Növényvédelmi előrejelzés: A betegségek feltámadását hozta a csapadékos időjárás

2017. augusztus 9. 11:04

Perzselő forróság, majd zivatar. Így volt ez a múlt héten. Egyre fokozódó meleg, és lezárásként zivatar, hirtelen lehűlés jellemezte időjárásunkat. A hét elejétől folyamatosan emelkedtek a napi csúcsok, és vele együtt az éjszakai maximumok is. A hét közepétől szinte nap, mint nap megdől valamelyik hőmérsékleti rekord. Aztán szombaton az ország nyugati részén már megjött a csapadék és a vihar, de igazából a vasárnap és a hétfő volt az esős nap. Összességében 10-40 mm, egyes gócokban ezt is meghaladó csapadék hullott. A vihar után a levegő is lehűlt. E kettő hatás eredményeképpen a levélfelületi nedvesség 20-24 óráig is kitartott.

A hangyák megkezdték az érő őszibarackot

A páratartalom a hét első felében kimondottan alacsony szinten mozgott, majd a hét végén és hétfőn, kedden nagyjából 80-90 % volt. Ha megnézzük a meteorológiai előrejelzést, akkor gyors melegedést látunk ismételten. A hőmérséklet szerdán, csütörtökön lehet akár 37 Co is, de szerencsére jön ismét egy csapadékos hullám valamikor szombat-vasárnap tájékán. A jövő héten is lehet esős nap, a hét második felében.

Az időjárás ebben az évben károsítóvá lépett elő. Egyik formája maga az aszály, amelynek számos tünetét látjuk a szántóföldi kultúrákban és a gyümölcsösökben is. A másik megjelenési formája a napégés, amit gyümölcsökön, szőlő bogyón is észlelhetünk. Most, a heves esők után az érőfélben levő gyümölcsök, pl. őszibarack, nektarin, szilva, vagy a szőlő bogyója, paradicsom gyümölcse kirepedezett, és ez a kártevők számára vonzó. A kirepedt vagy károsított gyümölcs nagyon fogékony a rothasztó betegségekre, moníliára és szürkepenészre. A múlt hetet nézve szombatig a betegségek teljes visszaszorulását láttuk, míg a hétvége és az azt követő időszak a betegségek „feltámadását” hozta.

A kalászosok és a repce tarlóján a parlagfűre kell figyelni, képes gyorsan eljutni a bimbózás állapotáig. Ezt a tarló ápolásával, esetleg vegyszeres gyomirtással lehet megelőzni. Az árvakelés is felvet némi gondot, de a talajmunkákkal azt is lehet kezelni.


Elmunkált tarló

A mezei pocok számára kedvező időjárást hozott ez a nyár. A népessége szaporodásnak indult, ezt jelzik a tarlón könnyen megtalálható lakott járatok. A későbbi talajmunkák gyérítik majd a kártevő tömegét, de érdemes figyelni az aktivitásukat.

A kukoricában továbbra is az amerikai kukoricabogár a védekezéseket meghatározó kártevő. Még mindig nagy népesség károsítja a csövek végeit, meghaladja a védekezési határértéket. A kukoricamoly rajzása emelkedőben van, az Alföld déli részén már elérte a rajzáscsúcsot. A védekezést a kelő lárvák ellen kell időzíteni, ne rágjanak be a növénybe. A gyapottok bagolylepke népessége inkább átlagosnak tekinthető.

A napraforgó ezzel a csapadékkal éli túl az aszályt, neveli termését. Most, a tartós felületi nedvesség hatására átmenetileg fennáll a szár- és tányérfertőzés veszélye.  Ez az időszak azonban rövid, olyan gyorsan emelkedik újra a hőmérséklet, hogy a súlyos fertőzésnek kicsi az esélye. Az alternáriás levél és szárfoltosság csak a leveleken jelent meg eddig, és ott sem terjedt nagyobb mértékben. Mostanra már a növények felsülése elérte a betegséggel érintett leveleket, ez is lassítja a betegség terjedését.

A burgonya táblákon, az öntözött helyek kivételével a lombozat öregedését, összeesését láthatjuk. A növény a tartalékait termeli, a gumót neveli. Az alternáriás levélfoltosság fertőzöttsége nem emelkedett, a védekezés nem indokolt. A fitoftóra eddig elhanyagolható fertőzést okozott, nem kedvezett számára az időjárás. Most változott a helyzet, a nedves körülmények hatására egy fertőzési hullám indulhat el, de a növény fogékonysága, a gyors felmelegedés, felszáradás nem segíti a kórokozót, komolyabb fertőzés, a betegség terjedése most sem várható. Más a helyzet az öntözött táblákon, ott eddig is, most is védekezni kell a betegség ellen. A burgonyabogár vegyes populációja továbbra is rágja a lombozatot, amíg van mit megmenteni, addig védekezni kell ellenük.

A paradicsomban hasonló állapotokat lehet találni, itt is az alternáriás levél- és gyümölcsfoltosság és a fitoftóra a meghatározó betegségek. Sajnos, a folyamatos szedés miatt sokkal inkább korlátozott a beavatkozás lehetősége. A növények kondicionálása, a környezet gyommentesen tartása segíthet a betegségek megelőzésében.

A káposztaféléket inkábba a kártevők veszélyeztetik. Még hosszú a tenyészidő, érdemes hosszú hatástartamú készítménnyel fellépni a hernyók ellen.

A csonthéjasok közül az érőfélben levő őszibarackot, nektarint, esetleg szilvát veszélyezteti a moníliás gyümölcsrothadás. Az esők nyomán sok gyümölcs megrepedt, és tudjuk, a sérült gyümölcsöt hamar megtámadja a betegség. A védekezésben a gyors szedés (ha már ott tart), vagy a rövid várakozási idejű készítmények adhatnak megoldást (ha van idő a szüretig).


A blumeriellás levélfoltosság is terjed

Újra fertőz, terjed a sztigminás levéllikacsosodás betegség. Leginkább a fogékony őszibarack fajtákon terjed.

Az almásokban a gyümölcs színeződését, érését láthatjuk, bár a hűvösebb tájegységekben (pl. Nyugat-Dunántúl) ehhez képest kicsit elmarad a növény fenológiai állapota. A varasodás már kevésbé veszélyeztet. Várható egy kisebb fertőzési hullám kialakulása az esők után, de az már a gyümölcsökre nem jelent veszélyt. A lisztharmat is terjed még, de nem várható súlyos kár. Amennyiben szükségesnek látszik, úgy kontakt készítményekkel lehet védekezni ellenük.

A levélaknázó molyok és az almamoly okozhat még gondot, az előbbiek szaporodásnak indultak, míg az almamoly folyamatosan károsít, most a gyümölcsöt teszi tönkre. A védekezésnél figyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre.

A nyár végén megjelent az amerikai medvelepke 2. nemzedéke, a kis hernyók most még kis „fészekben” elérhetők. Miután polifág kártevő, az almán kívül csonthéjasokon és sok más fafélén is megjelenik. Környezet- és pénztárca kímélő, ha minél hamarabb megtaláljuk és elpusztítjuk a hernyófészkeket. Jól körülhatárolható fészek esetében a lemetszés és elégetés is elég lehet.


Tápanyag felvételi zavar, apró gyümölcs – az aszály következménye

A korai csemegeszőlőt már szedik, de egyre több fajta zsendül. A lisztharmat még mindig fertőzi a tőkéket, főleg a fürtkocsányt és a lombozatot. A peronoszpóra is talált fertőzésre alkalmas időszakot a hétvégén, így várható újabb tünetek megjelenése a hónaljhajtásokon. Egyik sem veszélyezteti már a termést, de egy alapos zöldmunkázás segít a tőkék szellőzésében, a betegségek megelőzésében.

Ez azért is kívánatos, mert a körülmények – főleg, ha figyelembe vesszük a beígért hétvégi esős napokat is, a zsendülő szőlő nagy fogékonysága előre vetíti a szürkepenészes rothadás veszélyét. Egyelőre még nem alakult ki fertőzés, de a kórokozó jelen van, a kedvező körülmények segítségével megfertőzi a fürtöket, majd gyorsan terjed. A végső kimenet egy ecetes rothadás lehet, ami súlyos kárt okoz. A védekezést érdemes már megelőző jelleggel elkezdeni.


Hónaljhajtás, 2 hét alatt nőtt, fürtkezdeményt hozott, majd azonnal virágozni kezdett

A védekezés elvei: az érő gyümölcs védelmére a fludioxonil+ciprodinil hatóanyagú  Switch 62,5 WG készítményt lehet alkalmazni, általában a rothadásos betegségek ellen, 7 napos várakozási idővel. A Teldor 500 SC (fenhexamid) szintén a rothadásos betegségek ellen bevethető, általában rövid az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, csonthéjasok esetén 3 nap. Mindkét termék használható szőlőben is szürkepenész ellen. Használható a szőlőben szürkepenész ellen a fluopiram+tebukonazol hatóanyagú Luna Experience is, 3 napos (csemege) és 14 napos (borszőlő) várakozási idővel. A hagyományos folpet hatóanyagú termékek 30 napos várakozási időt követelnek, ami már nem mindenhol biztosítható.

Növényorvos

(Agrofórum Online)