Növényvédelmi előrejelzés: A vetések szemlézése, az ültetvényekben a lemosó permetezés a feladat

2017. november 9. 11:28

Az elmúlt két hétben mindent kaptunk az időjárástól: vihart, esőt bőséggel, de csendes őszi napokat is. Nagyon vártuk már az esőt, mindenhol panaszkodtak a gazdák a kiszáradt talajra, és az ebből fakadó lassú, hiányos kelésre.

Szépen elmunkált tarló

Leginkább a kalászos vetések szenvedtek a víz hiányától, de a repce is jelezte – főleg a déli tájakon – a száraz körülményeket. Október végén és november első napjaiban 20-40 mm eső esett, és ez alapjaiban változtatta meg a helyzetet. Ezt követően felgyorsult a kalászosok kelése, fejlődtek a kikelt állományok, kizöldült a határ. A hőmérséklet az időszaknak megfelelő tendenciát követ, csökken a nappali maximum, és megjelentek az éjszakai fagyok. Ennek ellenére ez még mindig kedvező az őszi kalászosoknak, és a repce is jól érzi magát.

A száraz időszaknak volt azért pozitív hatása is, hiszen jól haladtak a betakarítások, a legtöbb kultúra termése időben biztonságos helyre került.

Ha most faggatjuk az meteorológiai előrejelzést, akkor semmi különöset nem látunk, csak a novemberben szokásos időjárásról olvashatunk, vagyis gyakori esős napok, és éjszakai fagyok, csökkenő nappali hőmérséklet. Ehhez társul az egyre inkább rövidülő nappal, vagyis egyre kevesebb idő jut a munkák elvégzésére. Szerencsére a feladatok is csökkennek, így elvégezhető az, ami hátra van.

Szemlézni kell az őszi árpa és őszi búza táblákat

Ilyenkor már figyelmünket az új termesztési ciklus indulására irányítjuk, és szerencsére most kedvező állapotokról lehet beszámolni. Az őszi árpa általában már elérte a bokrosodás kezdete fejlettségi állapotot, bár néhány tábla, ami kicsit megkésett a vetésben, még csak a 3-5 leveles állapotnál tart.


Árvakelés búzatarlón, ez tipikus fertőzési forrás

Kórokozó, kártevő nem fenyegeti a növényeket, növényvédelmi szempontból a táblák szemlézése a feladat. A levéltetvek betelepedése okozhat még némi gondot, és mint tudjuk, a vírusterjesztéssel közvetett kárt is okoznak. A jól fejlett, sűrű állományokban a lisztharmat megjelenése is elképzelhető. Az időjárás nagymértékben meghatározza a közeljövő folyamatait, de nem valószínű a komolyabb fertőzés.

Az őszi búza fejlettségi állapota jobban szór. Egyes táblákon kukorica elővetemény után kerül vetőmagja a talajba. Általában már ezeket is elvetették, kicsi az a hányad, ami még most kerül a vetőágyba. Mindezek alapján mondható, hogy az őszi búza vetése napokon belül befejeződik. A korai vetések már jól fejlettek, a bokrosodás kezdetén vannak, míg az átlag inkább 1-3 leveles fejlettséget ért el. Várhatóan a kedvező körülmények között felgyorsul a növény fejlődése.

Itt is érvényes az őszi árpánál tett megállapítás, vagyis kórokozó, kártevő nem fenyegeti az állományokat. Itt is figyelni kell a növények fejlődésére, a károsítók megjelenésére, illetve a korai gyomosodásra. Egyes helyeken a gyomosodás mértéke indokolta az őszi posztemergens kezelés elvégzését.  A szerválaszték biztosít erre is megoldást. A kezelés elvégzésére egyre inkább fogy az idő, de most még lehet permetezni a 12-14 oC-os hőmérsékletben.


Kései vetés, rögös talaj, de szépen kisorolt

Repceperonoszpóra, fómás levélfoltosság, repcedarázs

Az őszi káposztarepce szépen fejlődött az elmúlt hetekben. Általában 6-8 leveles állapotban található, de a nyugati határszélen, és Nógrádban inkább a 4-6 leveles állapot a jellemző. Az Alföldön, néhány korai vetésű táblán már a 8-10 leveles állapotú növényeket is lehet látni.  Az intenzív termesztésben elvégzett gombaölő szeres – regulátoros kezelés segít a túlfejlődés megelőzésében és kicsit kiegyenlíti az állományokat.

A csapadékosabb vidéken, tipikusan a nyugati határszélen a repceperonoszpóra okozott némi aggodalmat. Korán megjelent a betegség, és a számára kedvező körülmények között növekedett a fertőzés. Október viszont inkább száraz időszakot hozott, és ez megállította a betegség terjedését, majd a repce új, egészséges leveleket nevelt, így a betegség lassan visszaszorult. Mostanra jelentősen csökkent a fertőzöttség erőssége. Az ország más részein nem, vagy csak észlelési szinten jelent meg a betegség.

A fómás levélfoltosság általánosan megjelent a táblákon, de a fertőzöttség gyakorisága csak a Dunántúlon éri el az 5-10%-ot, a keleti országrészben inkább csak 1-5%, a középső országrészben alig találni fertőzött leveleket. Természetesen ebbe besegített az említett regulátoros kezelés is.


Egyenetlen repce tábla

A kártevők közül a repcedarázs telepedett be a táblákba, de a folyamat lassan haladt előre. Lárvái folyamatosan keltek és rágták a kis növényeket, de a kártétel mértéke nem indokolta a védekezés elvégzését. A következő időszakban, a lehűlés erősödésével az álhernyók aktivitása csökken, és lassan telelőre vonulnak.

Egyre több a mezei pocok

Az őszi vetések mindegyikére érvényes a mezei pocok szaporodása és betelepedése a táblákba. Az egyedsűrűség, illetve a lakott járatok száma emelkedik. Általában a Dél-Alföldön szaporodnak fel a rágcsálók, köztük a mezei pocok.

Ez most is így történt, de már érkeznek jelzések a növekvő népességről a Dunántúlról is, egészen a határ közeli településekről (Nagykanizsa, Zalaegerszeg). A gyümölcsösökben már 2-3 lakott járat található 100 m2 területen, míg szántóföldeken 2 lakott járat/100 m2, mindkettő a kártételi szintet jelöli, azaz a védekezés indokolt. A területek ellenőrzése alapján érdemes megkezdeni a védekezést, és ebben helyet kap a „T” fák kihelyezése, masszív fertőzés esetén a Redentin eseti engedélye lehet a megoldás.


Fómás levélfoltosság – alig lehet találni

Leállt a fuzáriumos csőpenész terjedése

A betakarítások területén új dolgokról alig lehet beszámolni. A végéhez közeledik a kukorica törése, már csak egy-két tábla vár a gépekre, és azok is a Dunántúlon és Nógrád megyében találhatók. A korábban tárgyalt fuzáriumos csőpenész terjedése megállt az októberi száraz időszakban, így az utolsó napokban is csak 3-5 % közötti fertőzési gyakoriságról lehet beszélni, de a fertőzés jellemzően a csővégeket érinti, tehát a károsítás csekély mértékű.

Nagyobb kárral fenyeget – főleg így a betakarítás végén – a nagyvad. Sajnos, az időveszteség ebben az esetben termésveszteséget jelent, félő, hogy komoly termésveszteséget.

Folyamatosan halad a szárzúzás a betakarított táblákon, és követi azt a szántás. Érdemes N tartalmú műtrágyát adni a szármaradványok lebontásához, de a baktériumtrágya is megoldás lehet. A mélyre forgatás elősegíti a komposztálódást, a szárzúzással együtt a telelő károsítók pusztításához is hozzájárul.

Megkezdődött a cukorrépa betakarítása is. Figyelembe véve a termőterület visszaesését, rövid betakarítási szezonra lehet készülni. A répatest kifejlődött, egészséges, jó termés mutatkozik.

Káposzta, alma, szőlő

A káposztafélék hosszú tenyészidejű fajtái még mindig fejlődnek, még nevelik a fejet. A levéltetvek néhol megtalálhatók a fejek levelein, igyekeznek behúzódni a levelek közé. A védekezésre már nincs lehetőség, inkább a szedés ad megoldást.

Leszedték almát, és véget ért a szőlő szüret is. Mostantól már csak az őszi záró munkálatok vannak hátra. A vesszők mind a fákon, mind a tőkéken beértek, ez biztosítja a biztonságos telelést. Köszönhetően a múlt heti heves szélviharnak erőteljes lombhullás kezdődött. Az őszibarackok a teljes levélzetet elvesztették, a szőlőnek több mint a fele lehullt, és az alma és egyéb fák is hullatják leveleiket.

Itt az ideje az őszi lemosásnak, ajánlott a réz+kén+olaj hatóanyagú termékekkel kezelni. Az utóbbi években terjednek a szívó kártevők (pajzstetvek, vértetű, levéltetves évek, atkák), s a tenyészidőszakban nincs igazán ütős technológia ellenük. Az előbbiek miatt meg kell ragadni minden lehetőséget a gyérítésükre, pl. az őszi lemosás olajos kombinációval.

Növényorvos

(Agrofórum Online)