A Növénytermesztők, kertészek és növényvédők havi lapja

Aktuális számunk

2014_7

Legutóbbi különszámunk

2014_4_E56

Agrofórum Extra 13.

2006_02_E13

Kukorica, törökbúza, tengeri
(Dr. Bódis László)

A magyar kukorica piaca tegnap, ma és holnap
(Dr. Hingyi Hajnalka)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakembere írásában a múlt század elejétől napjainkig mutatja be azt, hogyan változott hazánk kukoricatermelése. Az ábrákkal gazdagon szemléltetett írást olvasva átfogó képet kapunk a kukorica hazai termésátlagának, felhasználásának, kivitelének többéves alakulásáról és a jelenlegi helyzetről. A kilátásokat illetően a szerző megjegyzi, a feleslegek külpiaci levezetése a magas szállítási költségek, valamint a szállítókapacitás korlátai miatt továbbra is nehézségekbe ütközik, ezért a készletek várhatóan tovább nőnek 2006-ban. A túltermelés elkerülése érdekében a kukorica – a takarmánytermelés mellett – a bioetanol-előállítás területén is fontos szerepet játszhat a jövőben.

Fejlesztési alternatívák a magyar kukoricatermesztésben
(Dr. Pepó Péter)
A szerző írása elején több évre visszamenően a világ kukoricatermesztésének főbb változásit tárja az olvasók elé. Részletesen ismerteti a kukorica vetésterületének és termésátlagának alakulását, ezen belül az egyes kontinensek részesedését.  A múlt század közepéig visszanyúlva ábra szemlélteti Magyarország és az EU kukoricatermesztésének alakulását, melyből jól látszik, hogy a 60-as évektől kezdődött intenzív fejlődés időszaka után az 1990-es évektől a hazai kukorica termésátlagok az agrotechnikai színvonal romlása és a csökkent ráfordítások következtében jelentősen visszaestek. Ahhoz, hogy a hazai kukoricatermesztés agronómiailag és ökonómiailag hatékony legyen, olyan korszerű agrotechnikát szükséges alkalmazni, amely biztosítja a növény igényeit, mérsékli, tompítja a hazánkra jellemző ökológiai szélsőségeket, ennek érdekében a szerző írása második felében részletesen foglalkozik a meghatározó jelentőségű agrotechnikai elemekkel.

A kukorica világa kiállítás, avagy segítség a hibridválasztásban (x)
(Kőszegi György)
2005 novemberében immár második alkalommal gyűltek össze a Szekszárdi Növény Rt. vendégeként a fajtatulajdonosok, a vetőmag forgalmazásával, a termény értékesítésével foglalkozó szakemberek, valamint a kukoricatermesztők azért, hogy az elmúlt termelési év tapasztalatait egymással megosztva segítsenek a megfelelő hibrid kiválasztásában.

Szántóföldi kísérletek Magyarországon (x)
Ismertető az Agrolinz Melamine International Magyarország Kft. által kora tavasszal induló szántóföldi műtrágyázási kísérletekről.

Kukoricatermesztésünk 2005-ben az OMMI adatai alapján
(Dr. Szieberth Dénes)
Az OMMI szakembere az Intézet által készített statisztikai feldolgozást ismerteti a 2005. évi kukorica-vetésterületről, -termésátlagról, valamint az OMMI fajtakísérletek eredményeiről, táblázatokkal és ábrákkal szemléltetve. Ezenkívül beszámol a tavalyi év kukorica növényvédelmi helyzetéről és az időjárásról a kukorica növekedése, fejlődése szempontjából.

10 éves kft.-ből alakult a Szekszárdi NÖVÉNY Rt. 23
Összefoglaló írás az elmúlt 10 év küzdelmeiről, ez elért eredményekről, sikerekről, a jövőbe mutató tervekről a Szekszárdi Növény Rt. munkatársainak tollából.

A KWS prémium kukorica ajánlata (x)
A KWS újgenerációs kukoricahibridjeit ajánlja a termesztők figyelmébe.

A 2005. évi kukorica minősége – az intervenció szemszögéből
(Réther Attila)
Jelenleg még az intervenciós raktárakban található a 2004. évi kukoricatermés egy része, azonban erre már a 2005. évi rekordtermésből is rázúdult néhány millió tonna kukorica. Az elszállítás jelenlegi ütemét tekintve, a termés nagy részét pár évig még biztosan tárolni kell. A szerző tehát a kukorica minőségét a tárolhatóság szempontjából értékeli. A 2005. évi kukoricatermés adottságai nem alakultak olyan kedvezően, mint a 2004. évben. Ennek fényében ismerhetjük meg a tavalyi évi termés intervenciós minőségvizsgálatának eredményeit (nedvességtartalom, tört szem, hősérült szem), összevetve a 2004. évivel. Alapos elemzések után megállapítást nyert, hogy a 2005. évi kukoricatermés minősége, eltarthatósága gyengébb az előző évivel szemben. A termés tárolása folyamatos és szakszerű árukezelés nélkül nem képzelhető el. Az áru minőségének megőrzése a raktározó kötelessége és felelőssége.

A kukorica költség- és környezetkímélő trágyázásának gyakorlati tapasztalatai
(Dr. Csathó Péter, Fodor Nándor, Dr. Németh Tamás, Dr. Árendás Tamás)
Az okszerű műtrágya-használat és a költségek optimalizálása érdekében az 1990-es évek közepén az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete együttműködésével egy új szemléletű, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer (számítógépes program) kifejlesztése kezdődött meg. A rendszer négy műtrágyázási szinten ad szaktanácsot: minimum, környezetkímélő, mérleg-szemléletű és integrált növénytáplálási szinten. Hároméves program részeként 2005-ben, három eltérő termőhelyen, szabadföldi kisparcellás kísérletekben tesztelték a környezetkímélő és egyéb trágyázási rendszerek hatásait. A cikk ezen kísérletek eredményeiről számol be az egyes termőhelyeken (Balatonszentgyörgy, Mezőkövesd, Nagyhörcsök).

Kimagasló eredmények minden évjáratban! (x)
(Riczu István)
A Monsanto Kereskedelmi Kft. 2006-ban is a DEKALB hibrideket ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Néhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica termésmennyiségére
(Dr. Pepó Péter, Vad Attila, Dr. Berényi Sándor)
A szerzők a tőszám és a trágyázás hatását vizsgálták a kukorica termésmennyiségére egy 23 évvel ezelőtt beállított polifaktoriális tartamkísérletben, a 2004. és 2005. évben. A kísérletben a kontroll (műtrágya nélküli) kezelés mellett növekvő trágyalépcsőket, és 40 ezer/ha, 60 ezer/ha, valamint 80 ezer/ha állománysűrűséget alkalmaztak. Az agrotechnikai tényezők hatását monokultúrás, bikultúrás és trikultúrás vetésváltási rendszerben értékelték. Az eredmények azt mutatták, hogy a tőszámok átlagában a kontrollkezelés terméseredménye mérsékelt volt a monokultúrában, míg a bikultúrában és trikultúrában jóval nagyobb terméseredményeket értek el. A trágyázás terméseredményre gyakorolt hatása monokultúrás termesztésben igen jelentős, míg bi- és trikultúra vetésváltásban mérsékelt volt. A cikkben további elemzések is bemutatásra kerülnek.

A peszticid-felhasználás változása napjaink kukoricatermesztésében
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A tanulmány bevezetőjében arról olvashatunk, hogy a kukoricatermesztést az előállítási költségek átrendeződése és a peszticidek fokozottabb felhasználás miatt az önköltség növekedése jellemzi napjainkban. A felhasznált kemikáliák növekedésének hátterében az abiotikus tényezők szélsőséges formáinak gyakoribb kialakulása, illetve új vagy ritkán előforduló biotikus tényezők megjelenése áll. A szerző rávilágít arra, hogyan befolyásolják az extrém körülményeket teremtő abiotikus (fokozódó felmelegedés, mértéktelen csapadék) és biotikus (kukoricabogár, gyapottok-bagolylepke) tényezők a kukoricatermesztés eredményességét, és ezzel együtt a növekvő peszticid-felhasználást. Írása végén összefoglalja mindazokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az önköltség növekedéséhez.

Veszélyes kártevők. Bagolylepkék (Noctuidae) I.
(Dr. Herczig Béla, Dr. Szeőke Kálmán, Dr. Gyulai Péter, Dr. Vörös Géza)
A veszélyes kártevők sorozat következő része a bagolylepkékkel foglalkozik. Az írásból megismerhetik a bagolylepkék rendszertani besorolását, jellemzésüket, valamint jelentőségüket és kártételüket. A szerzők igyekeznek bemutatni a bagolylepke lárvák elleni védekezés lehetőségeit is mind a talajszinten, mind a talajszint felett károsító fajok esetében.

A kukorica gyomirtása, a herbicidek megválasztásának szempontjai
(Szentey László)
A gyomirtó szerek szakszerű kiválasztása csak a kezelendő tábla gyomflórájának pontos meghatározása, és a használandó herbicidek hatásspektrumának objektív ismerete mellett lehet eredményes. Az NTKSZ szakembere írásában a kukorica vegyszeres gyomirtásának időpontjait és módjait állítja középpontba, valamint hangsúlyozza azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe véve helyesen megválaszthatóak az alkalmazandó herbicidek. Felhívja a figyelmet továbbá arra is, hogy a gondos gazda a kezelések után értékeli és feljegyzi a kijutatott készítmények hatékonyságát az egyes gyomfajok ellen. A több éves tapasztalatok gyűjtése azért fontos, mert egy adott herbicid hatékonyságát nem lehet csak egy év tapasztalata alapján hitelesen megállapítani.

Szinkronizált gyomirtás 1 millió hektáron (x)
(Rikk István)
A Bayer CropScience a Merlint (izoxaflutol) ajánlja a kukorica gyomirtására, mely hosszan tartó védelmet nyújt a különböző időpontban csírázó gyomok ellen.

A Mustang és az agrár-környezetgazdálkodás (x)
(Takács Attila)
Mustang SE (floraszulam+2,4-D) gabonában, fénymagban és kukoricában használható, széles hatásspektrumú herbicid a Dow AgroSciences kínálatából.

Gondolatok a kukorica vetése előtt 2006 tavaszán
(Dr. Széll Endre)
Amikor a kukorica vetését tervezzük, több év eredményeit szükséges elemezni, hiszen két év időjárása sem egyforma. Legfőképpen azon termesztési műveletek esetében van ez így, amelyek hatását a vízellátottság és a hőmérsékleti viszonyok nagymértékben befolyásolják. Ezen túlmenően a szerző legfőbb mondanivalója, hogy nem elegendő a kukoricatermesztés általános technológiájára gondolnunk, hanem tekintetbe kell vennünk a hibridek specifikus agronómiai tulajdonságait is. E tartópillér köré építi fel a vetésidő, a tőszám, a hibridválasztás és a tenyészidő hatásának elemzését a termés mennyiségére és minőségére.

Fuzárium: a csapadékos évek kukoricatermésének vámszedője
(Szőke Csaba, Dr. Árendás Tamás, Dr. Marton L. Csaba, Rácz Ferenc)
A Fusarium fajok okozta terméskiesésen túl, napjainkban egyre komolyabban kell vennünk az általuk előidézett súlyos minőségi problémákat is. Ezek a kórokozók olyan mikotoxinokat termelnek, amelyek emberre és állatra is rendkívül veszélyesek. A fuzárium- és mikotoxin-tartalomra vonatkozóan hazánkban 2006. július 1-től új határértékek bevezetése várható. A cikk beszámol a Martonvásáron végzett mesterséges fertőzési kísérletek eredményeiről is, miszerint milyen hatással van a fuzáriumos fertőzés a csőpenészedés gyakoriságára, a csövek penészborítottságára és a termésátlagra. Ennek ismeretében mindenképpen érdemes olyan kukoricahibrideket választani, amelyek a Fusarium fajokkal szemben csapadékos évjáratokban is átlag feletti ellenállósággal rendelkeznek.

A kukoricatermesztés technológiai gyakorlata a hazai nagygazdaságok körében
A Szekszárdi Növény Rt. a tavalyi évben is megszervezte szakmai kiállítását a kukorica iránt érdeklődőknek. „A kukorica világa” címmel. A kiállításon a termelő cégek kukoricatermesztésének technológiai gyakorlatát elsősorban ábrák, képek, diagramok formájában ismerhették meg a látogatók, aktuális lapszámunkban pedig néhány résztvevő összefoglaló gondolata olvasható minderről, a teljesség igénye nélkül.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)

Letöltés:
Az itt található tartalom csak előfizetők számára tekinthető meg!