Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
Visszatekintés a 2005. november 23-án tartott kukoricafórumra
A harmadik útkereső fórum a kukorica alternatív felhasználásának lehetőségeit kívánta feltárni, melynél azt a célt tűztük ki, hogy az eddig ismert megoldásokat tegyük közismertebbé, az újakat pedig mutassuk be mint a jövő lehetőségeit.
A Kukoricafórumon beszéltünk a kukorica hazai és világpiaci helyzetéről és az értékesítés problémáiról. Fontos kérdés volt a tárolási módozatok bemutatása. A konferencia további témái voltak: a kukorica mint klasszikus takarmány, megújuló energiaforrás, széles körű ipari alapanyag, új lehetőség az élelmiszeriparban.
ELŐADÁSOK
Dr. Solymosi József,
a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri főtanácsadója nyitotta meg a tanácskozást.
Vancsura József
elnök, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége nevében mint társrendező köszöntötte a vendégeket.
Vermes András,
az Agrograin Rt. vezérigazgatója, a kukorica világpiaci és hazai perspektíváiról adott tájékoztatást.
Komka Gyula,
az FVM Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet nyugalmazott főosztályvezetője a kukoricatárolás, tartósítás problémáiról beszélt.
Dr. Gundel János,
az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a kukoricát mint klasszikus takarmánynövényt mutatta be.
Sípos Domokos,
a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója a kukoricáról mint megújuló energiaforrásról beszélt. Bemutatta a szabadegyházi izocukor-gyárat és az épülő bioetanol-üzemet.
Kálmán Gergely
doktorandusz, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa a kukorica széles körű ipari felhasználásának lehetőségeiről adott tájékoztatást.
Dr. Salgó András,
tanszékvezető egyetemi tanár, ugyancsak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részéről zárta a délelőtti programot. Az élelmiszeriparban kínálkozó új kukorica feldolgozási lehetőségekről beszélt.
FÓRUM
A moderátorok, dr. Csíbor István, az Agrofórum alapítója és dr. Bódis László, a MAE Növénytermesztési Társaság elnöke a szünet után fórummá alakult konferencia konzultációs testületét bemutatva, – ahogy ez az előző fórumok esetében is volt – felváltva vezették, irányították a rendezvény menetét.
Lukács József
főtanácsos, az FVM Mezőgazdasági Szakigazgatási Főosztályának munkatársa tájékoztatást adott a 2005. évi kukorica-betakarítás helyzetéről és a várható terméseredményekről.
Dr. Marton L. Csaba
igazgatóhelyettes, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete részéről bemutatta, hogy a kukoricatermesztés északi határa miként változott az utóbbi évtizedekben.
Dr. Hajdú Józsefet,
az FVM MGI igazgató-helyettese, a tőlünk északabbra fekvő államokban tapasztalható, a kukorica hasznosításával kapcsolatos törekvésekről számolt be.
Békes Imre
termelési igazgató, a Pálhalmai Agrospeciál Kft. silózási gyakorlatát mutatta be.
Matyasovszki István,
a Bayer marketing igazgatója, a Bayer eredményeiről, törekvéseiről tájékoztatta a résztvevőket.
Bartha László,
a Szentistváni Mezőgazdasági Rt. nevében üdvözölte a fórumot, és beszámolt a náluk folytatott kukoricatermesztési gyakorlatról.
Dr. Balikó Sándor
igazgató, a Bóly Rt. képviseletében arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy mi mindent lehet készíteni a kukoricából, és ezt hogy valósították meg Bólyban.
Isztin Ferenc,
a Dombegyházi Agrár Rt. elnöke – felkért hozzászólóként – arról beszélt, hogy milyen pazarlóan bánunk a kukoricával – tehetnénk másként is.
Karnóth Joris
szaktanácsadó, a Kemira Grow-How munkatársa a nedves tárolási eljárásokat és azok kritikus pontjait ismertette.
Soltész Gyula,
a Naki Mg. Rt. vezérigazgatója rövid, tömör felszólalásában bemutatta a náluk alkalmazott költségtakarékos kukoricatermesztési modellt.
Joó László főmezőgazdász, az Agrohalász Kft. képviseletében Nagyhalászi kukoricatermesztési gyakorlatukat mutatta be.
Dr. Szieberth Dénes
témavezető, az OMMI munkatársa, a költségtakarékos termesztés egyik jelentős eleméről, a kukorica vízleadási ütemének fontosságáról beszélt.
Dr. Somogyi Norbert,
az FVM munkatársa, nyugat-európai tapasztalatairól számolt be, ismertette, hogy milyen törekvésekkel találkozunk a kukorica sokirányú felhasználása érdekében.
Dr. Mátrai Tibor
ny. osztályvezető, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézetben folyó toxinkutatásokról, illetve a toxinok veszélyeiről számolt be.
Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen (2020) Szerk.: Dr. Keszthelyi Sándor
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
Benécsné dr. Bárdi Gabriella: Veszélyes 48
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
Dr. Jóri J. István: A talajművelőgép választás és üzemeltetés kézikönyve
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Bódis László: Barangolásaim
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Légrádi Miklós gondolatai és ajánlásai nem csak repcetermesztőknek
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.
Prof. Heszky László - Transzgénikus (GMO) növények - elmélet és gyakorlat
