Hozzátette, jelentős eredményeket értek el a gyümölcs- és tájfajták megőrzésére irányuló civil kezdeményezés alapján a gyümölcsészeti programban is, 2013 és 2016 között összesen 148 kert létesült, és közel 150 gyümölcs tájfajta 5405 oltványának telepítése történt meg. A gyümölcsész megállapodáshoz erdélyi és felvidéki települések is csatlakoztak, és a kertek száma 2017-ben tovább gyarapodott.
   
A szakmai konferencián az államtitkár a biológiai sokféleség fenntartásáról és megőrzéséről elmondta, ennek egyik fontos része a földikutya fajmegőrzés. Közölte, az utóbbi évek leggyorsabb védetté nyilvánítási folyamatának eredményeként, alig öt évvel az állomány tudományos felfedezése után, az idén a bajai földikutya-rezervátum védett természeti területen már biztonságban lehet a világ egyik legjelentősebb délvidéki földikutya állománya.
   
Elmondta, nagy érdeklődés övezi a nagyragadozók egyre nagyobb arányú magyarországi megtelepedését is. Az Északi-középhegység több élőhelyén nem csupán megjelentek, hanem stabil, szaporodó állományokat alkotnak a farkasok és hiúzok, illetve egyre gyakrabban mutatkoznak az országban a határokon átkóborló medvék is.
   
Az államtitkár elmondta, a fokozottan védett farkas jelenlétére a gazdálkodók nem lehettek felkészülve, ezért a tartási technológián is változtatni kellett ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek a károk. Így például a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tanácsokat adó munkatársai mellett az őrzőszerepre használt ősi magyar kutyafajta, a kuvaszok tenyésztő szervezetei is segítik a gazdákat.
   
V. Németh Zsolt tájékoztatott arról is, hogy a tárca szakmai felügyelete alatt álló gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ elindította a Géngyűrű-programot, amely lehetőséget nyújt a Kárpát-medencében még összegyűjthető régi haszonállat-tájfajták helyi nukleusz – a fajta fenntartásához szükséges tenyészállatok előállítását szolgáló, kiemelten szelektált – állományainak kialakítására.

(MTI)