Növényvédelmi előrejelzés: itt a betakarítás, de erőre kaptak a gombabetegségek

2017. szeptember 6. 13:26

Igen, itt a betakarítás ideje. Egész éves munkánk most mutatja meg eredményét, most adja vissza a befektetett időt, energiát, szaktudást, költséget. A legtöbb őszi betakarítású növényünk már beérlelte termését, lehet és kell is biztonságos helyre menekíteni a terményt.

A „kell” kifejezést azért használtam, mert az időjárás ősziesre fordult. Egészen augusztus végéig megmaradt nyárias jellege, majd szeptember elsején hirtelen váltott, nyugat felől felhők jöttek, majd eső is érkezett. A mögöttünk álló hétvégén szép lassan az ország teljes területét lefedő csapadékot hozó front vonult át fölöttünk, több-kevesebb esőt adva szinte minden területnek. A kisebb mennyiség 2-10 mm-t jelent, ennyire jelentéktelen mennyiség kevés helyen hullott, inkább a 10-30 mm volt a jellemző, s néhány helyen ezt is meghaladta a csapadék mennyisége.

Nagyon kellett már az eső, a termelők megálltak az őszi káposztarepce vetésével, vagy el se kezdték, hisz nem lehetett jó minőségű magágyat készíteni. Most, az eső után megindultak a gépek, s megy a talajelőkészítés és a vetés is gyorsan követi. Reméljük, hogy a jó minőségű magágy és a talaj kellő nedvessége gyors, egyenletes kelést eredményez, ami bizonyos védelmet nyújt a csíra és fiatalkori kártevők ellen. A nedves talaj és a további csapadék ígérete alapján lehet bízni a repce preemergens gyomirtási technológiák működésében, ajánlott a vetés után ezt is elvégezni.

Ezzel a hétvégi esővel nem ért véget a csapadékosságra hajló időszak, hiszen a hét közepén ismét borongós, egy kevés esőt is adó napok jöttek, s a meteorológiai előrejelzés hosszabb távon – főképpen a jövő hét elejétől – ismét csapadékos időszakot ígér. Ha ez a kilátás valósul meg, az a betakarítás megszakítását, csúszását hozhatja, s minden nap és éjszaka, amit kinn tölt az érett termés a mennyiség és minőség rovására mehet. Egyre több helyen lehet látni szépen elmunkált nyári tarlókat, részben a vetésre készülés jegyében, részben a parlagfű elleni védekezés okán. Sajnos, a parlagfű még mindig óriási területeken van jelen, virágzik, néhol már öregedik a növény. Ez a jelenlét már inkább a lábon álló kultúrákra jellemző, sok-sok napraforgó tábla parlagfűvel erősen fertőzött.

Beérett, de a betakaríthatóság ilyen gyomtömegben?

A napraforgó kaszatja, illetve benne a mag megérett országosan, a deszikkálás jól halad. Sok helyen a nyári aszályos időjárás elintézte a lombozat leszárítását, de pontosan a korai lombvesztés miatt feljöttek a gyomok, így a deszikkálás – gyomirtási céllal – mégis szükséges. Ahol időben kezdték ezt a munkát, s gyorsan ható készítményt választottak, ott már a kombájnok is a napraforgó táblákon dolgoznak.

Ennek fényében a kultúra növényvédelmi helyzetére vonatkozó információ csak tájékoztatás, nem beavatkozásra buzdító. Az aszályos nyár végére a hamuszürke hervadás és szárkorhadás betegség tünetei kezdetek elhatalmasodni. A betegség jelen volt a táblákon, csak a tünetek várattak magukra. Most a növényállományon belül foltokban jelentkező, szürkés színt mutató, totálisan elszáradt növények utalnak a betegség jelenlétére.

Szerencsére a tányérbetegségek éppen csak megmutatták magukat, a fertőzés gyakorisága 1-5 % között maradt, a mértéke gyenge szintet ért el. A két kórokozó faj közül inkább a szürkepenészes rothadás jelent meg.

Mostanság már „csak” a nagyvadak, a madarak és a rágcsálók terjedése okozhat gondot, de erre megoldást már a betakarítás nyújt.

A kukorica is megérett, eddig jól alakult a vízvesztés is. A növények 75-80 %-a leszáradt, leveleit elveszítette. Ma már csak a kései vagy másodvetésű táblákon látunk zöld növényeket, illetve az öntözött és ütemezett vetésű – betakarítású csemegekukorica táblák zöldellnek a határban.

Itt is megindult a betakarítás. A betegségek közül a fuzáriumos csőpenész megjelent, de jelentős fertőzési szintet nem ért el, illetve nem terjedt. Jelenleg 1-5 % között találunk fertőzött csöveket.

A kukoricamoly lassan befejezi repülését, a hernyók kelnek, de már nem megfelelő tápnövény számukra a leszáradt kukorica, így ott már nem okoz kárt. Hasonló megállapítást lehet tenni a gyapottok bagolylepke esetében is. E kártevő még nagyobb népességgel repül, bár csökkenő tendenciát lehet látni. A lárvái már nem a kukoricát, hanem inkább a zöldségféléket választják (paradicsom, paprika, bab, s bármi mást, aminek a generatív részét tudja fogyasztani), de szívesen megtelepszik a muskátli töveken is, akár az ablakpárkányon is.

Az amerikai kukoricabogár imágói lassan elhagyják a kukoricatáblákat, már 1 bogár/tő alatt számolhatók, kárt már nem okoznak.

Az előbbiek summázata az, hogy a kukoricaszemeket már nem rágják, sérülést nem okoznak a szokásos kártevők, így a fuzáriumnak sem lesz új behatolási kapu.

A burgonya betakarítása folyamatos, növényvédelmi teendő nincs. Jó lenne száraz időszakban felszedni a termést, a nedves, sáros gumók tárolása nehezebb, nagyobb a veszteség.

Erős aranka fertőzés cukorrépa táblán

A szója alapvetően sem jó gyomelnyomó képességű növény. Különösen igaz ez az idén. A gyomirtások nem mindenhol sikerültek, majd a nyár második felében a tartós aszály miatt a lombozat nem fejlődött eléggé, sőt a nyár végén - ősz elején megkezdődött a lombhullása. Ez teret ad a gyomok fejlődésének, itt is szükség lesz a deszikkálásra. Egyéb tekintetben a károsító helyzet ebben a kultúrában nem változott, gondot már nem okoznak.

A káposztafélék maradnak a legtovább kinn a területen, most indul a fejesedésük. A
különböző lepkefajok megtalálták a táblákat, lárvájuk a levelek fonákján, a levelek között húzódnak meg, illetve károsítanak. Ellenük felszívódó szereket ajánlott bevetni, így tudjuk utolérni a kártevőt.

Alternáriás folt paradicsom gyümölcsön

A paradicsomot továbbra is az alternáriás levél- és termésfoltosság támadja. A folyamatos szüret miatt kezelni ellene nem lehet. Esetleg a difenokonazol+ciflufenamid hatóanyagú Cidely Top adhat megoldást 3 napos várakozási idő betartásával. Ugyanígy nem sokat tehetünk a bagolylepke kártétel megelőzésére. Amennyiben van emberi kapacitás, úgy a beteg gyümölcsök leszedése, összeszedése (rágott, repedt, foltos, stb.) és eltávolítása csökkenti a fertőző tömeget. A rágások és repedések nyomán megjelent a szürkepenész fertőzése is. Ellene a fenhexamid hatóanyagú Teldor 500 SC adhat védelmet, 3 napos várakozási idő betartásával.

Hasonló gondot vet fel az uborka is, a folyamatos szedés miatt nehéz a védekezés. Az uborka peronoszpóra fertőzési nyomása emelkedik, itt még megoldást nyújthat a réztartalmú szerek használata, általában 3 napos várakozási időt követelnek az előírások.

Az atkák, a liszteske felszaporodása, kártétele is gondot okoz. Utóbbi ellen az aetamiprid vagy a tiametoxam hatóanyagú termékek valamelyike lehet a bevethető eszköz (ÉVI: 3 nap).

Gyümölcs monília molykártétel után

A kései szedésű őszibarackban, nektarinban és szilvában a moníliás gyümölcsrothadás terjed. Különösen ott, ahol egyéb kártevők (pl. molyok) megsértették a gyümölcsöt. A lehetőségeket egyedileg kell mérlegelni, figyelembe véve a szüret idejét. Az említett Teldor 500 SC adhat védekezési lehetőséget, de sok esetben a szüret a megoldás.

Csonthéjasokban terjed a sztigminás levéllyukacsosodás, illetve a blumeriellás levélfoltosság betegség. Érdemes egy záró permetezéssel fékezni kártételüket.

Szedik a korai almákat is. A kártevők lassan visszaszorulnak, csökken az almamoly és a levélaknázó molyok repülése is. Ennek ellenére, az almamoly hernyókártétel csökkentése érdekében (tárolhatóság!) ajánlott egy rövid hatásidejű készítménnyel kezelni még utoljára. Természetesen ilyenkor már alapos mérlegelés előzze meg a döntést. Betegségek már nem veszélyeztetik a termést.

Szüretelik a szőlőt is. Általános megállapítás, hogy fenológiájában a szőlő is előrébb van, vagyis általánosan korai szüretre kell számítani. Homokos, sekély termőrétegű talajokon a tőkék is mutatják az aszály tüneteit – töppedt, apró bogyók, korai sárgulás.

A gombabetegségek még fertőzhetnek (lisztharmat és peronoszpóra), de már az idei termésre nem hatnak. A peronoszpóra – amely számára kedvező időjárás ígérkezik – esetleg a nem termő (fiatal) ültetvényekben okozhat gondot a vesszők beérésében. Ott még egy permetezés indokolt lehet a betegség ellen.

A szürkepenész ennél több figyelmet igényel, annak ellenére, hogy egyelőre nincs közvetlen veszély. Egyre inkább fogékony lesz a növény és a környezeti feltételek alakulása is kedvez a betegség fertőzéséhez. Emelkedik a páratartalom, hosszabb ideig lesz várhatóan levélfelületi nedvesség, a madarak, darazsak kártétele megsebzi a bogyókat. Előbbiek miatt érdemes figyelni az ültetvényt s idejében dönteni a védekezés vagy a kárt megelőző szüret között. Természetesen egy zöldmunka, a fürtök napozását biztosító lelevelezés is sokat segít, kisebb veszély esetén elegendőnek bizonyulhat.

Növényorvos

(Agrofórum Online)