik legnagyobb magyar természetíróra, Fekete Istvánra emlékezünk, a tiszteletére állított mosonmagyaróvári emlékmű felavatása kapcsán.

SANTANA 1G – Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (II.) (x)
Felhasználói vélemények a Santana 1G talajfertőtlenítő szer használatáról.

A Biblia gabonanövényei
(Dr. Juhász Miklós)
A tél a pihenés, a feltöltődés időszaka is a mezőgazda számára. Sokan veszik elő ilyenkor a Bibliát, ami ugyan nem könnyű olvasnivaló, de sorai sokunk számára megnyugvást hoznak. A Biblia a mezőgazdászként dolgozó ember számára is valóságos kincsesbánya! Ha csak a növények iránt érdeklődünk, lapjait olvasva megtudhatjuk, hogy milyen növények éltek az ókori ember környezetében, melyeket művelt, hogyan váltak e növények évezredek során az emberiség ma is nélkülözhetetlen élelmiszerei közé, életének fontos részeivé.

Karácsonyi partnertalálkozó a Chemturánál
(Demes Gabriella)
Ismét ünnepi hangulat fogadta a meghívott vendégeket a Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepének hagyományos karácsonyi partnertalálkozóján, amelyen egyfajta számvetésként a Chemtura 2011. évi eredményit és a jövőre vonatkozó terveket, újdonságokat ismerhették meg a meghívottak.

Szélsőségesen csapadékos év után, szélsőségesen száraz esztendő
(Vadász Vilmos)
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakembere – egyfajta évértékelőként – a szintén szélsőséges, de a 2010-es esztendőtől merőben eltérő 2011. év időjárását tekinti át a növénytermesztés szempontjából.

Force 1,5 G – nincs kockázat! (x)
(Vereczkey Katalin)
Talajfertőtlenítő granulátum a Syngentától a kukoricatermesztők számára.

Egész évben kiskert. Januári teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)
Az Agrofórum most induló, új sorozata a házkörüli veteményeskertek és gyümölcsösök világát idézi meg, melyben hónapról hónapra foglalkozunk majd a veteményessel, a gyümölcsöt termő fákkal és bokrokkal, áttekintjük az időszerű teendőket. Időről időre rápillantunk egyes dísznövényekre és kitérünk a kerttel kapcsolatos egyéb feladatokra.

Legyen mákja ebben az évben is! (x)
(Dr. Czinege Erik)
A Yara tápanyag-ellátási javaslata máktermesztők számára.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(MZs – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (19.) Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei
(Dr. Heszky László)
A sorozat mostani és elkövetkező részeiben, a növényi géntechnológia vagy „Zöld Biotechnológia” gazdasági jelentőségével, továbbá a kereskedelmi forgalomba került transzgénikus (GM) fajták termesztésének helyzetével és tapasztalataival foglalkoznak.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Fás szárú energianövények termesztése (7.) Energiaültetvények: telepítés utáni növekedés és fejlődés
(Dr. Gyuricza Csaba)
A fás szárú energianövények telepítését követően az első évben elvégzett ápolási munkák – és különösen a gyomszabályozás – határozzák meg a teljes ültetvény sikerességét. Azonban mielőtt részletesen számot adnánk ezek módszereiről, most a telepítést követő növekedés és fejlődés legfontosabb tudnivalóit mutatjuk be.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

1996-ban jelentek meg az első uniós jogszabályok a zöldség-szaporítóanyag termesztésben
(Ertseyné Dr. Peregi Katalin, Rényi László)
A zöldség-szaporítóanyag termesztés jogi szabályozásának területén azt igyekszik áttekinti az írás, hogy az uniós szemlélet valóban beépült-e a hazai rendszerbe, milyen pozitív vagy negatív változásokat hozott, és merre tartunk most.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A termőre fordulás gyorsítása
(Dr. Szalay László)
A fák gyors termőre fordulásának titkait nagyon régóta fürkészik a gyümölcstermesztők, és a szakmai fogások már a régi szakkönyvekben is le voltak írva, melyek közül a legfontosabbakat mutatja most be a szerző a koronanevelés során.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Kálium a szőlőtalajokban
(Dr. Zanathy Gábor)
Szőlőtalajaink káliumtartalma és káliumszolgáltató képessége gyakran igencsak eltérő. Még a káliumban gazdag talajok sem feltétlenül biztosítják a szőlő kielégítő K-ellátását. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes áttekinteni a talajban található káliumformákat, a káliumfelvételt befolyásoló tényezőket, az alaptrágyázás szempontjait, valamint az egyes talajvizsgálati módszereket és eredményeiket.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Gépmúzeumok – muzeális gépgyűjtemények (2.). Gépmúzeum Mezőkövesden (1.)
(Dr. Szekeres Béla)
A „Matyóföld” fővárosába, Mezőkövesdre látogatónak feltétlenül időt kell szentelnie  a Mezőgazdasági Gépmúzeum megtekintésére. Ez az országos hírű, de ma már nemzetközi érdeklődést is kiváltó intézmény Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb skanzen jellegű szabadtéri múzeuma, ahol a paraszti uradalmi, valamint kis- és családi gazdaságokban egykor használt eszközök, gépek, agrártörténeti emlékek hihetetlenül gazdag gyűjteményét őrzik.

A legnagyobb agrár seregszemle 2012-ben: AGROmashEXPO (x)
2012. január 25-28. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban egy átfogó agráripari fórum, az AGROmashEXPO várja a látogatókat, ahol a széleskörű gépválaszték mellett az input és a logisztika is egyre erősödő kínálattal jelentkezik.

Újdonságok a hannoveri Agritechnica 2011 mezőgazdasági gépkiállításon. Tudósítás
(Dr. Hajdú József)
Az Agritechnica több mint harmincéves történetében az eddigi legnagyobb mezőgazdasági gépkiállítást rendezték meg 2011 novemberében, Hannoverben. Jelen összeállítással a mezőgépgyártók által a szakkiállításon bemutatott újdonságokat helyezzük a figyelem középpontjába.

Väderstad Tempo – magasabb szint a precíziós vetésben. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Szezonnyitó sajtótájékoztatóra szólt a Väderstad meghívója 2011. december 1-jén, amelyen először hallhattunk a 2012. év újdonságairól. Köztük is elsősorban arról a vetőgépről, amire a magyar piac már sok éve vár a svéd gyártótól, és amelynek kifejlesztése minden idők legdrágább költségvetésű programjának tekinthető.

GAZDÁLKODJ JOGOSAN

Gazdálkodj jogosan! Tervezett témáink
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótos Attila)
Az Agrofórum, az új, agrárjogi rovatának elindításával a mai magyar mezőgazdaságban működő vállalkozások, családi gazdaságok, őstermelők és a mezőgazdasági termelésben, kereskedelemben tevékenykedők érdeklődésére számot tartó témákban, illetve az agrárjog aktualitásai terén – közérthető nyelven, gyakorlatias szempontok alapján – igyekszik jogi ismeretterjesztést nyújtani.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

„Piros pántlikámat fújdogálja a szél…” A 80. éves Andrásfalvy Bertalan köszöntése
(Dr. Oláh István)
2011. november 19-én, stílusosan megválasztott helyszínen, az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében, köszöntötték a 80 éves Andrásfalvy Bertalan néprajztudós professzort, születésnapja alkalmából.

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. Egy kiállítás nem látható hasznáról
(Kurucz Miklós)
Minden rangosabb kiállítás után összegzést hallunk. A szervezők, a rendezők a rendezvény eredményességét igyekeznek bizonyítani a bemutató felület nagyságával, a kiállítók számával, a látogatók tömegével, a megkötött üzletek értékével, esetenként az étel-italkóstolók vitathatatlan népszerűségével. Nem volt ez másképp a 2011. évi OMÉK esetében sem.

Agrármúltunk nagyjai. Rubinek Gyula (1865-1922)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Rubinek Gyula életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Melléklet: Az AGROFÓRUM 22. évfolyam (2011) fő témakörök szerinti éves tartalomjegyzéke

A kukorica változatlanul a figyelem középpontjában
(Dr. Jolánkai Márton)
A kukorica jószerivel a teljes mezőgazdasági-élelmezési vertikum egyik alapköve, nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában is. A kukorica ugyanakkor nem csupán gazdasági súlya, de társadalmi, sőt sok tekintetben kultikus jelentősége okán is egyedülálló növény.

Tallózás külföldi szaklapokban…
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb, kukoricatermesztéssel foglalkozó, írásokból olvashatnak összeállítást.

A hazai kukoricatermesztés nemzetközi összehasonlításban
(Dr. Nagy János, Ványiné Dr. Széles Adrienn)
A Debreceni Egyetem szakemberei írásuk elején a kukorica világkereskedelme mellett, a kukoricatermesztés helyzetét mutatják be a világgazdaságban, majd a hazai piaci lehetőségeket, az export, a bioetanolgyártás, a takarmánycélú felhasználás alakulását foglalják össze az elmúlt évi adatok tükrében. Az írásuk második felében a kukorica széleskörű hasznosíthatósági lehetőségeivel ismerkedhetünk meg közelebbről.

A kukoricatermesztés jelene, jövője agrár-közgazdasági szemszögből
(Dr. Sulyok Dénes)
Megérte-e vajon 2011-ben kukoricát termeszteni? Erre a kérdésre keres egzakt választ a kukorica ágazati költségjövedelem viszonyainak elemzése során írásában a szerző.

Szemeskukorica-termesztési adatok és tapasztalatok 2011. évben
(Lukács József, Horpácsiné Zsulya Ágnes)
A szerzők e cikk keretében a hazai kukoricatermesztés 2011-es főbb adatairól, tehát a vetésterületről, az eddig betakarított termésmennyiségről és minőségről számolnak be megyei bontásban, elemezve egyúttal a termesztéstechnológiai folyamatokra hatást gyakorló időjárási tényezők alakulását.

Kukoricapiaci összefoglaló – Ismét rekordok dőlnek
(Varga Edina, Potori Norbert)
Noha a világ kukoricatermelése rohamléptekben nő, mégsem tud lépést tartani a felhasználással. Magyarországon az idén több mint 8 millió tonna kukoricát takarítottak be, ezzel az eredménnyel azonban csak negyedikek vagyunk az EU-tagállamok sorában. Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a többlettermés viszonylag jelentős hányadát középtávon a hazai bioetanol-ipar veszi majd fel.

A kukoricafejlődés és -termesztés 2011. évi kronológiája Somogy megyei tapasztalatokra alapozva
(Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella)
Tekintsék át az idei év klíma-szélsőségeinek hatásait a kukorica egyedfejlődésére, termesztési körülményeire, valamint a károsítók fellépésére!

Ki korán vet, korán arat (x)
(Vereczkey Katalin, Boncsarovszky Tivadar)
Korán vethető kukoricahibridek a Syngenta kínálatában.

Egy aszályos sikerév az agrotechnika szemszögéből
(Dr. Árendás Tamás és mtsai)
Az elmúlt két év jelentősen eltérő hazai termésadatait szemlélve, joggal merülhet fel a kérdés a gazdálkodókban, az agrotechnika mely területein kell fejleszteni ahhoz, hogy a kukorica ne számítson a leghektikusabban viselkedő szántóföldi kultúráink közé. A kérdésre választ nyerhetnek az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakemberei által közreadott – az idei évi martonvásári kukorica kísérleti eredményeket összegző – írás böngészése során.

Az évjárat és néhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica 2011. évi terméseredményeire
(Dr. Sárvári Mihály, Krivián Ágnes, Bene Enikő)
A hazai kukoricatermesztés eredményességét nagymértékben befolyásolja a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek növekedése. A Debreceni Egyetemen beállított kisparcellás kukorica tápanyagellátási és tőszámsűrítési kísérletek most közre adott eredményeivel e probléma megoldásához kívánunk segítséget nyújtani.

Tavaszi vetésű növényeink startertrágyázásáról (x)
(Nagy Margit)
A Fertilia Kft. megoldásait a tavaszi kapáskultúrák startertrágyázásához.

A kukorica tenyészideje
(Dr. Szieberth Dénes)
A Magyar Kukorica Klub szakembere írásában a kukorica érettségét megítélő különféle szempontokat, valamint a különböző érésidő meghatározási módszereket és ezek egységesítésének problémáját, továbbá a tenyészidő és a termőképesség összefüggésének ismérveit tárja az olvasó elé.

A kukorica hibridek növényszám reakcióját meghatározó tényezők eltérő csapadékellátottságú környezetben
(Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter)
A szerzők a növényszám és a terméskomponensek, valamint a növényszám és a termésstabilitás közötti összefüggések több évtizedre kiterjedő vizsgálati eredményeit adják közre martonvásári kisparcellás kukoricahibrid kísérletek alapján.

Dow Seeds – a legjobbat adjuk magunkból! (x)
A Dow Seeds az új szériás hibridjeit ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

A GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2011. évi eredményeiből
(Dr. Ruthner Szabolcs, Petőházi Tamás)
A GOSZ-VSZT szakemberei az általuk beállított posztregisztrációs fajtakísérletek éréscsoportok szerinti adatainak főátlagait, továbbá az egyes kísérleti helyek terméseredményeit adják közre táblázatos formában.

Kipróbált megoldások különböző kukorica gyomirtási helyzetekben (x)
(Salamon György)
A Nufarm Hungária Kft. különböző gyomirtási technológiákat ajánl a jövedelmező kukoricatermesztéshez.

A Top20 kisparcellás összehasonlító kukorica kísérletek 2011. évi eredményeiből
(Dr. Szieberth Dénes)
Az írásból a Magyar Kukorica Klub Top20 hibrid kukorica kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteinek 2011. évi éréscsoportonkénti összefoglaló eredményeit és a helyenkénti terméseredményeket tekinthetik át táblázatos formában.

Amiről a szegedi kukoricák bemutatóján beszéltünk 2011 őszén
(Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté)
A kukoricatermesztésre hatást gyakorló tényezők értékelése során (időjárás, műtrágyázás, növényvédelem, gyomirtás) három egymástól markánsan eltérő évjárat (2009-2011) adatait, valamint a kukoricanemesítési szempontokat, stratégiákat ismertetik írásukban a szegedi Gabonakutató szakemberei.

Duo System – Speciális megoldás a kukorica gyomirtásában (x)
Ismerjék meg a BASF két részből álló gyomirtási rendszerét, melynek egyik eleme a Focus Ultra ellenálló kukoricahibrid, a másik pedig a szuper-szelektív egyszikűirtó szer, a Focus Ultra.

Szemesnek korait, silónak későbbi hibridet válasszunk!
(Dr. Marton L. Csaba és mtsai)
A kukoricatermesztés gazdaságosságának biztosítása érdekében folyamatosan alkalmazkodni kell a – közgazdasági és ökológiai – környezet kihívásaihoz. A termesztett kukoricahibridek tenyészidejének változása egy ilyen érdekes alkalmazkodási folyamat eredménye. Ennek a folyamatnak az alakításában szerepet játszó néhány tényezőt emeltünk ki ebben a cikkben.

Az ezerarcú kukorica felhasználása hazánkban
(Hungrana Kft.)
Az írásból arra kaphatnak választ, milyen termékek előállításában játszik fontos szerepet a kukorica az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari cége, a Hungrana Kft. szabadegyházi gyárában.

Principal^® Plus a kukorica gyomirtó szer (x)
(A. Gy.)
A DuPont új kombinált hatóanyagú gyomirtó szerét ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Herbicid-károk, tápelemhiány tünetek kukoricán
(Dr. Bónis Péter és mtsai)
Ebben a tünetfotókkal gazdagon illusztrált összeállításban a kukorica termesztés-technológiájában leggyakrabban alkalmazott gyomirtó szerek által kiváltott szimptómákon kívül a nitrogén-, a foszfor-, a kálium-, a magnézium-, a kén és a cinkhiány jellegzetes tüneteit, valamint néhány, az időjárási tényezők által okozott kárképet mutatunk be a teljesség igénye nélkül.

Spirit – kukorica-gyomirtás újragondolva (x)
(Lukács Domokos)
Ismerje meg a Makhteshim Agan Hungary Zrt. új kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomagját!

Az amerikai kukoricabogár 2011. évi biológiai ciklusa, kártételi és védekezési tapasztalatok Tolna megyében
(Dr. Vörös Géza)
A szerző arra tekint vissza írásában, hogy a bogarak érési táplálkozásának, párzásának és tojásrakásának nem kedvező 2010. év nyári és kora őszi hűvös, esős időjárása után, milyen erősségű lárvakártételre számíthattunk 2011 tavaszán, és ehhez mekkora imágó-rajzás párosult a nyár folyamán Tolna megyében.

A kukoricamoly Magyarországon
(Dr. Szeőke Kálmán)
Az írásból egy közismert mezőgazdasági kártevő, a kukoricamoly fejlődési alakjait, életmódját, kártételi jelentőségét, továbbá az ellene irányuló védekezési lehetőségeket, valamint ehhez kapcsolódóan különböző technológiai kérdéseket (légi vagy földi gépes kijuttatás, időzítés, kombinációk, szerrotációk, a fejlesztés várható irányai) tekinthetnek át.

Megkérdeztük a felhasználókat 2011-ben is (1.) (x)
Gyakorlati szakemberek vallanak az Arysta Magyarország Kft. által forgalmazott Santana 1G talajfertőtlenítő készítményről.

A siker „Kovácsai” – avagy a tengernyi tengeri titka. Riport
(Kosztolányi Attila)
A Hajdú-Bihar megyében gazdálkodó Kovács Sándort és fiát, ifj. Kovács Sándort arra kértük fel, mutassák be a családi gazdaságukban kamatoztatott kukoricatermesztési tapasztalataikat. Adjanak számot az idei kiváló terméseredményeikről, a Magyar Kukorica Klub által életre hívott 3. Kukorica Termésversenyen, száraz kategóriában elért országos 3. helyezésről, valamint azok hátterét adó termesztéstechnológia leglényegesebb elemeiről.

Hírek Szekszárdról

Eredményes kukoricatermesztés mulcshagyó technológiával. Riport
(Kosztolányi Attila)
A szákszendi Hartmann Farm Kft. tulajdonosával, Hartmann Imrével és vejével, Takács Andrással a Magyar Kukorica Klub által meghirdetett és az Agrofórum révén is támogatott 3. Kukorica Termésversenyben a szántás nélküli kategóriában 1-2. helyezést elért szakemberekkel kukoricatermesztési gyakorlatukról, a 2011-es év tapasztalatairól beszélgettünk.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

Az agrárpolitikáról
(Dr. Bódis László)
Az agrárpolitika, Nemzeti Vidékstratégia címen, főbb vonatkozásaiban már napvilágot látott, sőt számos fórumon ismertették is széles e hazában a minisztérium vezetői. Mi sem kerülhettük meg a kérdést…

Vetésszerkezeti változatok a gazdaságméret függvényében
(Dr. Izsáki Zoltán)
Az írás arra keresi a választ, hogy az elmúlt két évtizedben a szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetét az üzemméret-változások milyen mértékben befolyásolták.

10 évre szóló nemzeti vidékstratégia
(Dr. Rózsás Attila)
Vállalkozói vélemény a Nemzeti Vidékstratégiáról.

Mikó Ferenc magánvéleménye a Nemzeti Vidékstratégiáról. Riport
(Dr. Bódis László)
Egy méltán elismert mezőgazdasági termelőt, Mikó Ferencet a Nemzeti Vidékstratégiáról kérdeztük.

Az FHB Termőföldindex
(Molnár Zsolt)
„És mégis mozog a föld” címmel rendezett földbirtok-politikai konferenciánkról novemberi lapszámunkban már adtunk egy összefoglalást, amely az előadások szerkesztett változatát, a hozzászólásokat és egy írásbeli véleményt is tartalmazott. Múlt havi lapszámunkban jeleztük, hogy az FHB Ingatlan Zrt. vezérigazgató helyettese, Molnár Zsolt az FHB Termőföldindexről elhangzott előadását még néhány adattal kiegészítené, most ezt közljük.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Arcképcsarnok. „Óriási öröm a múlt élményeit újra élni.” Beszélgetés dr. Tomcsányi Pállal és Tomcsányiné Szemere Saroltával
(Dr. Bódis László)
Az e havi Arcképcsarnokban Tomcsányiné Szemere Sarolta aranykoszorús kézműves mester és prof. Tomcsányi Pál Széchenyi-díjas akadémikus vallanak magukról, az életpályájukról, a munkásságukról.

Az Agrár Széchenyi Kártyáról. Jobb, mint a forgóeszközhitel
(Kurucz Miklós)
Ez írás az Agrár Széchenyi Kártyát (ASzK) veszi „górcső alá”, amely szemben a forgóeszközhitellel, a mezőgazdaság speciális szempontjait jobban figyelembe vevő, új forrás lehet a pénzügyi nehézségek áthidalására.

Mag 25
Mag 25 címmel meghirdetett ünnepi rendezvényre voltunk hivatalosak az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Tessedik Sámuelről elnevezett termébe 2011. november 15-én. A negyedszázados MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet szakfolyóirat születésnapját ünnepeltük.

Mag-köszöntő
(Dr. Bódis László)

Őszi kalászos helyzetkép november elején
(Lukács József)
Rövid helyzetelemzés az őszi kalászosok 2011. évi vetési szándékáról, a november elejéig elvetett területek nagyságáról, a vetések állapotáról.

Tájfajták tudatosan
(Ertseyné dr. Peregi Katalin)
A tájfajták szélesebb körű használata a fogyasztói választékbővítés mellett, betölthet komoly hiánypótló szerepet is. Aki azonban tájfajták termesztésével foglakozik, az tudja, hogy itt is az egészséges, és nem súlyosan leromlott, jó minőségű szaporítóanyag az alapja a sikeres termesztésnek. Jogos elvárás volt tehát, hogy az EU lépjen, és ne tiltsa a tájfajták – akár piacra is – termelését. A rendeletek már megszülettek, amelyek legfontosabb elveit és közös vonásait tekinti át ez az írás.

Veszélyes növénybetegségek (I./11.) A búza és kukorica fuzáriózisa
(Dr. Fischl Géza, Dr. Békési Pál)
A veszélyes növénybetegségek közül most kiemelten a búza és a kukorica fuzáriózisával, az azt kiváltó kórokozók biológiájával, a betegség járványtanával és tüneteivel, valamint a védekezés genetikai, agrotechnikai, vegyszeres lehetőségeivel foglalkozunk.

Zantara – a Bayer CropScience új kalászos fungicidje (x)
(Farády László)
Megérkezett a kalászos fungicidek legújabb generációjának képviselője, a bixafén, mely Magyarországon a tebukonazollal kombinációban, Zantara néven már 2012-ben a növényvédelmi gyakorlat rendelkezésére fog állni.

VI. Magyar Növényorvos Nap – 2011. Tudósítás
(Molnár Zoltán)
Tudósításunkból a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara szervezésében megtartott VI. Növényorvos Napon elhangzott előadásokba nyerhetnek betekintést.

Tovább erősítette pozícióját a Makhteshim Agan. Tudósítás
(Dr. Demes György)
A Makhteshim Agan Hungary Zrt. idei kereskedelmi rendezvényét „2011. évi tapasztalatok – 2012. évi  várakozások” mottóval tartotta meg 2011. október 27-én, Budapesten. A Makhteshim Agan vezérigazgatója előadásában a világban és Európában, illetve ezzel összefüggésben a cég tulajdonszerkezetében bekövetkezett változásokat vázolta. A Makhteshim Agan Hungary Zrt. kereskedelmi vezetője a cég 2011. évi kereskedelmi eredményeiről számolt be, majd megismerhettük a 2012. év újdonságait is.

Az EU vízpolitikája és a növénytermesztés vízhasználata
(Dr. Szinay Miklós)
Az írás arra irányítja rá a figyelmet, hogy a Víz Keretirányelv (VKI) gyökeresen új követelményeket támaszt és egyben új lehetőségeket teremt a vízgazdálkodás különböző területein, melyhez a mezőgazdaságban is szükséges a paradigmaváltás. Rámutat, hogy az energiamérleg elvén alapuló öntözést és a vízelvezetésen alapuló belvízgazdálkodást (mint nem fenntartható rendszereket), fel kell, hogy váltsa a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, tényezői alapján kialakított vízpótló (ökohidrológiai) öntözés és a csapadékgazdálkodás.

Elfeledett értékeink – gyógynövények. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Október végén Kunadacsra, a Traditional and Wild program bemutatkozó eseményére kapott meghívást az Agrofórum, ahol a vadon termő gyógynövények hasznosítása iránt elkötelezett szakemberek több megközelítésből is arra keresték a választ, hogyan lehet a gyógynövénygyűjtés ismét elismert és jövedelmező munka Magyarországon.

Terménypiaci összefoglaló
(MZs – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

Tanuljunk „géntechnológiául” (18.) A gazdasági növények genetikai módosításának tudományos jelentősége és stratégiái.
(Dr. Heszky László)
A Tanuljunk Géntechnológiául sorozat eddigi részeiben megismertük a földi élet lényegét, információját és bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk annak módosítására. A IV. fejezet következő részeiben a kultúrnövények géntechnológiai módosításaival, tudományos és gazdasági jelentőségével, a kereskedelmi forgalomba került GM-fajták és hibridek termesztési tapasztalataival, előnyökkel és hátrányokkal stb. foglalkozunk. A jelenlegi részben pedig a növényi géntechnológia tudományos jelentőségét és a kultúrnövények módosításainak főbb irányait mutatjuk be.

Fás szárú energianövények termesztése (6.) Energiaültetvények létesítése – ültetési alapanyag és telepítés
(Dr. Gyuricza Csaba)
A fás szárú energianövények termesztését és felhasználását bemutató sorozatunkban ezúttal az ültetési alapanyagokat és a telepítés módszereit mutatjuk be.

Gondolatok az idei év vöröshagyma termesztésével kapcsolatban
(Némethyné Dr. Uzoni Hanna)
Az Agrofórum ez évi 8. számában már részletesen tárgyaltuk a vöröshagyma-termesztők bizonytalan helyzetét a termesztés jövedelmezőségét illetően. Ezen írás pedig a kilábalás lehetőségeit (szövetkezés, megfelelő fajtaválasztás, áttelelő hagymatermesztés stb.) igyekszik most bemutatni a nehéz helyzetből.

Miért piros a zöld alma?
(Dr. Szalay László)
A címben feltett kérdésre a válasz a metaxénia jelenségben rejlik, melyet a Granny Smith zöld alma példáján keresztül jár körbe az írás.

A kálium jelentősége a szőlőben (1.)
(Dr. Zanathy Gábor)
Tekintsék át a kálium szerepét a szőlő víz- és szénhidrátforgalmában, fagytűrő képességében, hajtás- és gyökérnövekedésében, termésmennyiségében és minőségében, valamint az ellenálló képességének vonatkozásában!

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(24.) Betakarítás röntgensugárral
(Dr. Bense László, Nagy István)
A figyelemfelkeltő című írás nem mással, mint a burgonya betakarításával foglalkozik, és annak gépi eszközeit, az egyes változatok felépítését és működését mutatja be a régmúlttól napjainkig.

Gépésztalálkozó Mezőkövesden
(Dr. Szekeres Béla)
A mára hagyományosnak mondható XIII. Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozót az idei év szeptemberének első szombatján tartották Mezőkövesden. Az új szlogen, „begépesítjük Mezőkövesdet”, a való igazságot tükrözte, hiszen közel 100 gyönyörűen restaurált, működő öreg traktor, autó, teherautó és motor pöfögve, csühögve, manapság aligha ismert és hallható hangokat produkálva vonult végig a városon, a városlakók legnagyobb ámulatára és örömére.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. Vállalkozásról, családról, ünnepről
(Kurucz Miklós)

Agrármúltunk nagyjai. Bakó Gábor (1871-1948)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Bakó Gábor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

„És mégis mozog a föld”. Összefoglaló az Agrofórum konferenciájáról
(B. L.)
Ezzel a késő középkorból vett címmel rendezte birtokpolitikai tárgyú konferenciáját az Agrofórum az OMÉK-on, 2011. október 1-jén, melyen az agrártárca hosszú távú földbirtok-politikáját, a termőföldet, a birtokméretet, valamint az FHB termőföld-indexet tűztük napirendre.

Az agrártárca hosszú távú földbirtok-politikája
(Dr. Ángyán József)
A konferencián elhangzott tájékoztató az agrárstratégia alapvetésének tekinthető földbirtok-politikáról.

Hazánk kincse, a termőföld
(Dr. Németh Tamás)
Részletek prof. Németh Tamás akadémikus, MTA főtitkár konferenciánkon elhangzott előadásából, melyben nemzeti kincsünkre, a termőföldre, valamint az okszerű földhasználatra hívta fel a figyelmet.

Birtokméret, felszereltség, hatékonyság
(Dr. Kapronczai István)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója előadásában megvizsgálta, miként hat a nemzetgazdaság teljesítményére, a foglalkoztatásra, az élelmiszer-ellátásra, a jövedelemtermelésre, a meglévő eszközök értékmegőrzésére a mezőgazdaság üzemi szerkezetváltása.

Tisztelt Államtitkár Úr! Írásbeli hozzászólás a konferenciához
(Szerényi Zoltán)
A birtokpolitikai tárgyú konferenciánkhoz kapcsolódó írásbeli hozzászólás, mely számos ponton vitatja a birtokpolitikai elképzeléseket.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Szövetkezetek: tegnapelőtt, tegnap, ma és holnap…
(Dr. Szabó G. Gábor)
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének szakembere írásában a szövetkezés gazdasági és társadalmi előnyeire mutat rá – nemcsak a múltat és a jelent, hanem a jövőt is alapul véve.

Könyvismertetés. Szabó G. Gábor: Szövetkezetek az élelmiszergazdaságban
(AF)

Új elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer
(AF)
Az új elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszerről adunk tájékoztatást, melyet az MVH ez év szeptemberétől folyamatosan kíván bevezetni.

Megindult a területalapú támogatások kifizetése
(AF)
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke közös sajtótájékoztató keretében indította el a területalapú támogatások (SAPS) előlegfizetését, október 17-én.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

A napraforgó jelentősége a világon és hazánkban
(Dr. Pepó Péter)
A Debreceni Egyetem szakembere írásban a napraforgó világban és hazánkban betöltött szerepét tekinti át az elmúlt évtized adataink tükrében.

A napraforgó és a fönntartható gazdálkodás…
(Dr. Somogyi Norbert)
E cikk keretében a francia nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INRA) által a nyár folyamán Toulouse-ban szervezett napraforgós szakmai programról olvashatnak, melynek középpontjában a különböző gyomirtási eljárások alkalmazásának és az egyes megoldások sokféleségének vizsgálata, talajművelési és tőszámkísérletek, valamint a napraforgó genetikai sokféleségének tanulmányozása és a vad fajok használhatósága a gyakorlati nemesítésben álltak.

Az amerikai kukoricabogár alkalmazkodóképességéről
(Dr. Keszthelyi Sándor)
Nemrég látott napvilágot a tudományos szaksajtóban egy agrárszenzációként robbanó hír, miszerint az amerikai kukoricaöv legjelentősebb tagállamának számító Iowában olyan amerikai kukoricabogár lárvákat találtak, melyek ellenállónak bizonyultak az ellenük kifejlesztett Bt-kukoricával szemben. E probléma hátterét, ill. a megoldási lehetőségeit összegzi a Kaposvári Egyetem szakembere írásában.

Összekapcsolódott a múlt és a jövő (x)
Az MTA TAKI szakemberei ez év elején indították útjára az Agrokémia és Talajtan online-t (ATON).

Arcképcsarnok. „A tanyavilág Mórahalom édesanyja…” Beszélgetés Csányi Lászlóval
(Dr. Bódis László)
Az Agrofórum gazdákkal, tudósokkal, sőt miniszterekkel is készített már interjút, de önkormányzati vezetőkkel még nem. Most mégis erre vállalkoztunk Mórahalom alpolgármesterével, melynek apropója két korábbi rendezvény volt, amely a Szerbia-Magyarország projekt keretében valósult meg a Heller tanyán, és Mórahalmon, a Rozsmalomban.

Kertészképzés a Gellérthegy lábánál. Tudósítás
(B. L.)
Jubileumi ülésen emlékezett a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusa a kertészképzés százötven éves múltjára, az Őszi Kertészeti Napok keretében október 14-én.

A Magyar Növénynemesítők vándorgyűlése Tihanyban. Tudósítás
(Dr. Oláh István)
A Magyar Növénynemesítők Egyesületének idei vándorgyűlése középpontjában a víz, azon belül a hazai vizeink ökológiája, a víz szerepe a növényi produkcióban állt.

Lehet, hogy rosszul gondolom…
(B. L.)
A tanyaprogramról, ahogy azt lapunk munkatársa látja.

20 éve „nyomjuk”, avagy egy érett cég új köntösben (x)
(Dr. Horváthné Szigedi Katalin)
Már két évtizede az irodatechnikai piac meghatározó szereplője a Print Copy Kft.

Terménypiaci összefoglaló
(MZs – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

Tanuljunk „géntechnológiául” (17.) Szakkifejezések III.
(Dr. Heszky László)
Az előző 11-16. részekben a transzgénikus (GM) fajták nemesítésének alternatív módszereit mutattuk be. A korábbi I-II. fejezetekhez hasonlóan ezt a III. fejezetet is a szakkifejezések ismertetésével fejezzük be.

Energetikai célú kukoricatermesztés
(Balla István, Tarnawa Ákos)
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete 2004-ben indította azt a szántóföldi kísérletsorozatot, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy különböző termőhelyeken a bioetanol előállítására kinemesített kukoricahibridek milyen agrotechnikával termeszthetőek a legjobb eredménnyel. Mivel a kukorica termesztéstechnológiájának két nagyon fontos eleme a hibridválasztás és a tápanyagellátás, így a most ismertetésre kerülő kísérletek során ezt a két változót emelték ki a szerzők.

A görögdinnye-termesztés 2011. évi tapasztalatai
(Balázs Gábor)
Az írásból nemcsak azt tekinthetik át, hogyan alakult az idei szezonban a hazai görögdinnye-termesztés és -piac, hanem betekintést nyerhetnek a termesztők által alkalmazott termesztéstechnológia elemeibe is.

Tapasztalataim az olaszországi gyümölcstermesztéssel kapcsolatban (2.)
(Dr. Szalay László)
Az elmúlt években több alkalommal is járt rovatvezetőnk tanulmányúton a gyümölcstermesztő nagyhatalom hírében álló Olaszországban. Legutóbb idén júniusban a FruitVeB szervezésében Emilia-Romagna tartományban. Mostani cikkében a kajszitermesztéssel, azon belül a fajtahasználattal, valamint a művelési rendszerekkel kapcsolatos ott szerzett benyomásait osztja meg olvasóinkkal.

Ökoszőlészek és egyéb állatfajták
(Dr. Zanathy Gábor)
A „Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásával” téma iránti érdeklődők most az ECOWIN-projekt szeptemberi rendezvényéről szóló tudósításunkat olvashatják el, melyben a környezetkímélő szőlőtermesztés, a mezőgazdaság és környezetvédelem összhangját mutatjuk be a Pannonhalmi borvidéken.

Irányt mutatunk – KITE Show, 2011
(Dr. Jóri J. István)
A KITE Sárbogárdi alközpontjába szervezett nagyléptékű szánföldi álló- és mozgó bemutatón látottakról készített részletes beszámolók számos szaklapban olvashatók. Jelen közleményben a konkrétumok mellett néhány gondolatot is megosztunk olvasóinkkal a KITE elmúlt 15-20 évének tevékenységeiről, eredményeiről.

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(23.) Gépkombinációk cukorrépára
(Dr. Bense László, Nagy István)
A betakarító gépeket bemutató sorozat mostani részében a cukorrépa-betakarítás technológiájának változását, az egyes gépkombinációkat tekinthetik most át egyfajta történeti sorrendben, ahogyan a hárommenetestől a kétmenetesen keresztül eljutottunk az egymenetes betakarításig.

„Ez a gép a növényvédelem és a folyékony műtrágya kijuttatás terén…” Riport (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati szakemberek vallanak az Axiál Kft. kínálatában szereplő Berthoud Raptor permetezőről.

Új generációs Bobcat teleszkópos rakodók az OMÉK-on
(dgy)
A Bobcat a változó felhasználói igényeket figyelembe véve egy teljesen új teleszkópos rakodóval jelent meg az idei OMÉK-on. Az új fejlesztés vélhetően előszele a márka megújulásának.

Iparvágány átadás… a CLAAS Hungária Kft.-ben. Tudósítás
(dgy)
A CLAAS csoport igazgatótanácsának részvételével a CLAAS Hungária Kft. törökszentmiklósi gyárában ünnepélyes keretek között új iparvágány átadására és egy létesítendő Fejlesztési Centrum alapkőletételére került sor 2011 októberében.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapban a szelídgesztenyéről megjelent érdekesebb írásról olvashatnak.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. Egy sajátos versenyképességi lehetőségről
(Kurucz Miklós)
A jegyzet mostani részében az eredetvédelemi és minőségtanúsítási rendszerről mint versenyképességi lehetőségről olvashatnak.

Agrármúltunk nagyjai. Gróf Károlyi Sándor (1831-1906)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Gróf Károlyi Sándor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

In memoriam Nyikos József (1960-2011)
A Makhteshim Agan Hungary Zrt. kereskedelmi képviselőjére emlékezünk.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

Hetvenkét éves tanulságok
(Dr. Inczédy Péter)
Az elmúlt években többször is nekiveselkedtünk az ún. „földkérdés”-nek, de valahogy mindig „árnyékra vetődtünk”. Valahányszor szerzőt kerestünk a földtulajdon, földbérlet, földhasználat stb. témakörök kifejtésére, az európai országok gyakorlatának bemutatására, végül is nem akadt vállalkozó a téma áttekintésére és megírására. Most viszont azért közöljük ezt a cikket, mert vitaindítónak szánjuk, és várjuk véleményüket. Talán a döntéshozók munkáját is segítheti, ha sikerül egy-két dolgot tisztázni, és nem futunk bele olyan csapdákba, amelyek a kellő ismeret hiányában utólag zsákutcának bizonyultak.

FÓKUSZBAN A TALAJMŰVELÉS

Meddig jutottunk a talajállapot károk enyhítésében?
(Dr. Birkás Márta)
A szerző a 2010. csapadékos évben a talajokon keletkezett károkra utalva tekinti át a lehetséges talajgyógyítási teendőket. Előbb a nyári tennivalókat veszi sorra, és illeti kritikával a mulasztásokat. Bemutatja az őszi és tavaszi művelések nyomán keletkezett károkat, utal azok következményeire a sajátos tavaszi és nyári, jobbára száraz időszak alatt. Írása végén nyomatékosítja, a talajok kímélő és javító művelését 2012-ben is folytatni kell.

Határszemlék Józsefmajor térségében
(Dr. Birkás Márta)
Hatvan környéki gazdálkodók – dr. Birkás Márta vezetésével – elhatározták, hogy évente háromszor megnézik, megszondázzák és „megássák” egymás földjei közül azokat, amelyek vagy szebbek, vagy valamilyen okból problémásabbak a térségi átlagnál, ugyanis e szemlék lehetőséget adnak a talajállapot-vizsgálatokon keresztül a talajok jobb megismerésére, a növények fejlettségének sokoldalú értékelésére, a betegségek megvitatására. E cikk most a kezdeményezés eddigi tapasztalataiba enged betekintést.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Ahol az elmélet találkozik a gyakorlattal. Riport
(Kosztolányi Attila)
Egy ambiciózus, kiváló kukoricatermesztő hírében álló fiatal gazdát kértük fel arra, hogy egy beszélgetés keretében mutassa be olvasóink számára a náluk alkalmazott talajművelési gyakorlatot, az ezen a téren szerzett ismereteit.

A talajművelés helyzete és kilátásai
(Dr. Birkás Márta és mtsai)
A talajvédő művelés az európai országokban különböző utakon, nemzeti sajátosságokkal együtt kezdődött el. A sajátságosságok az eltérő ökológiai feltételekből, a tudományos eredmények elfogadásából, a hagyományok és a külső hatások küzdelmének kimeneteléből fakadnak. E tanulmány célja a talajművelés térségi helyzetének elemzése, és a talajvédő művelési rendszerek jövőjének bemutatása.

Hogyan válasszunk… (16/1.) Felszínegyengető és tömörítő eszközt
(Dr. Jóri J. István)
A sorozat mostani részében a felszínegyengető, ill. tömörítő eszközök rendeltetését, felépítését, felszereltségét ismerhetik meg közelebbről.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Állami elismerésben részesült őszi búza fajták 2011. évi kísérleteinek növénykórtani eredményei
(Hertelendy Péter, Birtáné Vas Zsuzsanna)
A 2010/2011. évi vegetációs időszakban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, valamint a Vetőmag Szövetség és Terméktanács megrendelése alapján 12 állomáson állította be az állami elismerésben részesült őszi búzafajták kísérletét, melynek eredményeit adják most közre a szerzők írásukban. Mindezt annak érdekében is teszik, hogy egy adott fajta kiválasztásánál, ismerve annak esetleges növénykórtani jellegű gyengéit, a termesztők kellő időben fel tudjanak készülni a védelemre.

Őszi búza kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2011 (2.)
(GOSZ, VSZT)
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Terméktanács (VSZT) táblázatos formában adja közre az általuk szervezett őszi búza kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek fontosabb szemtermésre vonatkozó (fehérje-, nedvessikér-tartalom, szedimentációs-index, alveográfos W-érték) eredményeit.

Veszteség vagy nyereség? Növényszegélyek létesítése (x)
(Pecze Rozália)
A Syngenta Kft. erőfeszítései a talaj-, a víz- és a biológiai sokféleség megőrzésére.

Raktári kártevők visszaszorítása kovaföld felhasználásával
(Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Pál-Fám Ferenc, Dr. Csöndes Izabella)
Az Agrofórum hasábjain korábban megjelent tanulmányukban már beszámoltak a szerzők a kovaföld terményszárításra való alkalmazhatóságáról. A cikket akkor úgy zárták, hogy e természetes eredetű, szervetlen anyag egyéb – mezőgazdaságban, szűkebben terménytárolásban tapasztalható – pozitív hatásairól is reményeik szerint beszámolhatnak. Most a magyar kovaföld raktári kártevőkre gyakorolt esetleges pusztító hatását vonták be vizsgálataikba, melynek eredményeiről ad számot ez az írás.

Engedélyt kapott a pirazol hatóanyag-család első tagja. Riport (x)
(Kosztolányi Attila)
A portfolió-megújítás újabb lépéseként egy teljesen új hatóanyagot fejlesztett ki a Syngenta a kalászos gombabetegségek ellen is, izopirazam néven, mely a pirazol hatóanyag-család – mint a legújabb fungicid generáció – első tagja. Az izopirazámról, a hazai piacra való bevezetés terveiről kérdeztük a Syngenta termékmenedzserét, Kurtz Györgyöt.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban… bekövetkezett szervezeti és működési változások
(MgSzH)
A területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfélcentrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény került megalkotásra, melyet most olvasóink is megismerhetnek közelebbről.

Arcképcsarnok. „A tagjaink bizalma ad okot az optimizmusra.” Beszélgetés Molnár Bélával
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés a Dunakanyar Szövetkezet elnökével.

Hetven éves hívatlan vendég: az amerikai fehér medvelepke
(Dr. Szeőke Kálmán)
Egyesek szerint az amerikai fehér medvelepke szinte az elfelejtett kártevők közé tartozik. Mi lehet az oka ennek a vélekedésnek? Valóban felejthető kártevőről lenne szó? Valóban eltűnőben van-e a hajdan rettegett inváziós lepkefaj? A felvetett kérdések megválaszolása mellett, úgy gondoltuk érdemes feleleveníteni nemcsak a kártevő életmódját, hanem az ellene irányuló védekezés lehetőségeit is.

Kettős hatásmóddal a kalászosok őszi kártevői ellen (x)
(Lucza Zoltán)
Ismerjék meg a Syngenta Kft. 2011-től forgalmazott új rovarölő szerét, az Eforia 65 ZC-t (tiametoxam+lambda-cyhalotrin), melyet a kalászosok állománykezelésére ajánlanak.

Kalászosok a figyelem középpontjában. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Sumi Agro Kft. szervezésében idén szeptember 5-e és 6-a között került megrendezésre az immár XIII. Kalászosgabona Fórum Visegrádon, a Hotel Silvanusban. A tavalyi év után, amikor is az extrém időjárás kihívásai volt az egyik fő téma, az idei tanácskozás középpontjában a magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései, a gabonapiac kilátásai, az őszi kalászos vetőmaghelyzet, és nem utolsósorban az elmúlt évi, talajokat sújtó károk utáni talajszerkezet-javító talajművelés lehetőségei álltak.

Őszi búza – Linzer Agro Trade technológiával (x)
(Vári Rita)
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. tápanyag-utánpótlási javaslata az őszi búza termesztők számára.

A szőlő, a bor, a búza (rozs, tritikálé) és a kenyér tisztelete. Tudósítás
(Dr. Oláh István)
Idén augusztusban Szent István királyunk és az új kenyér ünnepének környékén, közvetlenül az új borok megjelenése, az első szüret megkezdése előtt konferenciára és bemutatóra hívták Kecskemétre a szakmájukat szeretők, az alföldi kenyeret, szőlőt és bort tisztelők népes táborát.

Csak azt és annyit szórjunk, amennyit szükséges! (x)
Egyedi igényeknek megfelelő Gramix NPK-műtrágyák a Fertilia Kft. kínálatában.

Összefogás és erős képviselet nélkül súlytalanok vagyunk az EU-ban
(Agrárkamara)
A frissen megválasztott COPA alelnök első hivatalos külföldi tárgyalásainak fő témája a COPA-n belüli szorosabb lengyel-magyar kamarai együttműködés, a hatékonyabb közös érdekérvényesítés volt.

Terménypiaci összefoglaló
(MZs – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

Tanuljunk „géntechnológiául” (16.) GM-fajták előállítása kloroplasztisz transzformációval
(Dr. Heszky László)
Az előző 13., 14., és 15. részekben a transzgénikus (GM) fajták nemesítésének alternatív lehetőségeit és főbb lépéseit mutattuk be. A GM-nemesítés kiinduló növényei ezekben az esetekben, a sejtmagjukban tartalmazták a transzgéneket, tehát a sejtmag DNS (genom) információját módosítottuk. Az alábbiakban egy olyan megközelítést mutatunk be, mely nem a genom DNS, hanem egy sejtorganellum, a kloroplasztisz DNS (plasztom) géntechnológiai módosítására alapul.

A széndioxid-emisszió kereskedelem
(Dr. Fogarassy Csaba, Bakosné Böröcz Mária, Lukács Ákos)
Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították azt, hogy megújuló energiaforrást kell használnunk az olyan fosszilis energiahordozók helyett, mint a kőolaj vagy földgáz, ha hosszú távon a környezet megóvása a célunk. Viszont felmerül a kérdés, hogy a pozitív környezeti hatások miatt keletkező többletköltség vajon megnyugtatóan piacosítható-e? A legkorábban megjelent új piaci eszköz a hazai gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan az emisszió kereskedelem lehet, amely egyrészt a környezetbarát energiafelhasználás, másrészt a káros emissziók csökkentéséhez kapcsolt extra gazdasági teljesítmények mellé rendel piaci alapon plusz bevételeket, kiegészítő forrásokat.

Biogázüzem Bicsérden
(KGP, BA)
A néhány éve Magyarországon beindult megújuló energiaforrások körüli láz mára már alábbhagyni látszik. Ezért is fontosak az újabb és újabb, megújuló energiaforrásokat hasznosító üzemek megjelenése, mint például a 800 millió forintból megvalósult bicsérdi biogázüzem.

Az ehető hibiszkusz: az okra
(Molnár Gábor)
Hazánkban is egyre inkább megfigyelhető a tudatos és egészségesebb táplálkozásra való törekvés. Sok reformkonyhát népszerűsítő műsort láthatunk és egyre nagyobb az érdeklődés a fiatalabb generációk körében az újdonságokra, más országok ízeire. Ezen új ízek, zöldségek közé sorolhatjuk az okrát is, melynek szaporítási módjait, ápolási munkáit, valamint felhasználási területeit adja közre az írás.

Tapasztalataim az olaszországi gyümölcstermesztéssel kapcsolatban (1.)
(Dr. Szalay László)
Az elmúlt években több alkalommal is járt rovatvezetőnk tanulmányúton a gyümölcstermesztő nagyhatalom hírében álló Olaszországban. Legutóbb idén júniusban a FruitVeB szervezésében Emilia-Romagna tartományban. Mostani cikkében az őszibarack-termesztéssel, azon belül a művelési rendszerekkel, faalakokkal, fajtahasználattal, valamint az értékesítéssel kapcsolatos ott szerzett benyomásait osztja meg olvasóinkkal.

A szőlő fajtahasználat alakulása Magyarországon, 1973-2008 között
(Tóth Imre, Pernesz György)
Aktuális újragondolni a szőlő-bor ágazat helyét a mezőgazdaságon belül. Alapvetően a termőterület nagysága vetődik fel központi kérdésként, hogy valójában mekkora szőlőfelületre van szükségünk. Európa közelebbi és távolabbi múltjában a magyar bor ismert, sőt elismert volt. Úgy véljük, újra és újra érdemes felvetni a témát, elgondolkodni azon, hogy a megváltozott körülmények között (pl. újvilági borok térhódítása, eltérő támogatási és borkészítési szabályok) hogyan javítható az ágazat helyzete.

Optimisták a szőlőtermelők: jó évnek ígérkezik a 2011-es évjárat. Tudósítás
(Dr. Demes György)
A 2010. évi rendkívül alacsony termés után mind minőségben, mind mennyiségben lényegesen jobbat és többet várnak az idén a szőlőtermelők – hangzott el a Syngenta Kft. és a KITE Zrt. szervezésben a Thummerer Pincészetben 2011. augusztus 17-én megtartott tanácskozáson. Ennek megfelelően nagy érdeklődés kísérte dr. Dula Bencéné növényvédelmi mikológus beszámolóját, aki arra próbált fényt deríteni, hogy a látszólag könnyű és eseménytelen 2011. év tapasztalatai a jövőben milyen tanulságokkal szolgálhatnak a termelők számára.

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(22.) Cukorrépa-betakarítás. Második menet
(Dr. Bense László, Nagy István)
A betakarító gépeket bemutató sorozat mostani részében a cukorrépa-betakarítás második mozzanatát, a cukorrépa-kiszedés gépészeti hátterét, az egyes kiszedő gépek felépítését, működési elvét tekinthetik át.

SULKY POLYVRAC multifunkcionális vontatott szórógépek (x)
(Lisz Péter, Zrubecz Péter)
Ismerjék meg a SULKY Polyvrac gépeket, melyek különféle megjelenési formájú (por, szemcsézett stb.) műtrágyák, illetve talajkondicionáló anyagok kijuttatására szolgálnak.

CLAAS újdonságok – 2011 (2.)
(Dr. Demes György)
Előző számunkban beszámoltunk a CLAAS legújabb, elsősorban a gabona- és zöldtakarmány- betakarítás, valamint a bálázás gépeit érintő fejlesztési eredményeiről. Most a tudósítás második részében a zöldvonal új és korszerűsített gépeit, a DISCO kaszákat és a LINER rendkezelőket vesszük közelebbről szemügyre.

Farmcenter – a permetezéstechnika „megoldás szállítója” (x)
(Huszár Jenő)
A permetezőgépek és fúvókák széles választékán át a megfelelő kijuttatáshoz szükséges valamennyi alkatrészig minden megtalálható a Farmcenter Kft. kínálatában.

Bemutatkozott a Swift kultivátor
(Dr. Demes György)
A Väderstad Kft. közösen a Massey Ferguson traktorokat képviselő és forgalmazó Austro Diesel GmbH-val és a talajbaktérium készítményeket forgalmazó AGRO.bio Hungary Kft.-vel az idén is megrendezte immár hagyományszámba menő országos szántóföldi bemutató sorozatát. A rendezvény újdonsága egy tavasztól késő őszig sokoldalúan használható talajművelő eszköz, a Swift kultivátor volt.

Az Austro Diesel és a Massey Ferguson felkészült a legnagyobb kihívásokra is (x)
Az Austro Diesel a Massey Ferguson kombájnokat ajánlja a növénytermesztők figyelmébe.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. Az Élelmezési Világnapról
(Kurucz Miklós)
Az idén már 31. alkalommal gondolunk az élelmezés ügyére az Élelmezés Világnapja alkalmából.

Agrármúltunk nagyjai. Dr. Babos Imre (1901-1979)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Dr. Babos Imre életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

Ismét OMÉK! Beszélgetés dr. Simon Péterrel, az AMC igazgatójával
(Dr. Bódis László)
Az utolsó Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) 2005-ben volt. Időközben megerősödtek az ún. vidéki kiállítások: Hódmezővásárhely, Kaposvár, Debrecen és Bábolna, amelyek lényegében átvették az OMÉK szerepét. Bábolna idei évi kiesésével keletkezett egy űr. Vélhetően ezt kívánja betölteni az OMÉK. Vagy ennél többet is? Erről kérdeztük az Agrár Marketing Centrum igazgatóját.

FÓKUSZBAN A KALÁSZOSOK

Felértékelődik a búzakutatás külföldön
(Dr. Bedő Zoltán, Dr. Láng László)
A búza mindig is kiemelten fontos és a népélelmezésben meghatározó élelmiszernövény volt és lesz, nemcsak nálunk, de külföldön is (természetesen mint takarmánynövény sem elhanyagolható). Ezért egyre nagyobb figyelem kíséri a nemzetközi búzakutatásokat, amelybe hazánk is bekapcsolódott. Kalászos blokkunkban elsőként erről adunk tájékoztatást.

Áttekintés a 2011. évi aratásról
(Lukács József, Horpácsiné Zsulya Ágnes)
Az MgSzH Fölművelésügyi Igazgatóságának szakemberei a kalászosok betakarításáról adnak helyzetelemzést írásukban.

Őszi búza kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleti eredmények (1.)
(GOSZ, VSZT)
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Terméktanács (VSZT) táblázatos formában adja közre az általuk szervezett őszi búza kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek fontosabb agronómiai tulajdonságokra és a szemtermésre vonatkozó eredményeit.

Terka info. Őszi búza és árpa terméseredmények a fajták tükrében
(Dr. Bódis László)
A kalászos terméseredmények, a piaci árak, illetve az értékesítés állt az e havi TERmény KerekAsztal (TERKA) rendezvény középpontjában.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Kinek mit hozott az idei év búza termesztése. Körkérdés
(Agrofórum)
Gyakorlati szakembereket kérdeztünk meg arról, milyennek ítélik meg búzatermesztésük eredményességét, ill. a jövedelemtermelés szempontjából a búza státusát a többi általuk termesztett növényhez viszonyítva, valamint mely technológiai elemeket tartanak a sikeres búzatermesztés legfontosabb zálogának.

Előzetes adatok a főbb őszi kalászos vetőmagvakról
(Benke Zoltán)
Az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának szakembere a fémzárolt őszi kalászos vetőmagmennyiségek várható alakulását mutatja be az időjárás és az előzetes adatok tükrében.

Tisztelt Olvasó! (x)
(Galankó Attila)
A Saatbau Linz Hungária Kft. és a Lajtamag Kft. szoros együttműködési szerződést kötött a Saatbau Linz fajtáinak magyarországi piaci értékesítésére.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

A vetőmagcsávázás jelentősége és a kémiai védelemben rejlő lehetőségek
(Dr. Inczédy Péter)

Gondolatok a kalászosok vetőmagcsávázásáról. Mi ellen védekezzünk?
(Dr. Kis György, Dr. Princzinger Gábor, Kendi János)
Úgy gondoltuk, nem lenne érdektelen böngészni az Agrofórum archívumában, és időnként egy-egy elfeledett, egy vagy két évtizedes írást újra lehozni. Vagy azért, mert még most is időszerű, vagy azért, mert akkor egészen másként vélekedett a szerző, mint ahogy az mostanra alakult. Az első ilyen visszatekintésünk keretében két cikkből is a vetőmagcsávázásról mint a célzott védelem, a takarékos növényvédőszer-felhasználás legfontosabb eszközéről olvashatnak részletekbe menően.

Az őszi kalászosok csávázószereinek áttekintése (2011)
(Valovics Attila)
Táblázatos formában adjuk közre az idén engedélyezett őszi kalászos csávázószereket.

Komplex magvédelem a Chemtura AgroSolutions csávázószereivel (x)
(Dr. Kondár László)
Vetőmagcsávázási megoldások a Chemtura AgroSolutions-tól.

Nem bűn többre vágyni! Őszi repcevédelmi technológia – a teljesség igényével (x)
Őszi repcevédelmi technológia a BASF-től.

Egy tetőtéri szobától a saját gyártású, egyedi összetételű műtrágyákig (x)
(AF)
Múlt, jelen, jövő – ahogy azt a Fertilia Kft.-nél látják.

Permetezéstechnikai újdonság a BactoFil tarló JET (x)
Ismerjék meg a BactoFil termékek optimális kijuttatásának legújabb eszközét!

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Lehet, hogy rosszul gondolom…
(Dr. Bódis László)

Kibővített Top20 bizottsági értekezlet a GMO jegyében
(MKK)

A Santana^® 1G a vizsgálatok tükrében
(Dr. Demes György)
Az Arysta LifeScience új talajfertőtlenítő készítményét ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Jó úton járunk!
(Kovács József)
A Mezőgazdasági-Ipari-Kereskedelmi Szövetkezet szakembere osztja meg idei repcetermesztési tapasztalatait az olvasókkal.

Repcefénybogár helyett a méhek dolgoztak (x)
(A. Gy.)
A DuPont növényvédelmi javaslata a repcekártevők ellen.

Hírek Szekszárdról „Repce vetés előtt” Tudósítás (Szekszárdi Növény Zrt.)

A legjobb befektetés: a Genezis műtrágya repce esetében is! (x)
A Nitrogénművek Zrt. tápanyag-utánpótlási javaslata repcében.

10 hasznos tanács a Yarától! (x)
Yara készítmények a repcék és búzák megfelelő tápanyagellátása érdekében.

A „Jó szomszédok” folytatták (2.) Tudósítás
(Dr. Bódis László)
A szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., a Kertészek Egyesülete Zenta, a mórahalmi Rozsmalom Kft. és a Heller-tanya ismét Mórahalomra hívta az érdeklődőket, ahol a Magyarország-Szerbia Együttműködési Program keretében ezúttal a rozs- és tritikálétermesztésé volt a főszerep.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(MZs – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

Olajos körkép (x)
(Boros Gergő)
Olajosmagok piaca – ahogy azt a Cargill Magyarország Zrt.-nél látják.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (15.) Többgénes transzgénikus (GM) fajták előállítása
(Dr. Heszky László)
A tanuljunk géntechnológiául sorozat mostani részben a többgénes fajták és hibridek előállítását mutatjuk be. Ez a megközelítés (gének halmozása) többek között lehetőséget ad speciális molekulák bioszintézisének beindítására a bioszintézisben résztvevő gének átvitelével olyan növényfajokban is, melyek arra képtelenek voltak.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Megújuló energiaforrás kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Tudósítás
(Balla István, Kovács Gergő Péter)
Idén júniusban az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás című TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) rendezvényre látogathattak el az érdeklődők Mosonmagyaróvárra. Az előadássorozat témája a növénytermesztés mint bio-energiaforrás és a klímaváltozás volt. Az ott elhangzott fontosabb gondolatokba enged betekintést ez a tudósítás.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A tápanyag megosztása és a trágyázás időzítése a szabadföldi zöldségtermesztésben
(Dr. Terbe István)
A trágyakijuttatás ideje és a tápanyagmegosztás szempontjai jelentőségüket tekintve eltörpülnek a trágyamennyiség és -minőség mellett, pedig ezek a zöldségfélék esetében – ahol a közel ötven zöldségfaj eltérő tápanyagigénye, a tenyészidő hossza, a termesztési cél és az alkalmazott termesztési mód más-más trágyamegosztást követel – sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes e témát közelebbről is körbe járni, melyre jó lehetőséget kínál ez az írás.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Miért kell a kalciumot az almára permetezni?
(Dr. Szalay László)
A permetező trágyázás – a lombtrágyázás emellett – a tápanyagpótlás régóta használt kiegészítő művelete a gyümölcsültetvényekben. A korszerű ültetvényekben, egyes gyümölcsfajoknál azonban már nemcsak kiegészítő eljárás, hanem a technológia szerves része. Ennek egyik példája az alma kalciumos kezelése a gyümölcsök fejlődésének időszakában. Miért is van erre szükség? Ezt vizsgáljuk most meg egy kicsit közelebbről körbejárva élettani hátterét, a Ca-tartalmú permetező trágyázás előnyeit.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

A szőlő „fenolos” érettségének termőhelyi vonatkozásai
(Dr. Zsófi Zsolt és mtsai)
Az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének szakemberei cikkükben több éves kutatási eredményeikről számolnak be, melyben a kékszőlők esetében a fenolos komponensek megfelelő mennyiségben és minőségben való jelenlétét vizsgálták. A most ismertetésre kerülő kutatások eredményeként a termelők számára is hasznosítható módszertan kidolgozása várható, aminek segítségével könnyebben és nagyobb pontossággal lehet meghatározni az optimális szüreti időpontot.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(21.) Cukorrépa-betakarítás. Első menet
(Dr. Bense László, Nagy István)
A betakarító gépeket bemutató sorozat mostani részében a cukorrépa-betakarítás első mozzanatának, a fejezésnek a gépészeti hátterét, az egyes fejező gépek felépítését, működési elvét tekinthetik át.

„A gép minden szerkezeti eleme a minőségi vetést szolgálja”. Riport (x)
(Dr. Demes György)
Ismerjék meg a Mososem NG Plus Pro vetőgép használata során szerzett gyakorlati tapasztalatokat.

Talajművelő eszközök a termőhely megóvás szolgálatában. Tudósítás
(Dr. Gyuricza Csaba)
Nagyszerű kezdeményezés indult útjára 2010-ben Magyarországon: összefogtak a legnagyobb talajművelő eszközöket gyártó és forgalmazó cégek, hogy hazánkban is egyidejűleg mutassák be az érdeklődőknek a legújabb fejlesztések eredményeként gyártott gépeket.

CLAAS újdonságok – 2011
(Dr. Demes György)
Az idén július végén Franciaországban tartották azt a nemzetközi sajtótájékoztatót, melyen a CLAAS cég újdonságai kerültek bemutatására. Részben a termékpalettát bővítő, részben a már meglévők megújulását, minőségjavulását stb. szolgáló fejlesztések eredményei most elsősorban a gabona- és zöldtakarmány-betakarítás, valamint a bálázás gépeit érintették.

Hazai fejlesztésű Tornádó 5TM műtrágyaszóró gép (x)
A Tornádó International Kft. röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépei közül a traktorral vontatható Tornádó 5TM-et ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

I. M. Szentgyörgyi László (1929-2011)
(Dr. Oláh István)
A XX. századi magyar növényvédelem aranykorszakának egyik neves tanújára, részesére, tevőleges közreműködőjére emlékezünk.

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A hungarikumok ürügyén
(Kurucz Miklós)
Nehéz a hungarikumok fogalmát szakszerűen meghatározni, mégis a jegyzet soron következő része erre vállalkozik, olyan, a hazánkban vagy a magyarság által előállított – fizikai vagy szellemi – termékeket a figyelem középpontjába állítva, amelyeket a világ magyar sajátosságnak ismer el.

Agrármúltunk nagyjai. Jávorka Sándor (1883-1961)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Jávorka Sándor életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

Mi történt – történjék – veled, magyar élelmiszeripar?
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
A történelem során számos példát találunk arra, hogy lerombolt várak, városok, templomok, települések helyén, azok romjain épült újjá a jövő. Elolvasva Kralovánszky professzor írását, szemünk elé tárul, hogy miként omlott össze, a tőkeérdekeltségek milyen módon lehetetlenítették el az egykor virágzó magyar élelmiszeripart, valamint, hogy e sanyarú helyzetben van-e mód a talpra állásra.

FÓKUSZBAN A REPCE

Új termesztéstechnológiai elemek a repcetermesztésben
(Miskucza Péter, Páll László)
Az elmúlt évtizedben a repcetermelés a növénytermesztés legdinamikusabb fejlődő ágazatává vált Magyarországon is. Ahhoz, hogy az újabb fajták/hibridek egyre növekvő genetikai potenciálját minél jobban ki tudjuk használni, fokozottan figyelemmel kell lennünk az új termesztéstechnológiai elemekre (kórokozók elleni védekezés, becőragasztás), valamint az előveteményre is vallják írásukban a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szakemberei.

A kis káposztalégy mint veszélyes repcekártevő
(Farkas István)
Mára a kis káposztalégy a repcének is veszélyes kártevőjévé vált, éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes e kártevőre külön felhívni a repcetermesztők figyelmét, bemutatva életmódját, kártételét, előrejelzésének és nem utolsó sorban az ellene irányuló agrotechnikai és kémiai védekezéseknek a lehetőségeit.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

RAPOOL – ismert szereplők új márkanév alatt egyesítik erőforrásaikat (x)
(Blum Zoltán)
Új generációs hibridrepcék a RAPOOL 2011-es fajtakínálatában.

Ha augusztus – akkor repce! (x)
(Vári Rita)
A Linzer AgroTrade tápanyag-utánpótlási javaslata repcetermesztők számára.

Repcét jövedelmezően, Yara technológiával! (x)
(Dr. Térmeg János)
Yara készítmények a repcék megfelelő tápanyagellátása érdekében.

Alapozza meg a következő évi termést már 2011-ben! (x)
A K+S Kali GmbH a termésbiztonság növelésének lehetőségeit kínálja káliumtrágyázással a főbb szántóföldi növények esetében.

Gyomirtsunk a vetés után, vagy deszikkáljunk az aratás előtt? (x)
(Fehér Tamás)
A Kwizda ajánlatai a repce őszi alapgyomirtására.

Repce Őszi Pack a Cheminovától – szakmai csomag ingyen rovarölővel! (x)
Ismerjék meg a Cheminova legújabb szakmai csomagját, mely tartalmazza a legszükségesebb ősz technológiai elemeket az eredményes repcetermesztés érdekében.

Nem bűn többre vágyni! Őszi repcevédelmi technológia – a teljesség igényével (x)
Őszi repcevédelmi technológia a BASF-től.

Őszi vetésű növényeink termésbiztonságának megalapozása (x)
(Salamon György)
A Nufarm Hungária Kft. nemcsak növényvédelmi megoldásokat, hanem vetőmagot is kínál a búza- és a repcetermesztők számára.

Bayer Légyott, 2011. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Az idei Bayer Légyott meghívó június 7-e és 15-e között három helyszínre (Tolna-Mözs, a Győr melletti Rum, illetve Nemesbikk) szólt. Mindegyik rendezvényt nagyszámú érdeklődő tisztelte meg, akiknek – a Bayer munkatársak szakavatott magyarázata, illetve a „Légyott”-ok szokásos elrendezésű kísérleti parcellái mellett – alkalma nyílt megismerkedni a Bayer jelenlegi és legújabb készítményeivel, illetve azok hatásával kalászosokban, repcében és kukoricában.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

A raktári károsítók elleni védekezésről
(Hertelendy Péter)
A nyár beköszöntével elkezdődik az aratás, a termények betakarításának időszaka. A szántóföldeken eddig is több károsító veszélyeztette az ott termesztett növényi termékek mennyiségét, minőségét és ez a folyamat – sajnos – az aratással és raktározással sem szűnik meg. Éppen ezért most röviden a legfontosabb raktári kártevőket és az ellenük irányuló védekezési lehetőségeket tekinthetik át elolvasva ezt az írást.

Celest Toppal növelhető a kalászos termelés termésbiztonsága (x)
(Kamp János)
Átfogó védelem a kalászosok csírakori kórokozói és kártevői ellen a Syngentától.

A jövő technikája már itt van. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Az idén immár ötödik alkalommal megrendezett tanácskozáson és bemutatón nemcsak a zimányi Farkas Kft. eddigi precíziós fejlesztési irányait, hanem ehhez kapcsolódóan e szakterület technikai újdonságait, valamint a precíziós növénytáplálás és gyomszabályozás újabb eredményeit is megismerhették a rendezvényre látogatók.

Dessicash 20 SL – az előre tervezhető, hatékony és gazdaságos napraforgó állományszárításért (x)
(Dr. Kondár László)
Új termék a Chemtura AgroSolutions kínálatában a napraforgó állományszárítására.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Arcképcsarnok. „Folyton tanulnunk kell, és a tudást tovább kell adnunk!” Beszélgetés dr. Birkás Márta egyetemi tanárral
(Dr. Bódis László)
Az Arcképcsarnok sorozat mostani részében dr. Birkás Márta egyetemi tanár vall a talajművelés művészetéről, az elért eredményeiről, mintegy tükröt tartva szakmai pályafutása elé.

Agrár-külkereskedelmünk 2010. évi eredményei (2.)
(Dr. Szabó Jenő)
A KSH által közzétett legfrissebb, előzetes külkereskedelmi adatok tükrében érdemes áttekinteni, milyen irányt mutatnak a főpiaci összefüggések és melyek a prominens egyenlegjavító piacaink.

Termelés és tápanyag-gazdálkodás
(Dr. Horváth József)
Miként lehet a tápanyag-gazdálkodásra rendelkezésre álló anyagi erőt a leghatékonyabban és legszakszerűbben (legtakarékosabban, és a lehető legeredményesebben) felhasználni? Minderre választ nyerhetnek, ha elolvassák a Talajerő plusz Kft. szakemberének írását.

Mit eszik a magyar?
(Zsigó György)
Milyen szerepet játszanak a nem megfelelően kezelt növényi termények a magyar lakosság egészségi állapotában? Ki a felelős ezért a folyamatért? Hogyan tovább? Mindezekre a kérdésekre választ nyerhetnek a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakemberének írásából.

Szántóföld Napja a BASF szervezésében. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Az immár 8. alkalommal sorra kerülő szántóföldi bemutatót az idén is az ország négy különböző tájegységén (sorrendben Kondoroson, Hajdúböszörményben, Győrben és Szekszárdon) rendezték meg, ahol az ide ellátogatóknak alkalmuk nyílt a BASF által ajánlott növényvédelmi technológiák eredményességének testközelből való megismerésére, az idei kihívásokkal teli szezon nehézségeinek megvitatására, illetve az együttgondolkodásra.

„A siker nem más, mint egy jó döntés eredménye. A jó döntést, egy tapasztalat előzi meg.” (x)
Új generációs hibrid kukoricák a KWS-től.

„Jó szomszédok a közös jövőért” (1.) Tudósítás
(Dr. Bódis László)
A fenti cím volt a mottója annak a két határon átnyúló eseménynek, amelyeknek Mórahalom adott otthont június 24-én a Heller-tanyán, július 6-án pedig a Rozsmalomban. A Magyarország-Szerbia – uniós társfinanszírozással megvalósuló – Együttműködési Program keretében, mindkét rendezvényre, nemcsak hazánkból, de a szomszédos Vajdaságból is szép számmal érkeztek vendégek.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(MZs – PP)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (14.) GM-fajta előállítása szabadalomvásárlással
(Dr. Heszky László)
A legtöbb országnak és nemesítő cégnek nincsenek dollár milliárdjai, amivel versenyezni tudnának a globális cégekkel, nóvum értékű transzgénikus (GM) fajták előállításában és a vetőmagpiacaiért folyó nemzetközi versenyben. Számukra alternatívaként kínálkozik a szabadalomvásárlás. Ebben a részben olyan GM-fajta előállítását mutatjuk be, melyek nemesítése egy eredeti GM-fajta szabadalmának, vagy szabadalmainak felhasználására alapul.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Biogáz előállítása szárazfermentációs technológiával
(Dr. Aleksza László)
Jelen cikkben a biogáztermeléssel kapcsolatos általános összefüggések mellett az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló, Magyarországon még nagyrészt ismeretlen, minden szempontból innovatívnak tekinthető szárazfermentációs technológiát mutatja be a Profikomp Zrt. szakembere.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Étkezési vöröshagyma jövedelmezőségi vizsgálata
(Dr. Deme Pál, Dr. Marselek Sándor, Rábaközi Dóra)
Többéves vizsgálati eredményekbe nyerhetnek most betekintést, melynek tárgyát a vöröshagyma termésátlagának, a termelési költségének, az értékesítési átlagárának és a jövedelmezőségének alakulása képezte egy hazai vöröshagyma-termesztő üzemen keresztül.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A vashiány veszélyeztetheti az ültetvény gazdaságosságát
(Dr. Szalay László)
A mikroelemek közül a gyümölcsfák a vasat használják a legnagyobb mennyiségben, azonban a hazai ültetvényekben sajnos gyakran találkozunk vashiánnyal. Megszüntetése nem mindig könnyű feladat, ezért e cikk keretében nemcsak a vas szerepéről, a vashiány okairól, hanem orvoslásának lehetőségeiről is részletesen olvashatnak.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Fürtfonnyadás
(Dr. Zanathy Gábor)
Az érés kezdetéig egészségesen fejlődő fürtök látványa bizakodással töltheti el a szőlősgazdákat. A zsendülő termés felett érzett öröm azonban nyomban hervadni kezd, ha az ültetvényt járva azt látják, hogy egyes fürtök idő előtt fonnyadásnak indulnak. De nem csupán a lelki megrázkódtatások elkerülése érdekében célszerű megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni a fürtfonnyadást! A bogyók töppedésével ugyanis a várható árbevétel is látványosan zsugorodik!

Eddigi tapasztalatok és a még várható veszélyek a szőlő ültetvényekben…
(Dr. Dula Bencéné, Dr. Brózik Sándor)
Írásukban gyakorlati szemszögből mutatják be a szerzők, hogy a 2010-es kiugróan csapadékos év –elsősorban az északi borvidékeken –, milyen növényvédelmi problémákat hagyott a 2011-es évjáratra, ill. milyen további veszélyekkel kell számolni az idei évben még a szüret előtt.

Hatból négy Champion díjat magyar borok nyertek. Sajtóközlemény
Magyarország legnagyobb és egyetlen akkreditált nemzetközi borversenyét, a Közép-Európa „bor-iránytűjének” tartott 12. VinAgora Nemzetközi Borversenyt, 2011. június 16-19. között, Pécsett rendezték meg.

Viharfelhők Újbuda egén. Riport
(Dr. Bódis László)

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A szálastakarmány-betakarítás és -tartósítás gépei az EIMA 2010 szakkiállításon (2.)
(Dr. Bellus Zoltán)
Jelen írásban az EIMA 2010 nemzetközi mezőgazdasági gépkiállításon látott hengeres bálák készítésére alkalmas változó és állandó kamrás, valamint a szögletes bálák készítésére szolgáló kis- és nagybálázó gépeket mutatjuk be, továbbá számot adunk a bálacsomagolással, silófóliatöltéssel és bálaszárítással történő tartósítás lehetőségeiről is.

VOGEL-NOOT TerraTop öt gerendelyes szántóföldi kultivátorok (x)
Ismerjék meg Önök is a VOGEL-NOOT kínálatában szereplő legújabb fejlesztésű, 5-gerendelyes kialakítású, vontatott kultivátort, a TerraTopot.

FENDT újdonságok, 2011
(Dr. Demes György)
Huszonhárom ország 166 szakmai képviselője volt hivatalos az AGCO konszern nemzetközi sajtótájékoztatójára, amelyet a Fendt gyár székhelyén, Marktoberdorfban rendeztek meg 2011. június 14-15-én, és amelyen fontos fejlesztési eredmények, beruházások, illetve akvizíciók kaptak először nyilvánosságot. Közülük most az új Fendt 700 Vario traktorcsaládot mutatjuk be olvasóinknak.

Vigyázz, kész, rajt! Induljon a szántás!
(Demes Gabriella)
A gödöllői VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet adott otthont az újonnan alakult Magyar Szántóverseny Egyesület sajtótájékoztatójának, melyről rövid összeállítást olvashatnak szaklapunkban.

„Nem bántam meg, hogy hét évvel ezelőtt a TUME vetőgép mellett döntöttem!” Riport (x)
(Dr. Demes György)
Több éves Gyakorlati tapasztalatok az Axiál Kft. által forgalmazott TUME Nova Combi vetőgéppel.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. Az innovációról
(Kurucz Miklós)
A Jegyzet soron következő része az innovációról mint fogalomról „rántja le a leplet”.

Agrármúltunk nagyjai. Szentannay Sámuel (1876-1956)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Szentannay Sámuel életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

HÓNAP TÉMÁJA

Növénynemesítéssel kultúrnövényeink sokféleségéért
(Dr. Matuz János)
A mező- és erdőgazdaság minden növénytermesztéssel kapcsolatos ágazatának gazdasági érdeke a biológiai alap folyamatos fenntartása és bővítése, mely legbiztosabban és leghatékonyabban a hazai növénynemesítés fenntartásával és fejlesztésével oldható meg. Elsősorban a hazai nemesítés tud az itteni tájnak, éghajlatnak és a hazai termelők, felhasználók, fogyasztók igényeinek megfelelő fajtákat nemesíteni. A cikk szerzője számos példát bemutat erre az elmúlt évtizedekből, áttekintve a szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcs-, szőlőtermesztés és borászat, a zöldségtermesztés, a gyógy- és dísznövénytermesztés, valamint az erdészet biológiai alapjait.

FÓKUSZBAN A NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA

Vége van a „roadshow”-nak. Tudósítás
(Dr. Bódis László)
A vidékfejlesztési stratégia koncepciója végigjárta az országot… Pontosabban a koncepció megalkotói, akikhez több minisztérium részéről is magas vezetői szinten csatlakoztak. Két helyszínről szaklapunk sem hiányozhatott, így a koncepció részleteit, valamint az azzal kapcsolatos fontosabb hozzászólásokat, véleményeket igyekszünk most szélesebb körben is közreadni.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Talajművelés extrém időjárási körülmények között
(Dr. Birkás Márta)
A cikk a Debreceni Egyetemen, 2011. május 26-án, Jövedelmező búza- és repcetermesztés c. konferencián elhangzott előadás írásos változata, melynek középpontjában a 2010. évi klímajelenségek utóhatása, a talajállapotokban keletkezett károk bemutatása, és  a talajok gyógyításának idei esélyei és lehetőségei álltak.

Minden eszközzel a fuzárium ellen…
(Dr. Békési Pál)
Igen, tudjuk: az elmúlt időszakban a termelők minden tőlük telhetőt megtettek az őszi búza kalászfúzariózisa ellen. Optimális időben, elegendő vízmennyiséggel, megfelelő szórófejjel igyekeztek a hatóanyagot jól felvinni a kalász teljes felületére. Most, ezzel az írással arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az állományok gombaölő szeres védelemével nem ért véget a védekezés. Más szóval, gondoljunk a beérett gabona mielőbbi betakarítására, valamint a termény alapos tisztítására, megfelelően alacsony (14 % alatti) nedvességtartalommal történő betárolására, szükség szerinti szellőztetésére is.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Határszemle 2011. június elején
(Összeállította: Lukács József, Horpácsiné Zsulya Ágnes)
Az MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságának szakemberei összeállításukban a kalászosok tavaszi állapotminősítési eredményei és az azóta eltelt időjárás alapján az őszi kalászosok és a repce jelenlegi nagyságrendjét és állapotát, a várható terméseredményeket összegzik.

A hazánkban használt egyéb növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálata
(Dr. Pethő Ágnes, Dr. Tőkés Gábor, Tóth Ágoston)
A rovar- és atkaölő, gyomirtó és gombaölő szereken kívül számos olyan készítmény van forgalomban, melyek nélkülözhetetlenek a hazai növényvédelem számára. A szerzők az előző cikkeikhez hasonlóan, most is arra kívánnak rámutatni, miként alakult a kínálat, ez esetben a baktérium-, csiga-, fonálféreg-, rágcsálóölő, valamint a növekedésszabályozó szerek, továbbá a csalogató, riasztó szerek kínálata az Európa Unióhoz történt csatlakozásunk óta.

Megújult az Agrofórum honlapja!
(Witzl Tamás)
Idén tavasszal megújult az Agrofórum internetes oldala, a www.agroforum.hu. Az új, modern megjelenéssel együtt honlapunk használata lényegesen egyszerűbbé is vált, a felhasználóbarát oldalszerkezet könnyebb eligazodást tesz lehetővé. Kattintson ránk Ön is!

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Arcképcsarnok. „Valaki mindig fogta a kezemet egész életemen át”. Beszélgetés dr. Szerafin Jenővel
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés az egykori Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet ny. igazgatóhelyettesével, gyémántdiplomás agármérnökkel.

Az EU kifizető ügynökségeinek tanácskozása Herceghalomban. Tudósítás
(DGY-BL)
A kifizető ügynökségek vezetőinek konferenciájára immár 29. alkalommal került sor, amelynek helyéül idén Magyarország adott otthont. A rendezvény az EU agrártámogatásait minden tagállamban intéző több mint 80 kifizető ügynökség tevékenységének összehangolását és a tapasztalatok kölcsönös kicserélését szolgálta, de lehetőséget kínált a legfontosabb kérdések megvitatására is.

Messze még a célszalag. Tudósítás
(Dr. Bódis László)
A Magyar Kukorica Klub Egyesület ez évben harmadszorra szervezi meg a 2009-ben indított Kukorica Termésversenyt.

Agrár-külkereskedelmünk 2010. évi eredményei (1.)
(Dr. Szabó Jenő)
A KSH által közzétett legfrissebb, előzetes külkereskedelmi adatok tükrében érdemes áttekinteni, milyen évet zárt 2010-ben az agrár-külkereskedelmünk, hogyan alakultak az agrár- és élelmiszertermékek export- és az importbevételei, ill. ehhez kapcsolódóan milyen irányt mutatnak a főpiaci összefüggések.

Sikeres Syngenta „Szer-Show” már tizedik alkalommal. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Idén immár 10. alkalommal került megrendezésre Enyingen 2011. május 25-én a Syngenta „Szer-Show”, melynek szakmai szempontból legnagyobb érdeklődést kiváltó része a szántóföldi bemutató volt. Itt a résztvevők tájékoztatást kaphattak a főbb kultúrákban (kukoricában, kalászosokban, napraforgóban és repcében) a Syngenta által ajánlott technológiákkal végrehajtott növényvédelmi kezelések eredményeiről, másrészt megtekinthették a Syngenta Seeds őszi káposztarepce, illetve őszi és tavaszi kalászos fajtabemutatóját is. A bemutatót az UV-lámpás alkalmazástechnikai bemutató tette rendhagyóvá, ahol a résztvevők UV-fényben figyelhették meg a permetcseppek egyenletes, vagy egyenetlen eloszlásának jelentőségét a növények védelme szempontjából.

Szántóföldi tápanyag-utánpótlási kísérletek első eredményei
(Lajos Mihály, Mészáros András, Babrik Zsolt)
Az Agrofil-SZMI Kft. célul tűzte ki a trágyázási technológiák ellenőrzését és korrigálását partnereinél, így 5 növényfaj tápanyag-utánpótlási stratégiáját vizsgálják, négyféle talajtípuson. Elsődleges eredményeiket és kísérleti tapasztalataikat osztják meg most az olvasókkal.

Repce Őszi Pack a Cheminovától – szakmai csomag ingyen rovarölővel! (x)
Ismerjék meg a Cheminova Magyarország Kft. repcetermesztőknek kínált legújabb csomagját, mely a legszükségesebb őszi technológiai elemeket tartalmazza.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(PN)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

A búzapiac jelenlegi helyzete, várható trendek
(Dr. Lakatos Zoltán)
A világ búzamérlegének várható alakulását figyelembe véve a Hajdú Gabona Zrt. szakembere azt elemzi írásában, milyen piaci helyzetre számíthatnak az idei szezonban a hazai búzatermelők.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (13.) Eredeti géntechnológiai fejlesztésű GM-fajta előállítása
(Dr. Heszky László)
Ebben a részben azokat a feladatokat foglaljuk össze, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy új, originális GM-fajtajelöltet állíthassunk elő, és a jelölt állami elismerést kapjon, továbbá a Géntechnológiai Hatóság engedélyezze az állami elismerést kapott GM-fajta köztermesztésbe, illetve kereskedelmi forgalomba kerülését.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Megújuló energia kiállítás. Tudósítás
(Balla István, Kovács Gergő Péter)
Idén májusban ötödik alkalommal került megrendezésre Magyarország évenkénti energetikai szakkiállítása, a RENEXPO Central Europe. Ez a Nemzetközi Kiállítás és Konferencia a megújuló energia és energiahatékonyság területének vezető szakmai rendezvénye. Az idei évben a megújuló energiaforrások mellett a rendezvény kiemelt témakörei a fenntartható és decentralizált energiatermelés, energiatárolás és az energia hatékony elosztása voltak.

Biomassza tüzelésre vált át a Hungrana Kft. Tudósítás
(Kovács Gergő Péter, Kakuszi Zoltán)
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében egymilliárd forint uniós támogatással megvalósuló, több mint hárommilliárd forintos fejlesztés révén, 2011 legnagyobb energetikai beruházása valósul meg a Hungrana Kft. telephelyén, mely a környék mezőgazdasági termelői számára is egy biztos megélhetési forrást fog jelenteni, hiszen a biomassza kazánok szalmatüzelés mellett mezőgazdasági hulladékokkal és melléktermékekkel is fűthetőek lesznek.

Nemzetközi Biogáz Konferencia a RENEXPO-n. Tudósítás
(Balla István, Kovács Gergő Péter)
A budapesti RENEXPO ez évi rendezvényei közül kiemelkedett a Nemzetközi Biogáz Konferencia, mellyen a regionális biogáz-piac helyzetéről, a kapcsolódó pályázati környezetről, valamint a Nemzeti Cselekvési Tervről kaphattak naprakész információkat a látogatók.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A zöldségfélék a bébiételgyártás meghatározó nyersanyagai

(Dr. Hodossi Sándor, Dr. Dudás László)
A bébiételgyártás a konzervipar húzó ágazata, amely különleges nyersanyagokból különleges technológiával, igen nagy értékű termékeket állít elő. Ezek közül a zöldséges bébiételek gyártásának legfontosabb nyersanyagait, valamint a nyersanyag-előállítás körülményeit és a bébiételgyártás stratégiai jelentőségét ismerhetik most meg.

Tápoldatos termesztéshez is Yara termékeket! (x)
(Kovács András)
A Yara a vízoldható komplex FerticareTM termékcsaládot ajánlja a zöldségtermesztők figyelmébe.

Ragadozó atkák szerepe a nyugati virágtripsz elleni védelemben, növényházi paprika állományban
(Farkas Péter, Szabó Árpád, Erdélyi Éva, Kis Krisztiánné)
A szerzők írásukban arról a kutatási munkájukról számolnak be, melynek során hajtatott paprikaállományok elsődleges kártételi forrásaként jelentkező fitofág tripszek elleni biológiai növényvédelemben, egy hazánkban eddig kevésbé ismert és használt ragadozó atka, az Amblyseius swirskii, valamint egy ragadozó poloska (Orius laevigatus) szerepét, környezeti igényeit értékelték.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A víz szerepe a gyümölcsfák életében
(Dr. Szalay László)
Hazánkban a legszárazabb hónapok a július és az augusztus. Gyümölcsfáinknak azonban ebben az időszakban legnagyobb a vízigényük. Az öntözési módokról korábban már írtunk, most azonban e cikk keretében ismét fel szeretnénk hívni a figyelmet az öntözés fontosságára a korszerű gyümölcsültetvényekben.

Fagy után jég – mi jöhet még?
(Kosztolányi Attila)
Nyírségi gyümölcstermesztőkkel beszélgettünk az almaültetvényeiket ért májusi fagy- és jégkárról, a terméskiesés mértékéről, és arról, esetlegesen mely ráfordításon lehet – ha egyáltalán lehet – a veszteségek ismeretében spórolni, úgy, hogy ezzel még ne veszélyeztessük a jövő évi termésünket.

Szamóca fajtabemutatón jártunk Nagyvenyimben. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
Szamóca referenciakerti bemutatóra érkezett meghívás szerkesztőségünkbe, május 26-ára, a Nagyvenyimben található Venyim Gyümölcse Kertészetbe. A rendezvény középpontjában különféle szamócafajták és a hozzájuk kapcsolódó termesztési technológiák (fátyolfólia alatti hajtatás, fóliás hajtatás talajban, közegben, állványon szőnyegszerű művelés, öntözési módok) bemutatása állt.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

A gyűrűzés
(Dr. Lukácsy György, Dr. Zanathy Gábor)
A csemegeszőlő-termesztők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tőkéik tetszetős küllemű, „piacos” fürtöket teremjenek. A fürtök és bogyók „hizlalását” számos művelet szolgálhatja: közülük ezúttal a több évszázada ismert gyűrűzés módszerét, annak lényegét foglaljuk össze.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A szálastakarmány-betakarítás és -tartósítás gépei az EIMA 2010 szakkiállításon (1.)
(Dr. Bellus Zoltán)
Az EIMA 2010 nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítást az elmúlt év november 10-e és 14-e között rendezték meg a bolognai vásárcsarnok területén. A kétévente sorra kerülő rendezvény a világ vezető mezőgép gyártóira, kis- és középvállalataira alapozva komplett áttekintést biztosított a talajmegmunkálás és tápanyag-visszapótlás, a vetés és betakarítás, az öntözés és a növényvédelem, a rakodás és szállítás, az állattartás és takarmányozás, valamint az agrár- és erdőgazdaság alapú biomassza-termelés, illetve energiaelőállítás technológiáiról. Jelen írásban rangsorolás nélkül a szakkiállításon látott szálastakarmány-betakarítás és -tartósítás gépeiről adunk áttekintést.

Állattenyésztő telepek kiszolgálására szolgáló gépek és gépkombinációk (x)
(Dr. Demes György)
Az Annaburger gyár legújabb szállító, szállító-átrakó és trágyaszóró célgépei, illetve a „MultiLandPlus” rendszerű csere-felépítményes adapterei az Axiál Kft. kínálatában.

Zöldmezős beruházás keretében új Axiál telep épül 2011-ben
(dgy)
A mezőgazdaság és az építőipar minél jobb gépellátása, illetve a gépek zavartalan üzemeltetését szolgáló szakszerű szerviz, illetve alkatrészellátásának biztosítása az AXIÁL Kft.-t – hosszú távú stratégiájának részeként – 2011 elején kétéves telephely fejlesztési program kidolgozására és elfogadására késztette. A nagyszabású fejlesztési program első állomásaként 2011. május 12-én  Dombóvár külterületén került sor az új telephely alapkövének lerakására.

MF 5445 – 100 LE-s traktor, alapfelszereltségben Power Control karral (x)
Testközelben a MASSEY FERGUSON MF 5445 traktora.

VOGEL-NOOT lazítók műszaki paraméterei (x)
Ismerjék meg a VOGEL-NOOT által kínált TerraDig lazítókat!

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

Zöldebb-e a belgák legelője?
(Dr. Ozorai László)
Itt a lehetőség, hogy a Brüsszel kapcsán sokszor emlegetett Belgium egyik tartományáról, szakmánkkal összefüggésben, többet megtudjunk. A „rendkívüli és megbízott riporterünk”, dr. Ozorai László, 54 éve Belgiumban élő, nyugalmazott állatorvos, aki lapunk felkérésére mutatja be egyik ügyfele gazdaságát.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Emlékek az aratásról
(Pajlócz András, Ékes László, Kimmel István)
Agrármúltunk nagyjai. Di Gléria János (1899-1976)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Di Gléria János életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Nyolcvan év magasából…
(Dr. Oláh István)
Prof. Dr. Németh János Állami Díjas kukoricanemesítő születésnapi köszöntése Szegedről.

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A szövetkezetekről
(Kurucz Miklós)
A Jegyzet témáit rendszeresen figyelemmel kísérők most felkaphatják a fejüket, hogy „már megint?” Látszólag igazuk van, hiszen 2005-ben a szövetkezés előnyeiről, lehetőségeiről, két éve pedig az EU által is támogatott és hazánkban is növekvő erejű szövetkezeti formákról olvashattak. Az ügy azonban nemcsak változatlanul a gazdasági élet szerves része, hanem a versenyképességgel kapcsolatos idei gondolatsorozat nélkülözhetetlen eleme.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)