Növényvédelmi előrejelzés: Terjed a vándorpoloska, küszöbön a kukorica betakarítása

2017. augusztus 30. 14:09

Itt az őszi betakarítás. Furcsa ez így első megközelítésben, hiszen az időjárás még csak óvatosan jelzi az ősz közeledtét, mégis indul a betakarítási szezon. A forró, csapadékban szegény, aszályos nyár megtette a hatását, növényeink korán elveszítették lombjukat, felsültek, a termésük pedig a szokásos időponthoz képest korábban ért be. Ez mutatkozik a napraforgó, a kukorica, a burgonya, az alma és a szőlő táblákon is.

Bagolylepke kártétel paradicsomon – ez már a kijárati lyuk

Ebben a sietségben nem nyújtott segítséget a mögöttünk álló hét sem, hisz a kissé hűvös indulás után egy határozott felmelegedés vette kezdetét, és a hét végére ismét 30 oC feletti hőmérséklet, igazi strandidő köszöntött be. Ez a mezőgazdaság oldaláról azt jelenti, hogy a növények nem kaptak csapadékutánpótlást, nem tudtak megújulni, helyette folytatódott a lombozat leszáradása és az érési folyamat. Ennek lett a következménye, hogy a héten már a fentebb ismertetett növények betakarítása megindult (és még mindig augusztus van!). A jövő sem ígér gyökeres változást, ezen a héten is a napsütés lesz a domináló, újra elérjük a 30 oC körüli hőmérsékletet, csak az éjszakai lehűlés jelzi a nyár végét. Talán szeptember első napjai hoznak egy kis esőt, segítenek majd a repce vetésében.

A repce tarlókon már többnyire zöld árvakelést láthatunk, rajta a károsítókkal. Mind a repcedarázs, mind a repcebolha, mind a fómás levélfoltosság megtalálható rajtuk. Annyira száraz az időjárás, hogy sem az árvakelés, sem a károsítók tömege nem gyarapodott, de mindenképpen elég ahhoz, hogy az új vetésekre majd tömegesen települjenek át, illetve a fómás levélfoltosság megfertőzze a kis növényeket. Sajnos, a vetések nem haladnak lendületesen, sok termelő a korábbi, hasonlóan száraz évek tapasztalatából okulva nem erőlteti a száraz magágyba vetést, inkább kivárnak, a szeptember eleji esők remélhetőleg segítenek ebben is.

Az egyéb tarlókon a tarlóápolás ad folyamatos feladatot, ahol késében vannak ott bizony egyre nagyobb a gyom tömeg, és benne legtöbb a parlagfű.

Gyakorlatilag betakarításra érett a kukorica, csak a hűvösebb klímájú vidékeken tart még a vegetációs ciklusa. Az érést jelzi, hogy a levélzet felsült. Jobb termőhelyen csak megkezdődött, az alsó leveleket vesztette el a növény, míg máshol a teljes levélzet száradásban van. A betakarítás szokatlanul korai kezdete várható, amit az is mutat, hogy az országban 1-2 helyen már betakarított kukorica táblát (szemesként) lehet látni.

A kártevők közül még mindig aktív a gyapottok bagolylepke, főleg az ország középső-déli tájain. A kukorica egyre kevésbé megfelelő tápnövény neki, így fokozatosan áttelepül a zöldségfélékre. A kukoricamoly rajzása viszont a Dunántúlon élénk, enyhe csökkenés azért megfigyelhető. A lárvák kis hányada éri el a csőtermés alatti ízközöket (többségük elpusztul). A fertőzött tövek aránya nem változott (egy-egy táblán (gócosan) 10-15 %-os). Az amerikai kukoricabogár imágók jelenléte még mindig jellemző országosan, de már jelentősen csökkenő egyedszámban figyelhető meg, átlagosan (monokultúrás+nem monokultúrás terület) 1-2 db imágó/növény mennyiségben.


Káposztamoly lárvája a levél fonákján

A napraforgó is elérte a betakarítási állapotot, a kaszatokban megérett a mag. Hasonlóan a kukoricához a felsülés, a lombozatvesztés a jellemző. Igazából a tányér tartalmaz nedvességet, így a deszikkálás – amely művelet már megkezdődött –értelme a tányérok kiszárítása, az egységes érési állapot megteremtése és a gyomok leperzselése.

A betegségek közül a botrítiszes tányérbetegség gyenge fertőzésének tünetei láthatók, azok is általában beszáradtak. Ehhez hasonló a szklerotíniás tányérbetegség fellépése (1-5% elterjedésben, de gyenge fertőzöttségi fokozatban). A száraz időjárás, és az állományszárítás is gátat szab a betegségek további terjedésének. A mostani kilátások szerint lényeges változás időjárásunkban nem várható, vagyis a termény biztonsággal betakarítható lesz. Megdézsmálják a termést a madarak, a rágcsálók, a nagyvadak, de ez ellen csak a betakarítás segíthet.

A burgonya szedése is megkezdődött. Megközelítőleg egy hónappal korábban elkezdődött a lombozat száradása, összeesése. A folyamat nem állt meg, sőt, az aszályos, forró időjárás inkább gyorsította. Így mostanra a szárzúzás kis feladatot jelent. A betegségek számára már nincs lombozat, nincs támadási felület. Esetleg a kései, öntözött állományok lehetnek még átmeneti veszélyben, azokra még figyelni kell. A betakarítás előrehaladásával egyre kisebb a betegségek fertőzésének az esélye. A burgonyabogár számára sincs táplálék, így lassan eltűnik a táblákról.

A szója érik. Nincs olyan folyamat a táblákon, ami ezt megzavarná, a termést veszélyeztetné. A száradó lombozat egyre kevésbé táptalaj a betegségeknek és a kártevők aktivitása is csökken. Itt is a szokásosnál korábbi betakarítással lehet számolni.

Megkezdődött az alma szedése is (tipikusan a Gála fajtakör tagjai). Általában kisebb gyümölcsméretre kell számítani, sok helyen a fajtára jellemző méretet nem érte a gyümölcs nagysága. Ennek az a magyarázata, hogy a termésméret növekedés kb. 1 hónapja stagnál. Kellő mennyiségű csapadék már csak a legkésőbbi érésű fajtáknál eredményezhet kedvező változást a gyümölcsméretben.

Még mindig aktív az almalevél aknázómoly, de rajzása jelentősen visszaesett, száma jelenleg kártételi küszöbérték alatti. Az aknázómolyokkal károsított levelek aránya közepes fertőzéssel nőtt (3-5 akna/levél), 20-25 % körül alakul vegyes kárképben (almalevél-aknázómoly+lombosfa-fehérmoly), de többnyire a lombosfa-fehérmoly dominál. Az almamoly rajzása szintén csökkenő 4-10-12 db hím/csapda/hét (Nyugatról Kelet felé emelkedik).


Alternáriás folt paradicsomon - ez rothadásba ment át

Az almafa lisztharmat fertőzöttség az utóbbi hetekben már nem változott (nagyüzemben 8 – 10 %; házikertekben 45 – 50 % hajtásfertőzöttség). A varasodás terjedése mérsékelt, fertőzésveszély az elmúlt héten nem alakult ki. A korábbi fertőzési ciklusok számottevő fertőzésnövekedést nem okoztak (kisüzemben 5 – 10 %; intenzív ültetvényekben észlelési szinttől 5 %-ig terjed a gyümölcs fertőzöttsége, házikertben erősen változó).

A csonthéjasok nagy része már a jövő évre készül, de szedik még a kései érésű őszibarackot, nektarint. A lisztharmat átmenetileg megjelent az érzékeny fajtákon, de beszáradt, nem terjed. A vándorpoloska most egyre nagyobb számban keresi fel az érő gyümölcsöket (5-10 poloska/fa). Ismételten terjed a sztigminás levéllyukacsosodás betegség, bár csak gyenge fertőzést okozott, annak a tünetei láthatók, de a fertőző anyag ott van a fákon. A monília kártétele általában alacsony szintű.

A keleti gyümölcsmoly rajzása csökkenő tendenciájú (18-20 db hím/csapda/hét nyugaton, míg a keleti országrészben 30-40 db hím/csapda/hét). A szilvamoly 35-40 db hím/csapda/hét fogással észlelhető szintén csökkenő mértékben, itt nincs jelentős eltérés az országrészek között.

Szedik a szilvát is. A moniliás gyümölcsrothadás itt gócszerű, továbbra is ~5-6%-os mértékben fordul elő az érő gyümölcsön. A cseresznye és meggy fákon a blumeriellás levélfoltosság 3 – 10 %-os, érdemes még mindig adni egy lombfertőtlenítést.

A listát, amelyben a betakarításra kerülő növényeket soroltam fel, a szőlővel kell befejeznem. Szedik a csemegeszőlőket, s a korai borszőlő fajták szedése is megindult. A lisztharmat tünetek terjedése lombon fokozódott, de továbbra is a gyenge-közepes fertőzöttségről beszélhetünk. A kazmotéciumok képződése „felgyorsult”, most már jól és főleg tömegesen láthatók a citromsárga (még éppen képződött, éretlen) termőtestek. A levélvizsgálat során a következő eloszlásban fordulnak elő a termőtestek érettség szerint: citromsárga (éretlen) kazmotécium: ~90%; őzbarna (félig érett) kazmotécium: ~8%; fekete (érett) kazmotécium: ~ 2%.


A darazsak kártétele szőlőn

A peronoszpóra fertőzésnek és a kialakult tünetek fejlődésének nem kedvezett az elmúlt hét. Az előző fertőzési ciklusból származó olajfoltokon (vagy már kisárgult foltokon) nem képződött újabb sporangium tömeg, így újabb fertőzések nem alakultak ki az elmúlt héten.

A csemegeszőlő és a korai borszőlő fajtákon a botrítisz továbbra is csak a sérült bogyókon figyelhető meg, de legfeljebb észlelési szinten. A darazsak, madarak kártétele tovább fokozódott, és ez a botrítisznek is fertőzési felületet ad. Az almaecetes csapdák szőlőben még mindig nem fogtak Drosophila-fajokat.

Az amerikai szőlőkabóca rajzása folyamatos, de csökkenő egyedszámú, a sárgalapok 3-5 db imágó/sárgalap/hét mennyiségben fogták a vektort, a NÉBIH még mindig javasolja a védekezést.

Növényorvos

(Agrofórum Online)